Hosszútávon csak újabb cégek tőzsdei bevezetései tehetik igazán vonzóvá a budapesti parkettet, miközben a befektetésre váró megtakarításokat érdemes más, likvidebb területeken, így a régió más országaiba is csoportosítani - vélekednek az Equilor szakemberei a magyar tőzsde kilátásairól.
Az Equilor Befektetési Zrt. azután vizsgálta meg a magyar befektetési lehetőségeket likviditási szempontból, hogy az elmúlt hónapokban, elsősorban a globális gazdasági válság hatására jelentős mértékben átalakult, sok esetben lecsökkent a befektetési termékek likviditása. A szakértők rámutatnak, hogy ez a folyamat nem csak a kisbefektetők számára hordoz kiemelt kockázatot egy megtakarítási termék esetében: annál jobb ugyanis egy befektetés likviditása, minél rövidebb idő alatt, minél kevesebb költséggel és minél kisebb tőkevesztéssel lehet azt pénzzé tenni.
Gereben András, az Equilor ügyvezető igazgatója az elemzés bemutatása kapcsán elmondta: „A befektetők portfóliójának összeállításakor, az eddig háttérbe szoruló likviditási jellemzőket jóval nagyobb súllyal kell figyelembe venni, azaz egy olyan portfólió kialakítása lehet a cél, amely normál piaci körülmények között a likvid és illikvid eszközök egyensúlyára törekszik. Mindazonáltal a válságos piaci körülmények közepette - mint amilyen a mostani is - célszerű a likvid eszközöket felülsúlyozni, hogy a befektető képes legyen azonnal reagálni az árfolyamok rohamos változására.”
2001 óta a BÉT forgalma ütemesen a korábbi forgalom több mint hatszorosára növekedett, egészen a 2007-es, átlagos havi 750 milliárd forintos csúcsig - olvasható az elemzésben. Hozzá kell tenni, hogy a 2007-es évben az extra forgalomnövekedést részben az osztrák OMV által végrehajtott óriási mennyiségű Mol részvényvásárlások okozták.
A BÉT likviditásának vizsgálatakor azonban nem lehet szó nélkül elmenni amellett a tény mellett, hogy a budapesti parkett forgalmát egyre inkább két részvény, a MOL és az OTP adja: e két vállalat valamint a Richter, a Magyar Telekom részvényei által alkotott négyes fogat tagjai a teljes részvénypiaci forgalom 93 százalékát adták 2007-ben és 96 százalékát 2008-ban. A megoszlás azonban az előző évhez viszonyítva átrendeződött. Ennek oka, hogy a MOL forgalomból való részesedése a 2007. évi 40-ről 21 százalékra csökkent, amit nem kis mértékben a papír közkézhányadának csökkenése generált. A forgalomátrendeződés fő nyertese az OTP volt a tavalyi évben, amely a teljes részvénypiaci forgalom már közel 60 százalékát adta.
2008-ban, a válság kirobbanásának évében a teljes magyar piacot már a likviditás elapadása jellemezte, bár ez nagyrészt az év utolsó harmadára tevődött. Pozitív elemként jelent meg a tőzsdén a magyar háztartások tavaly őszi rohama, amikor rendkívül sok, a tőkepiacon többségében első ízben szerencsét próbáló befektető nyitott számlát brókercégeknél azzal a reménnyel, hogy a zuhanó árfolyamú részvényekből bevásárolva tetemes nyereségre tehetnek szert hosszú távon. Az ezzel párhuzamosan az amerikai és nyugat-európai intézményi befektetők magyar piacról történő részleges távozását és ezáltal forgalomcsökkentő hatását, tehát ha kis mértékben is, de kompenzálta a magyar lakosság részvények iránti rohama.
Elfogy a Mol?
Miközben az OMV szándékát sikerült kivédeni, a Mol azt is elérte, hogy olyannyira lecsökkent a részvényeinek közkézhányada, hogy a 2009. áprilisi adatok szerint már kevesebb, mint 30 százalék volt a szabadon kereskedhető részvénymennyiség.
A vállalat átláthatóságát, és ezáltal a Mol befektetői megítélését tovább rontja a vállalat április 23-i közgyűlése elé terjesztett menedzsmentajánlások, amelyek – az orosz Surgutneftegas befolyásszerzése kapcsán – az OMV próbálkozása után az ellenséges felvásárlást még inkább lehetetlenné teszik.
Összegezve tehát, a közkézhányad mérséklődése és a menedzsment befolyásának növelése lényegében a MOL jelentőségét, mint magyar részvénysztorit érdemben csökkentik. Ezen tényezők miatt, tehát korántsem lenne meglepő, ha a közeljövőben tovább esne a MOL részvények forgalma, egyben még inkább koncentrálódna a magyar részvénypiac.
OTP: a magyar tőzsde egykéje
A Mol halványulásával párhuzamosan az OTP szépen lassan a Budapesti Értéktőzsde egyedüli olyan részvényévé válik, amely egy ”vérbeli big cap” részvény tulajdonságait magában hordozza. Az OTP egyre nagyobb szeletet hasít ki a forgalomból, bár ehhez hozzá kell tenni azt is, hogy a bank menedzsmentje is jelentős saját részvény vásárlásokba kezdett, hogy megtámassza az árfolyamot. Ezzel együtt is folytatódott az OTP térnyerése és a többi blue chip valamint a kisebb papírok háttérbe szorulása.
A bankpapír forgalmát egyetlen magyar részvény sem tudta megközelíteni a közelmúltban, ráadásul a pénzügyi szektor fókuszba kerülésével az OTP-ben csak tovább gyarapodott az aktivitás. Tavaly augusztus óta az OTP forgalma közel megnégyszereződött. Nagy szerepe volt ebben annak is, hogy számos új, főként magyar kisbefektető is megjelent a piacán az októberi turbulens időszakban. Az OTP kitűnése tehát a legpozitívabb jelenség a magyar piacon. Amennyiben azonban az OTP forgalma veszélybe kerülne, egy új hasonló súlycsoportú papír megjelenése híján, a BÉT létjogosultsága kérdőjeleződne meg.
Kitörési lehetőségek: irány külföld?
Régiós összehasonlításban a magyar börze 2008-ban alulteljesítette a lengyel, a cseh és az osztrák tőzsdék forgalmát is. A 2008. őszi árfolyamzuhanások először a forgalom emelkedését eredményezték, ezt követően az év végén közel 40 százalékkal esett az aktivitás átlagosan. A régiós börzék egymás közötti versenyében a 2008-as harmadik negyedévben még mindig a bécsi tőzsde vezetett, de a varsói már kezdte megközelíteni azt. Ez 2008 utolsó negyedében változott meg, amikor a legnagyobb mértékben az osztrák piacon szakadt a forgalom. Ennek köszönhetően pedig 2008. decemberében már a lengyel börze volt a vezető a régióban az euróban mért részvénypiaci forgalom viszonylatában.
Az Equilor megvizsgálta, hogy a négy régiós börzén jegyzett részvények közül melyek azok, amelyekben árfolyamértéken a legnagyobb forgalmat bonyolították a 2009. március havi kereskedési adatok alapján. A vizsgálat kapcsán ki kell emelni, hogy a top 10-ben Bécs és Varsó felülreprezentált, míg a budapesti és a prágai parkett alulreprezentált. Ez is rámutat arra, hogy a magyar piacon túl is van élet, és nem is akármilyen: a top 10-be egyedüli magyar részvényként az OTP került be, ott viszont az előkelő negyedik pozíciót foglalja el.
A legnagyobb aktivitású részvény egyértelműen az Erste Group a régióban, amelyet a lengyel PKO Bank és a szintén osztrák OMV követ. A top 10-ben összességében 4-4 osztrák és lengyel, illetve 1-1 magyar és cseh részvény található.
A részvény a deviza mellett az egyik leglikvidebb befektetési termék. Bár az Equilor vizsgálata külön nem tért ki rá, de a legnagyobb részvénypiaci aktivitás nyilván az amerikai tőzsdéken figyelhető meg. Ezt a forgalom tekintetében a nyugat-európai börzék követik (London, Frankfurt, Párizs). A közép-európai régióban az elmúlt évek statisztikái is alátámasztják, hogy a budapesti börze gyakorlatilag hónapok óta a legalacsonyabb forgalmat tudja felmutatni, miközben a lengyel és az osztrák tőzsdék normál piaci körülmények között jóval nagyobb szeletet hasítanak ki a régiós részvénypiaci forgalomból. Külön kiemelendő a varsói tőzsde iránti növekvő érdeklődés, amit az is támogat, hogy 2008-ban európai szinten, a lengyel börzén történt meg a legtöbb tőzsdei bevezetés.
Az Equilor szerint a 2007-ben jelzálogpiaci válságként induló, majd pénzpiaci válsággá avanzsáló, végül reálgazdasági válságba átforduló jelenség alapjaiban rendezheti át a befektetési termék palettáját, illetve a befektetők preferenciáját.
A likviditás, mint piaci jellemző eddigi befektetői értékrendben betöltött szerepe az elmúlt időszakban drámaian megnőtt, ahogy arra a magyar ingatlanalapok és állampapírpiac likviditásának szűkülése, befagyása is rámutat. Ezen események okán a magyar részvénypiacra vonatkozó vizsgálatból is az derül ki, hogy a hazai részvényforgalom jelentősen visszaesett a mögöttünk hagyott másfél évben. Ráadásul a forgalom jelentős hányada most már évek óta néhány nagyobb papírra koncentrálódik, amelyen belül még külön kiemelkedik az OTP. A Mol BÉT-en betöltött szerepe az OMV, majd a Surgutneftegas befolyásszerzését követően egyre csökken a saját részvény vásárlások miatt. Mindez azt jelentheti hosszabb távon, hogy a Budapesti Értéktőzsde részvényforgalma tovább koncentrálódik.
Különösen figyelemreméltó a kép akkor, ha a BÉT két említett ”húzónevét” kivesszük a termékpalettáról, hiszen akkor a teljes részvénypiaci forgalom közel 80 százaléka tűnne el a budapesti parkettről. Ezen intő jelek miatt is célszerű körülnézni más nemzetközi, akár régiós tőzsdéken, melyek közül a varsói, valamint a bécsi börze lényegesen nagyobb forgalmat, azaz likviditást tud felmutatni, mint akár a budapesti, vagy a prágai parkett. Ez a tény szükségszerűen népszerűvé teheti a lengyel és az osztrák részvénypiacot a közeljövőben a magyar befektetők körében is, nem beszélve a világ legnagyobb forgalmát felmutató amerikai részvénypiacról.
