A KSH adatai szerint 2007 első félévében 13,2 ezer lakás kapott használatbavételi engedélyt, és 21,1 ezer új lakásra adtak ki építési engedélyt országosan, mely 1,6, illetve 6,6 százalékos növekedést mutat az egy évvel korábbi számokhoz képest. Az átlagosnál erőteljesebb bővülés ment végbe a fővárosban, ahol 12 százalékkal több (4059) új lakás használatbavételére került sor és 14 százalékkal több (5884) új engedélyt kértek, mint 2006. első félévében.
Az építési formát tekintve, az átlagosnál jobban, 6 százalékkal nőtt a vállalkozók által épített, értékesítésre szánt lakások száma. Budapesten így 83, országosan pedig összességében 46 százalékos a beruházói építés részaránya. Ennek megfelelően ismét csökkent a megépített lakások átlagos alapterülete; Budapesten 62, országosan 86 négyzetméterre.
A használatba vett lakások számának alakulása megyénként erősen differenciált: az ország egyik felében jelentős (9-52 százalék közötti) emelkedés, míg a másik felében (7-47 százalék közötti) visszaesés tapasztalható. Legnagyobb volt a növekedés Veszprém megyében, míg Bács-Kiskun megyében a legerőteljesebb a csökkenés.
Újépítésű lakások piaca
Idén eddig összességében 5-7 százalékkal emelkedtek a fővárosi új lakások árai, ám nem példa nélküli a 10-15 százalékos árnövekedés sem. Ugyanakkor az átlagos emelkedés nem tart lépést a 8-9 százalék körüli beruházói költségnövekménnyel. Mindez azt jelenti, hogy egyértelműen jól járnak azok a befektetési célú vásárlók, akik jól választják meg a lakásprojektet.
A mellékelt táblázat az Otthon Centrum hálózat által 2007 folyamán értékesített újépítésű társasházi lakások átlagos négyzetméter árait mutatja néhány területen. A vidéki városok árszintje mintegy 10-15 százalékkal marad el a budapesti tömegpiac alsó kategóriájától.
A vevőkhöz hasonlóan a beruházók óvatossága, körültekintése is nő. Fogynak az igazán jó adottságú, társasház építésére alkalmas telkek, így nagy a verseny az ilyenek megszerzéséért, ami hajtja fel az árakat a telekpiacon. Az új lakóprojektek egyre vonzóbb köntösben, egyre innovatívabb marketingmunkával kerülnek piacra. Ezzel párhuzamosan a lakások minősége is javul. A többféle csempéből való választás lehetősége ma már nem elegendő. Az építészeti, belsőépítészeti megoldások terén nyújtott plusz teljesítmény ugyanakkor önmagában sikertényező lehet egy projekt értékesítésében. Terjednek a vegyes funkciójú (lakások mellett bevásárlási, sportolási, szórakozási lehetőségeket nyújtó) projektek.
Keresett helyszínekben, lakástípusokban nincs jelentős változás az elmúlt egy-két évhez képest. Kedveltek az 1+2 fél, 2, 2+fél szobás, 50-60 négyzetméter közötti lakások. Slágerkerületek maradnak továbbra is a XIII., XI., VIII., III. és IX., ugyanakkor az árérzékeny vásárlók pl. a X. kerületben sok új beruházás lakásaiból válogathatnak.
Az ár melletti szempontok
Bár az árérzékenység vitathatatlanul a legfőbb döntési tényező újépítésű lakás vásárlásakor, a beruházások sikerességében, az értékesítés időtartamában egyre nagyobb szerep jut az épület és a lakások optimális megtervezésének. Ezzel összhangban, a nyár folyamán új – még nem elfogadott – javaslatok fogalmazódtak meg a jelenleg érvényben lévő építési szabályok megváltoztatására.
Eszerint kötelező lesz minden lakásba legalább egy benapozott szobát építeni, ami azt jelenti, hogy február tizenötödikén legalább 60 percen keresztül be kell sütnie a napnak az ablakon. Minden két szobásnál nagyobb lakásba kötelező lesz külön WC-t építeni, abban az esetben is, ha a fürdőszobában már van egy. Minden lakásban legalább az egyik lakószobának el kell érnie a 17 négyzetméteres alapterületet, de ebbe az amerikai konyhás lakások esetében nem számolható be az egybenyitott konyha, illetve étkezőhelyiség.
A klímaberendezéseket csakis takartan, az épület külső megjelenésével összhangban lehet majd elhelyezni. Fontos újítás továbbá, hogy olyan beruházások esetében, ahol a telken legalább hat lakás épül, mindenképpen az épületen belül kell megoldani a garázsok kialakítását.
Az új szabályozás a szaktárca tervei szerint a következő év január elsejét követően elindított építkezésekre vonatkozik majd, s várhatóan felszámolja majd a jelenleg jellemző kis alapterületű, apró szobákra tagolt, rossz beosztású lakásokat, ugyanakkor a növekvő méretek és pluszköltségek miatt egyúttal áremelkedéssel járhat.
2007. szeptemberi adatbázis frissítésünk során sok, addig még részleteiben nem ismert projekt került feldolgozásra. Így adódhat, hogy – bár az elmúlt félévben a beruházások kb. 40 százalékánál módosult 2008-ra az eredetileg idénre tervezett átadás dátuma – nem változott év eleji összesítésünk, miszerint idén több mint 14 ezer társasházi lakást terveznek befejezni Budapesten. Ez azonban még mindig csak terv, valószínűbb, hogy ennek csak mintegy a fele valósul meg.
A XII. és XXIII. kerület kivételével mindenhol nő a lakásépítési aktivitás a tavalyi évhez képest. A százalékos változás ilyenkor félrevezető lehet, hiszen például a XIX. és XXI. kerületekben egy-két nagyobb beruházás felépülése több százszoros növekedést eredményez, ami így is csak néhány száz lakást jelent. Érdekesebb, hogy a XIII. kerületben több mint 1400-zal, a VII. és XIV. kerületben közel ezerrel, s a VI., IX., X., XI., és a már említett XXI. kerületben is 500 feletti lakásszám növekedés prognosztizálható a meghirdetett átadások alapján.
