Nem várnak emelkedést a magyar tőzsdei cégek gyorsjelentéseitől a Napi Gazdaság által megkérdezett szakértők. Inkább az amerikai minta valószínű: a várakozásra vétellel, a tényre eladással reagálhatnak a piaci szereplők.
Az amerikai gyorsjelentési szezon eddigi tapasztalata, hogy a jelentés előtt megvették a papírokat, majd a tényszámok közzététele után mindenki csak eladni akart. Ha jók lettek a számok, akkor a részvény csak közepeset esett, ha rosszak, akkor viszont nagyot. A magyar piacon is hasonló koreográfiára számít Miró József, az Erste részvénystratégája. A magyar jelentési szezon azonban a megváltozott szabályok miatt időben nagyon széthúzódik, így a jelentéseknek nem lesz koncentrált hatásuk a piac egészére vagy a BUX-ra.
Bár a konkrét várakozások még nem állnak rendelkezésre, az elemző elmondta, a Moltól általánosságban gyengébb eredményre számít a piac, amit a régiós olajcégek előzetes adatai is megerősítenek. A dízelárrés ugyan javult, a benzin előállításán elérhető nyereség viszont csökkent az elmúlt negyedévben. Az viszont látszik, hogy a befektetőket ez nem hatja meg, távolabbra tekintenek. A várakozások szerint idén 60 százalékkal bővülhet az olajcég részvényenkénti eredménye (1000 forint körüli szintről 1600 forint körülire), jövőre pedig 2000-2500 forint közé nőhet tovább. Miután a profit 2008-ban nagyot esett, most van egy szép növekedés, ami majd valahol 3000 forint környékén lassul be. Mindez be van árazva, ugyanakkor vannak még olyan opciók, az iraki olajmezővel, illetve más kutatásokkal kapcsolatos események, amelyek dobhatnak az árfolyamon, amennyiben pozitívak lesznek.
Az OTP esetében nem olyan fényesek a kilátások, idén stagnálás körüli teljesítmény várható. Persze rövid távon akkor is lesz hatása a jelentésnek, de elsősorban a várakozások fogják megmozgatni az árfolyamot, nagy meglepetésre nem számít az elemző.
Ugyancsak az amerikai minta érvényesülését tartja valószínűnek Sarkadi Kornél, a Cashline elemzője, hozzátéve, jelenleg olyan erős globális hatások érik a magyar részvénypiacot, hogy senkit nem fog érdekelni, hogy valamely cég 10-20 százalékkal jobb vagy rosszabb eredményt ér el.
Egyszerű a képlet: minden alapkezelő azt fürkészi, hogy mi lesz a világban. Ha beborul, akkor adni fog mindent. Ha jön be pénz, akkor meg nem akar lemaradni és muszáj vennie. Az elemző szerint a jelenlegi árakba már minden pozitívum be van árazva. A Mol esetében a finomítói árrések stagnálnak, ilyen helyzetben kár két évre előre javuló teljesítményt beárazni. A Mol jelenleg olyan értéken forog, amennyit egy stratégiai befektetőnek érne meg.
Ha viszont az OTP-be jönne egy stratégiai befektető azzal, hogy most vesz egy tízszázalékos pakettet, több évre előre gondolkodva, nem biztos, hogy ilyen szinteken hajlandó lenne belépni. Olyan kockázatokkal van tele a kelet-európai hitelportfólió, amit nem lehet pontosan beértékelni, illetve jelentős diszkontot kellene alkalmazni.
A Magyar Telekomot mindig akad, aki megtalálja, mindig lesz olyan megjósolhatatlan momentum, amiért elkezdik venni. A Telekom árfolyama sem annyira az eredménytől függ, mint inkább az országkockázattól és a hozamszinttől. De a blue chipek közül leginkább még a Telekom van reálisan árazva egy 60-80 forint közötti osztalékot feltételezve hosszú távon.
