Nem fogadták el az OTP-részvényesek a menedzsment 10 százalékos szavazati korlátozásra vonatkozó előterjesztését, így kudarcba fulladt a bank tervezett védekezése egy esetleges ellenséges felvásárlási kísérlettel szemben. Ugyanakkor azt elfogadták a cég tulajdonosai, hogy idén ne fizessenek osztalékot. A vállalat vezetői szerint az OTP tőkehelyzete stabil, tartják az idei évre vonatkozó 150 milliárdos profitvárakozást.
Csak másodjára volt határozatképes az OTP éves közgyűlése pénteken, miután az eredetileg meghirdetett időpontban csak a részvényesek 36,26 százaléka jelent meg. Egy órával később változatlan napirenddel kezdődött meg az ülés, akkor 46 százalékos volt a részvétel.
Az éves közgyűlésen először a cég menedzsmentje tájékoztatta a részvényeseket a tavalyi évről, illetve a 2009-es tervekről. Csányi Sándor elnök-vezérigazgató megerősítette, amit csütörtökön már az InfoRádiónak elmondott, hogy a bank jelenleg is vizsgálja annak lehetőségét, hogyan tudna segíteni azoknak a kisrészvényeseknek, akik a tavaly őszi zuhanás idején veszteséggel tudták eladni részvényeiket. Mint emlékezetes, tavaly ősszel a PSZÁF szerint Soros György befektetési alapja támadta az OTP részvényeit, ezért a bank be is perelte a nemzetközi üzletembert.
Az OTP Bank tavaly nagy volumenben vásárolt saját részvényeket, amivel mérsékelte az árfolyamcsökkenést az utolsó negyedévben. Ha ezeket a bank eladná, jelentős nyereséget realizálna - mutatott rá Csányi.
Az OTP első embere a bank pénteki évi rendes közgyűlésén elmondta: a romló makrogazdasági helyzet és a globális pénzügyi-gazdasági válság miatt tavaly a biztonságos működés került a fókuszba, így a tőkehelyzet és a fizetőképesség stabilitásának fenntartása valamint a kockázatkezelés megfelelő kezelése. E célkitűzéseket értékelése szerint teljesítette a bank.
Kiemelte: az OTP csoport tavaly 241 milliárd forintos - egyszeri tételek nélkül 218,7 milliárd forint - rekorderedményt ért el, a tőkearányos nyereség (ROE) egyszeri tételek nélkül 22,5 százalék. Amikor más bankok csődbe kerültek vagy segítségre szorultak, az OTP növelni tudta eredményét - hangsúlyozta.
Hozzátette: a részvényárfolyamok nem tükrözték ezeket a számokat, amit a térség, illetve a pénzügyi intézmények iránti bizalom megingásával magyarázott. A részvényárfolyam tavaly 67 százalékkal esett, a 2002. évi szintre került, amikor még 59 milliárd forint volt az OTP eredménye - mondta.
Az OTP Bank részvényesei közgyűlésen jóváhagyták az igazgatóság javaslatát, így a bank tavalyi eredményéből nem fizet osztalékot, az anyabank 48,79 milliárd forintos mérleg szerinti nyeresége a saját tőkét erősíti.
Csányi Sándor elnök-vezérigazgató elmondta: a bank a belátható kockázatok fedezésére megfelelő tőkével rendelkezik, de nem zárható ki, hogy a gazdasági folyamatok még rosszabbra fordulnak. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) is azt kérte a bankoktól, hogy nyereségüket osztalékfizetés helyett tőkéjük erősítésére használják fel - emlékeztetett.
Urbán László, az OTP vezérigazgató-helyettese úgy vélte, az idei 150 milliárdos eredményterv a jelenlegi feltételek között kellően ambíciózus, s ha ezt sikerül elérni, a részvényárfolyam lényegesen javulhat. A portfólió bővítését az államtól kapott 140 milliárd forintos forrás kihelyezésén túl nem tervezi a bank.
Az EBRD-vel alárendelt kölcsöntőkéről folytatott tárgyalások kapcsán elmondta: a banknak a 8 százalékos tőkemegfelelési előírást figyelembe véve több mint 2 milliárd eurós tőkepuffere (tartaléka) van; ha ez sem volna elég, lehet oly módon tőkéhez jutni, hogy a meglévő részvények értékét ne csökkentse.
A beszámolók után került sor a szavazásra, melyen a menedzsment legfontosabb javaslata elbukott. A bank vezetősége azt szerette volna, ha idén április 25. és 2011. április 30. között egyetlen részvényes sem gyakorolhatott volna 10 százaléknál nagyobb szavazati jogot részesedésétől függetlenül. A határidő után 25 százalékban maximálták volna a tulajdonosok szavazati jogait. Az előterjesztéshez a közgyűlés 75 százalékos egyetértése kellett volna, azonban a megjelenteknek csak 70 százaléka támogatta a tervezetet.
Mindez azért fontos, mert ez a rendelkezés szolgált volna arra, hogy egy esetleges ellenséges felvásárlással szemben védekezni tudjon az OTP. A másik nagy magyar cég, a Mol már 2007-ben hozott hasonló döntést, amikor az osztrák OMV a cég vezetőségének beleegyezése nélkül akarta felvásárolni a Mol-t.
A menedzsment másik két fontos javaslatát viszont elfogadták a jelenlévők: ezek szerint a következő 5 évben az igazgatóság 100 százalékos tőkeemelésről dönthet, valamint a következő másfél évben összesen 56 millió saját részvény vásárlására kapott felhatalmazást a menedzsment.
