Az elmúlt napok tőzsdei teljesítményét talán legerőteljesebben befolyásoló esemény az amerikai hozamgörbe szédületes emelkedése volt. A tőzsdei árfolyamokra két hatást gyakorol az emelkedés: egyrészt a részvények értékelését mérsékli, azaz kisebb P/E ráta tartozik egy magasabb hozamkörnyezethez, másrészt az emelkedő hozamokkal párhuzamosan szigorúbb amerikai monetáris politika képe sejlik fel, amely a gazdasági növekedés fékezésén keresztül gyakorolhat elvileg negatív hatást a vállalati profitkilátásokra, áll a Concorde elemzésében.
Az amerikai központi bank szerepét betöltő Fed az elmúlt heteket jellemző folyamatos kommunikációs offenzívájának, illetve az első negyedéves rosszabb amerikai termelékenység és munkaerőköltség adatainak fényében a befektetők inflációs várakozásai mérsékelten megemelkedtek. Szignifikánsabb volt a változás a monetáris politika várható alakulásának megítélésében: míg a Bloomberg piaci konszenzusa június 1-jén még év végéig egy kamatcsökkentést várt, addig a június 6-án megismételt felmérésben már tartás lett a konszenzus. A magasabb várt kamatpálya felfelé tolta a hozamgörbét. A közelmúltban napvilágot látott adatok alapján az USA konjunktúra közeljövőbeli alakulására javultak a várakozások, míg a hosszabb távú növekedési potenciált lényegében változatlanul ítélik meg a befektetők. Mindezek alapján a drasztikus és ilyen jelentős hozamemelkedésre nemigen találni magyarázatot, ezen felül némely más tényező is szükségeltetett a heves mozgásokhoz. Különösen megnőtt a fix jelzálogkötvények kínálata az USA-ban a második negyedévben, amely csökkenő kereslettel találkozott. A kínálatot az táplálta, hogy sokan váltják át a változó kamatozású jelzáloghiteleiket fixre. A kereslet azonban relatíve gyenge volt, piaci szereplők szerint a kereskedelmi bankok korábbi nagy étvágya eltűnt, illetve vélhetően a távol-keleti jegybankok és stabilizációs alapok is inkább a rövidebb lejáratú instrumentumokat, valamint részben a részvényeket keresik.
Sokan spekuláltak arra, hogy az amerikai nyugdíjalapok a részvényportfoliójukon elért nyereségüket hosszú államkötvénybe forgatják, kvázi realizálva azt a hozamot. Erre eddig nem került sor, a hozamemelkedés pedig a pozíciójuk zárására késztette ezeket a befektetőket. Ezek az okok Samu János, a Concorde elemzője szerint elsősorban a piac pozícionálásának változását takarják. Lehetnek olyan okok is, amelyek hosszabb távon befolyásolják a hozamszinteket, és inkább támogatják, mint kiváltják az ilyen heves ármozgásokat. A nagy jegybankok Amerikán kívül folyamatosan emelgetik az irányadó kamataikat, mely a globális likviditás csökkentése irányában hat. A nagy fizetésimérleg-többlettel rendelkező országok esetében a megtakarítási többletek fokozatos eltűnése a magasabb világ-reálkamatláb irányába mutathat. Erre a folyamatra csak nagyon késleltetett adatokat lehet találni, amelyek még nem állhatnak rendelkezésre, illetve erre utaló sejtéseket, mint pl. az Öböl-országok állítólagos beruházás-emelkedése, a kínai fogyasztás utóbbi hónapokban mért gyorsult növekedési üteme.
Következtetés - részvénypiaci hatások
Samu János szerint a fentiek közül a long piaci pozíciók zárása és a Fed várható politikájának átértékelése lehetett kulcsfontosságú, míg azok a tényezők, amelyek fundamentálisan magasabb reálkamat irányába mutatnak, láthatóan nem, vagy csak mérsékelten változtak. Az USA költségvetési hiányának folyamatos mérséklődése is érv lehet a tartósan magasabb hozamok ellen. A fentiek alapján a Concorde elemzője a kötvénypiaci szakadást inkább a korábbi mesterségesen felértékelt hosszú kötvényárfolyamok neutrálishoz történő korrekciójaként értékeli, vagyis jelenleg azokban a hosszú távú, fundamentális folyamatokban (infláció, növekedés, nagy megtakarító országok fizetésimérleg egyenlege) nem tapasztalható változást, amelyek tartósan magasabb reálkamatláb kialakulását okozhatnák.
Historikusan visszatekintve, az amerikai részvénypiac jelenlegi árazása, 17 körüli PE-vel a mostani hozamkörnyezetben nem tekinthető túlzónak, inkább enyhén olcsónak, de mivel ezek a modellek elég nagy tűrést engednek meg, így ez nem gátolná meg a piacot egy komolyabb esésben. Emellett ha az USA hozamgörve tényleg normalizálódna, tehát emelkedne, úgy a például 6 százalék feletti hozamok már negatívan hatnának a részvények árfolyamára. Azonban a jelenlegi szintet a részvénypiac szempontjából Móró Tamás, a Concorde elemzője még nem tekinti magasnak, így a hozamok ezen szinten történő stabilizálódása hosszabb távon még nem jelentene problémát. Komolyabb veszélyre a Concorde elemzője szerint csak a további heves hozamemelkedés esetén kell számítani.
