Míg 2025 februárjában az Európai Unió 27 tagországa közül még nálunk volt a legmagasabb az éves fogyasztóiár-index – s egész Európában is csak a töröknél, a moldávnál, az orosznál és az ukránnál alacsonyabb –, addig a múlt hónapban már csupán hat EU-tagállamban volt kisebb a pénzromlás, s a nem uniós országok közül is csak az egymással gazdasági és monetáris unióban lévő Svájc és Liechtenstein kettőse került elénk az adataikat a legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körkép elkészültéig nyilvánosságra hozott államok közül.
Hasonló eredményre és helyezésre lehet számítani az Európai Bizottság statisztikai hivatala, az Eurostat által ma délelőtt publikálandó rangsorban, amely a harmonizált fogyasztóiár-indexek összehasonlítása alapján készül. A Privátbankár cikkének megjelenéséig elérhető adatközlések alapján – amelyek a lap megjegyzése szerint nem biztos, hogy teljesen megegyeznek majd az Eurostat számaival, ezért csak becslésekként kezelendők – Magyarország a maga 1,6 százalékos rátájával egy hellyel jobban áll majd, mint a „sima”, átlagos inflációk összevetésében, méghozzá Olaszországgal holtversenyben.
A már említett inflációs nyomás egyelőre nem tükröződik az európai jegybankok gyakorlatában – állapította meg a cikk. Az egy hónappal ezelőttihez képest ugyanis egyik központi bank sem emelt alapkamatot, ami az infláció leghatásosabb monetáris politikai eszközének számít. Sőt, ketten még emeltek is: a lengyelek és a Magyar Nemzeti Bank.
Bár a február végi negyed százalékpontos lazításnál az infláció jóval jobban, 0,7 százalékponttal csökkent, az egy hónappal korábbi harmadikról a negyedikre csúszott vissza Magyarország a visszatekintő reálhozamok alapján összeállított ranglistánkon.
További részletek a Privátbankár cikkében.
