A sub-prime jelzálogadósi körből kiinduló amerikai gazdasági lassulás nem érintené közvetlenül Közép- és Kelet-Európát, mivel az Egyesült Államok nem jelentős kereskedelmi partnere a térségnek. Az EU máris lanyha növekedését azonban tovább lassíthatja, és azt már a kelet-európai gazdaságok is megéreznék, mondta szerdán nyilvánosságra hozott állásfoglalásában a londoni Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) főközgazdásza, aki szerint azonban a piac értékeli a magyar konszolidációs lépéseket. Az elemzést az MTI idézte.
Erik Berglof az EBRD egy belső terjesztésű kiadványának fejtette ki véleményét a subprime válság várható kelet-európai kihatásairól; ebből a Financial Times a minap már idézett néhány részletet, a bank azonban szerdán közzétette a teljes anyagot.
Berglof szerint Magyarország abban az országcsoportban van - Lettországgal, Romániával, Bulgáriával és Szerbiával együtt -, amely a válság bizonyos szakaszaiban "nyomás alá került". Magyarország egy ideje már egyébként is "nyomás alatt állt" a jelentős folyómérleg- és államháztartási deficitek miatt, de sikerült a feszes költségvetési program "első szakaszát" megvalósítania.
Az alacsony gazdasági növekedéssel fizetünk
A magyar gazdaság ennek most - a térséghez mérve - alacsony növekedési ütem formájában fizeti az árát, de a nemzetközi piacok a jelek szerint elismerik a megtett pozitív lépéseket, és bizalmat mutatnak aziránt, hogy a kormány költségvetési takarékossági programja sikerrel jár, fogalmazott az EBRD vezető közgazdásza.
Simor András, az MNB éppen Londonban tartózkodó elnöke szerdán újságíróknak azt mondta: az amerikai subprime piacról szétterjedő likviditáshiány-járványnak a magyar piacra közvetlen hatása nem volt. A magyar piacon érezhető közvetett hatás a kockázati prémiumigény időleges erősödésének formájában jelentkezett, ami érintette a kötvény- és a forintpiacot. Néhány hét elteltével azonban úgy tűnik, hogy már visszaigazodás folyik a piacon; a magyar kötvényhozamok ismét lefelé tartanak, a forint kissé erősödött, és "a jelek szerint visszatértünk a subprime probléma előtti helyzethez", mondta Londonban a magyar jegybank vezetője.
Nyugat-Európában komoly problémák lehetnek
Az EBRD főközgazdásza szerint ugyanakkor - bár a bank tevékenységi körébe tartozó országok zöme "eddig nagyon jól viseli a piaci felfordulást" - a pénzintézet vezetése biztos abban, hogy a válság nyugaton súlyos lesz, és eltart egy ideig, ami azt jelenti, hogy bizonyosan hatással lesz az EBRD kedvezményezett országaira is. Berglof szerint a térségben két hatás várható: egyrészt rövid távú likviditási problémák jelentkezése, másrészt a hitelköltségek hosszabb távú emelkedése.
Az EBRD vezető közgazdásza szerint néhány térségi országban vannak is jelei likviditási gondoknak, de kevés kivétellel várhatóan nem ez lesz a legsúlyosabb probléma a térségben. A fontosabb, hosszabb távon jelentkező hatás az lesz, hogy a hitelfinanszírozáshoz jutás nehezebbé válása és drágulása lassítani fogja a térségbeli országok jelenleg egyébként "nagyon gyors" növekedési ütemét, mondta Berglof.
Az oroszoknak még jól is jöhet az amerikai recesszió
Az EBRD szakértője szerint a FÁK-térség szempontjából kulcskérdés, hogy az amerikai lassulásra a nyersanyagpiaci árak miképp reagálnak. A múltban lényeges kapcsolat mutatkozott az amerikai recessziók és a nyersanyagárak között, ma már azonban a világgazdasági növekedés jelentős részét Ázsia adja, fogalmazott Berglof.
A bank vezető közgazdásza szerint egyébként a FÁK-országoknak "jól is jönne egy kis hűlés", mivel gazdaságaik - különösen az ingatlan- és az építőipari szektorok - gyorsan, "talán túl gyorsan is" növekednek, néha fenntarthatatlan ütemeket elérve.
