"A Társaság működése szempontjából meghatározó kelet-közép-európai régió országai 2010-ben túljutottak az elmúlt két év válságának nehezén. A 2008-ban kezdődött súlyos pénzügyi-gazdasági válságot követő recesszió 2009-ben elérte mélypontját és 2010 már jellemzően a növekedés újbóli megindulásáról szólt a legtöbb nemzetgazdaságban" - olvasható az OTP 2010-es eredményeinek összefoglalásában.
Mindezek mellett tavaly az egész évben 117,9 milliárdforintos profitot ért el a bankcsoport, ami 22 százalékkal volt alacsonyabb a 2009-es 150,2 milliárdnál. A negyedik negyedévben 17,2 milliárd forint lett a nettó eredmény, ehhez érdemes hozzátenni, hogy a harmadik negyedévhez hasonlóan ezúttal is 14,5 milliárdos bankadó-fizetési kötelezettség terhelte az OTP-t. A bankadó nélkül a negyedéves profit 31,8 milliárd forintot tett ki.
A negyedéves profit kicsivel alacsonyabb volt az elemzői várakozásnál, a szakemberek többsége a harmadik negyedévhez hasonló, 20 milliárd körüli számot várt. Ráadásul a 17,2 milliárdos érték a legalacsonyabb a 2004 negyedik negyedévében tapasztalt 16,9 milliárd után, tehát a nyereség hatéves mélypontra esett vissza.
A bank nettó kamatbevételének alakulásából is az látszik, hogy elsősorban az egyszeri tételek voltak felelősek a profitcsökkenésért: a 2009-es 589,8 milliárd után tavaly 620,4 milliárdot tett ki a kamatbevétel egész évben. A negyedik negyedévben 155,1 milliárd olvasható ezen a soron, ami 2 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál és 2 százalékkal a harmadik negyedév adatánál.
A bankadó mellett a portfólió minősége okozott még fejfájást 2010-ben a bank menedzsmentjének: az egy évvel korábbi 246,9 milliárd után tavaly már 273,1 milliárdos céltartalékot kellett képeznie az OTP-nek. A negyedik negyedévben a céltartalékolás 69,8 milliárd forintot tett ki a harmadik negyedév 52,7 milliárdja után.
A portfólió minőségét legjobban jelző mérőszám, a 90 napon túli késedelmes hitelek aránya 13,7 százalékra emelkedett a tavalyi év végére a harmadik negyedéves 13,2 százalékról és a 2009-es 9,8 százalékról. Ez azonban nem okozhatott igazán komoly meglepetést, hiszen a menedzsment már korábban jelezte, hogy a hitelminőség további romlására számít.
A pénzintézet teljes hitelállománya az év végén 6907,1 milliárd forintot tett ki, ami 9 százalékos emelkedést jelentett 2009 végéhez képest, míg a betétállomány egy év alatt 2 százalékkal 5688,9 milliárd forintra emelkedett. A hitelek értékvesztése jelentősen megugrott tavaly: az egy évvel korábbi 494,4 milliárd után 761,3 milliárd forintot tett ki.
A bank tőkemegfelelési mutatója egy év alatt javult, a negyedik negyedévben azonban 18 százalékról 17,5 százalékra esett vissza. A Tier1-ráta minimálisan, 14 százalékra csökkent az év utolsó három hónapjában.
A bankadó mellett a további problémákat jelzi, hogy az OTP magyarországi tevékenysége a negyedik negyedévben 35 milliárdot, 2010 egészében pedig 147 milliárdot tett ki, ami még a bankadó hatása nélkül is 20 százalékkal maradt el a 2009-es adattól.
A külföldi leányvállalatok közül az orosz érdekeltség jelentősen javítani tudott eredmény-hozzájárulásán, hiszen a 2009-es 3 milliárd után tavaly már 20,5 milliárddal járult hozzá a bank eredményéhez. Mindez elsősorban annak volt köszönhető, hogy 2010-ben érzékelhető hitelnövekedés szinte csak Oroszországban volt tapasztalható. Jelentősen javítani tudott az ukrán leány is, mely az egy évvel korábbi 43,7 milliárdos veszteséget követően tavaly már 8,9 milliárdos profittal járult hozzá a csoport számaihoz.
2010-ben a jelek szerint a montenegrói vállalat volt az OTP leggyengébb láncszeme, az egy évvel korábbi minimális nyereség 16,8 milliárdos bukásba fordult át. Emellett a román leánybank 6,4 milliárd forintos és a szerb érdekeltség 7,3 milliárdos veszteségét érdemes még kiemelni a negatívumok között.
A 2010-es eredmények kapcsán péntek reggel 9 órakor tart sajtótájékoztatót Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója és Bencsik László vezérigazgató-helyettes. Az eseményről az mfor.hu élőben beszámol.
Beke Károly
mfor.hu
