A világ piacai úgy tűnik lerázták magukról az amerikai sub-prime válság terhét, és ott folytatják, ahol június elején abbahagyták. A tőzsdék ismét rekord közelben, és még az MNB is optimista.
Itthon minden rendben
A magyar piacok a jelek szerint visszatértek a sub-prime válság előtti állapotokhoz, a nemzetközi hitelpiaci bonyodalmak amúgy is csak korlátozottan érinthetik a gazdaságot, mondta szerdán Londonban befektetőknek és elemzőknek Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke.
Az infláció fékezése fontosabb a központi bank számára a gazdasági növekedés ösztönzésénél, mondta. Úgy vélte, habár jelentős kockázatok vannak a mezőgazdasági és az energiaárak miatt, ésszerű időn belül csökkenteni lehet az inflációt. Utalt arra, hogy ha a béremelkedés meghaladja a termelékenység növekedését, akkor a bank aligha folytathatja a kamatcsökkentést. A jegybank és a kormány "különböző álláspontot vall" a forint ingadozási sávjának sorsáról, de - mondta az MTI-nek Londonban - a sáv ez idő szerint marad.
Nem volt nagy bedőlés
A történések, és a piacok mozgása tényleg azt mutatja, hogy a befektetők többsége "kipipálta" a sub-prime időszakot és úgy gondolja túl vagyunk rajta. Néha ugyan napvilágot látnak adatok az egyre gyengülő ingatlanpiacról, vagy hogy valamelyik banknál gondok vannak (kedden éppen a Morgan Stanley jelentette be, hogy 600 emberétől kíván megválni a hitelválság következményeként).
Ha azonban azok, akik fenyegetve érezték magukat megússzák, akkor az az egész piac számára jelzésértékű, hogy nincs gond, emelkedhetnek tovább az árak. Ma éppen a Deutsche Bank negyedéves eredménye mutatta, hogy a sub-prime válságot egyelőre kontrollálják az intézmények. A Deutsche Bank a harmadik negyedévben több mint 1,4 milliárd eurós adózott eredményt ért el, egyhatoddal többet az egy évvel korábbinál.
Ez már csak azért is okozott pozitív meglepetést, mert szeptember elején a német pénzügyi óriás közölte elsőként a nagybankok közül, hogy az amerikai jelzálogkölcsön-piacról indult hitelválság következményei miatt erősen visszaeshet az eredménye. A sort aztán folytatta a Commerzbank, az amerikai Citigroup - a világ legnagyobb piaci tőkeértékű pénzintézete -, és az európai óriás, a svájci UBS. A bankok sokmilliárdos rendkívüli tartalékolást és veszteségeket jelentettek be a hitelpiaci bizalom megingása, a jelzáloglevelekre alapozott konstrukciókat tartalmazó portfóliók leértékelődése miatt.
A vicces egyébként az, hogy a Fed legutóbbi kamatvágással kényszerpályára állította magát, a világpiaci szereplők számára a fél százalékos kamatvágás azt üzente, történjék bármi, dobjuk a mentőövet. Azóta hiába látott napvilágot jónéhány figyelmeztető erejű gazdasági adat a Wall Street cápái úgy látják, minél rosszabb a helyezet, nekik annál jobb, hiszen minden egyes újabb gyengébb adat tovább növeli a nyomást a jegybankon és annál biztosabb, hogy Bernanke kénytelen újabb jelentős kamatvágást bejelenteni a következő hetekben.
Újabb csúcsok
Így annak ellenére, hogy az elmúlt két hónapban több tízmilliárd dollár "égett el", a világ tőzsdemutatói történelmi csúcsokat ostromolnak, vagy éppen döntenek meg. Ez a folyamat várhatóan az utolsó negyedévben is folytatódhat, hiszen számos társaság (illetve makro- vagy szektoriális adat) esetén a körülményekre való tekintettel alacsonyabb várakozásokkal tekintenek majd a befektetők, és egy kevésbé gyenge szám is újabb optimista hullámot indíthat el.
A globalizált világunkban, amelyben számos amerikai multi immár az USA-n kívül legalább akkor, de sokszor jóval nagyobb bevételeket ér el, mint otthon, a harmatgyenge dollár is sokat segít, hiszen egy GE-nek, amely számtalan gyárral rendelkezik világszerte a bevételeinek jelentős része euró, amelyért ennyi dollárt mint most, még soha nem kapott. Az erősödő részvényárak és a növekvő amerikai tőzsdeindexek pedig a világ más börzéin is felhajtják az árakat. Hogy aztán mindenütt alá lehet-e majd ezt fundamentális okokkal is támasztani, az a jövő zenéje. Egyes európai vállalatok aggodalmát azonban jelzi, hogy a kontinens vezető vállalkozói csoportja arra sürgette szerdán az európai kormányzatokat, hogy azok gyakoroljanak nyomást az Egyesült Államokra, Kínára és Japánra valutáik erősítése érdekében, mivel a jelenlegi euróárfolyam hátrányosan érinti az európai cégek üzletmenetét.
Gyengébb eurót!
Az euró árfolyama, amely átlépte az 1,4-es dollárárfolyamot, már " túljutott az európai cégek fájdalomküszöbén" - állapította meg a BusinessEurope elnöke, Ernest-Antoine Seilliere. E szervezet mintegy 20 millió európai vállalatot képvisel. Seilliere Jean-Claude Junckernek, az Eurocsoport elnökéhez fordult a kéréssel, sürgetve azt, hogy az eurózóna országainak pénzügyminiszterei és az Európai Központi Bank alakítsanak ki közös álláspontot a kérdésről, mivel - érvelt - az euro nem szolgálhat változóként az amerikai külkereskedelmi mérleghiány csökkentéséhez. Juncker a jövő hétfőn elnököl az eurózóna pénzügyminisztereinek tanácskozásán és Seilliere szerint az ott kidolgozandó közös álláspontot a Hetek csoportja elé kellene terjeszteni.
Maga Juncker is úgy vélekedett hétfőn, hogy Európa nem viselheti a globális megtakarítások és a kereskedelmi egyensúlytalanságok átrendeződésének terhét az euró drágulása révén. A dollár szerdán ugyan némileg erősödött, de változatlanul az euróhoz viszonyítva rekordmélységhez közeli szinten van. A befektetők várják az amerikai gazdaságról a hét hátralévő részében közzéteendő adatokat, hogy következtetni tudjanak a Federal Reserve következő kamatdöntésének mikéntjére. Hiába azonban egy esetleges intervenció, ha jön az újabb kamatvágás, más kérdés, hogy eközben ott kísért a stagfláció veszélye. Amolyan "fél pohár víz" helyzet kezd kialakulni, amelynél most mindenki a pozitívumokat emeli ki, aztán amikor már fél pohár sem lesz, jöhet a nagy ijedtség, de addig mindenki nyerni akar és vásárol mint mindenki más. Kockázatos a helyzet, de senki nem akar lemaradni az egekbe szökő hozamokról...
