A kiállítók kétharmada a saját készházait kínálja, míg a többiek e házak beszállítói. Így standja van a bemutatón több cserépgyárnak, de van kazángyártó, napelem és napkollektor forgalmazó és papír alapú hőszigetelést kínáló cég is. Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium műszaki ellenőrrel van jelen a bemutatón, míg az anyagok-szerkezetek minőségéről az ÉMI Kht. standján lehet felvilágosítást kapni.
A készházak alapvetően két félék: az egyik típus fa váz közti hőszigeteléssel "dolgozik", míg a másik a rönköt, gerendát használja tartószerkezetnek. A kettő ötvözete az a megoldás, amikor két vékony gerenda között újságpapírból készült hőszigetelés javítja a fal hőátbocsátását.
Mint az a kiállítást megelőző sajtótájékoztatón elhangzott, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) keretében működő Könnyűszerkezet-építő szakmai tagozat adatai szerint idén 1200 minősített szerkezetből épülő családi és ikerházra adtak ki a hatóságok engedélyt, míg a nem minősített szerkezetű házak száma 900-ra tehető.
Több kiállító is úgy nyilatkozott, hogy a piac egyre inkább igényli a passzív házakat, melyeknél az éves működtetés energiaigénye nem haladhatja meg négyzetméterenként a 15 kilowattórát, ami gázra vetítve egy 100 négyzetméteres lakásnál 15 ezer forintos éves gázdíjat jelent. (Más kérdés, hogy eddig passzívház minősítéssel rendelkező lakóépület még nem készült...)
A "normál" készházak mai induló ára négyzetméterenként nettó 200 ezer forint felett van. A passzív háznál ezt többnyire 1,5-es szorzóval kell korrigálni. A szakértők azt hangoztatják, hogy Nyugat-Európában is az állami támogatás teszi versenyképessé a passzív házat a hagyományossal szemben. A széndioxid kibocsátás 40 százalékáért ugyanis az épületek a "felelősek".
Mi nem jutottunk még el a rendezvényre, de a kiállításokról megvan a véleményünk.
