A tőzsdei kibocsátók tájékoztatási kötelezettségeinek lazítása, továbbá a menedzsment befolyását növelő saját részvény vásárlások a cégek átláthatóságának csökkenése felé hat - állapítja meg az Equilor Befektetési Zrt. szerdán közzétett elemzésében.
A független befektetési szolgáltató cég anyaga szerint a jelenlegi globális pesszimista részvénypiaci időszakban kiemelten fontos lenne, hogy a tőzsdei cégek vezetői felelősen kezeljék az információszolgáltatást.
Az Equilor megítélése szerint a transzparencia csökkentése felé ható egyik kulcstényező egyértelműen az, hogy a vonatkozó törvény és a szabályozás az elmúlt években a kibocsátók tájékoztatási kötelezettségeinek lazítása felé mozdult el. A szabályozás ugyanis lehetőséget ad arra, hogy az év egészére, illetve a negyedik negyedévre vonatkozó pénzügyi számokat csak az éves jelentésükben publikálják a cégek, a pénzügyi év lezárását követő négy hónapon belül. A negyedéves beszámoló esetében továbbra is élt a benyújtási határidő kötelezettség, ami azonban az adott negyedév végét követő 45 napról 60 napra tolódott ki.
Az Equilor információi szerint a Budapesti Értéktőzsdén a cégek közül többen élnek is ezzel a törvény adta lehetőséggel, egyebek közt az Émász, a PannErgy, a Phylaxia, az Elmű, a Freesoft, a Genesis és a Graphisoft Park. Emellett a gyorsjelentést adó cégek közül néhányan - ugyancsak a szabályozás lazításának eredményeképpen - egyre későbbre tolják ki a megjelentetést.
Az elemzés azt is megemlíti, hogy a válság időszakában újabb lendület kaptak a magyar tőzsdei cégek saját részvény vásárlásai. A menedzsment befolyásának növekedése és a csökkenő közkézhányad szintén a transzparencia csökkenésének irányába mutat. Az elemzés a Fotex, a Mol és az OTP saját részvény vásárlásait hozza fel példaként.
Kárhoztatja az elemzés a nem kellően részletezett eredménykimutatások és mérlegek terjedését is. A törvényi előírások szerint a beszámolóhoz csatolt eredménykimutatásban és mérlegben a főbb tételeket kell ismertetni (mint például értékesítés nettó árbevétele, üzemi tevékenység eredménye, stb.). Az azonban, hogy a kibocsátó a főbb tételeket milyen mélybontásban, milyen részletességgel közli, azaz az alkotó tételeket mennyire ismerteti, már teljesen diszkrecionális, azaz a menedzsment szándékától függ, pedig sokszor az egyes adatokból fontosabb következtetések is levonhatóak lennének.
Az Equilor megítélése szerint a reálgazdaságban eszkalálódó válság közepette egyre inkább felértékelődhet a befektetők szemében a profit warning, mint tájékoztatási eszköz használata, amely nem más, mint a kibocsátó gyorsjelentést megelőző bejelentése arra vonatkozóan, hogy az előre vártnál alacsonyabb vagy magasabb eredményről tud majd beszámolni az érintett cég. A Budapesti Értéktőzsdén jegyzett cégek közül a 2000. január 1-től vizsgált periódusban mindössze négy olyan cég volt, amely alkalmazta a profit warning eszközét, ezek a Humet, a PannErgy (a profit warning kiadásakor még Pannonplast), az RFV és az Egis.
