Sokan hiányolják jelenleg a megfizethető árú állami bérlakásokat Magyarországon, a jelek szerint a kormány is próbál valamit kezdeni a problémával. A jelenlegi ismeretek szerint azonban a bérlakás sem lenne megváltás, ugyanis nem lenne nagyságrendekkel olcsóbb a jelenlegi albérleteknél, senki ne számítson tehát filléres lakhatásra.
Évente 5-10 ezer bérlakást kellene felépíteni
Az állam adjon tőketámogatást egy mintaprojekthez, a bérlakásépítésbe beszálló magánbefektetők társasági adó-kedvezményt kapjanak, az állami hozzon létre bérlakás fejlesztési alapokat és a nagyobb volumenű beruházásokhoz vonjon be uniós forrásokat a kormány - címszavakban ezek az Otthonteremtési Stratégia kidolgozóinak javaslatai a hazai bérlakáshelyzet megoldására.
A szakemberek szerint a következő években évi 5-10 ezer bérlakás építése lenne kívánatos Magyarországon a hazai bérlakás-rendszer hiánya miatt. "Indokolja továbbá, hogy a hazai lakásépítési ágazatban bekövetkezett negatív konjunktúra ciklus részleges korrigálására egy állami részvétellel, támogatással működő bérlakás építési rendszer lehet alkalmas" - olvasható a dokumentumban. Magyarul állami segítséggel lendítenék fel az építőipart.
"Új bérlakás-építés véleményünk szerint csak ott lehet indokolt, ahol erre valós és fizetőképes igény van, alapvetően helyi ipartelepítők részéről, akik az építés-üzemeltetés költségeiből is részt kívánnak vállalni. Önmagában bérlakás-beruházást nem szabad támogatni, csak akkor, ha a beruházó a továbbiakban bérlakásként üzemelteti is az épületet. Támogatni a szociális helyzet alapján a bérlőt (bérleti díjat) célszerű" - szögezik le a javaslatcsomag kidolgozói. Már ebből is az látszik, hogy a kormány óvatosan fogalmaz: senki ne számítson mindenhol tömegesen épülő bérlakásokra. Csak ott, ahol munkahelyek vannak, és a cégek is hajlandók beszállni a költségekbe.
Korai még pezsgőt bontani
"A javasolt bérlakás építési modellek központi eleme, hogy a keresetekhez mérten megfizethető bérleti díjjal (bruttó 1000 forint/nm/hó) történtek a kalkulációk" - olvasható a vitaanyagban. Ez viszont azt jelenti, hogy a majdani állami bérlakások alig lennének olcsóbbak a jelenlegi albérleteknél, sőt vidéken az ezer forint/négyzetméter/hó kifejezetten drágának tűnik. Budapesten jelenleg a jobb kerületekben is lehet másfél-két szobás, 40-50 négyzetméteres lakásokat bérelni nagyjából 60 ezer forintos bérleti díjért.
Az Otthonteremtési Stratégia szerint a tervezett bérlakás-építési modell a bérből, fizetésből élő; alacsony vagy közepes keresettel rendelkező alkalmazotti, közalkalmazotti, köztisztviselői réteget; a nyugdíjasokat; illetve az előtakarékosság beiktatásával a pályakezdő fiatalokat célozza meg elsősorban.
Az állami támogatásért cserébe például a cégeknek vállalniuk kellene, hogy az állam határozza meg a maximális bérleti díjat, a bérlők kiválasztásának szempontjait, a minőségi követelményeket, a kaució mértékét és a demográfiai szempontokat.
Mintaprojekt állami tőketámogatással
"Egy bérlakás építési rendszer bevezetésének megalapozására mintaprojekt indulna 500–1000 lakás felépítésével" - olvasható a múlt héten közzétett stratégiában. Alapvető cél a bérlakás építési rendszer szervezeti/jogi, finanszírozási, építészeti, üzemeltetési, szociális szempontú megalapozása. A mintaprojektek helyszíne munkahely létesítéssel, városfejlesztéssel lenne összekötve a tervek szerint.
A projekt indításának feltétele lenne a bérlői feltöltés előzetes garantálása (önkormányzat, állam, munkáltatók). Felvetődött foglalkoztatás csoportokra épülő mintaprojekt lehetősége is. A kidolgozók között egyetértés volt, hogy a bérlakás kezelő cégek ne önkormányzati tulajdonban legyenek, hanem országos rendszer legyen. Ezen a ponton is az látszik, hogy a kidolgozók óvatosak: csak bizonyos bérlői feltöltés előzetes garantálása mellett indulna el a projekt.
"Hozzávetőleg 50 százalékos tőketámogatás (valamint 50 százalékos hitel, 3,5 százalékos kamatszint, 20 éves futamidő, bruttó 1000 forint/nm/hó bérleti díj) mellett a rendszer további érdemi állami támogatás nélkül tudna működni. Ebben a modellben évi 40 milliárd forintos tőketámogatás hozzávetőleg 5000 lakás felépítését tenné lehetővé (16 millió forint/lakás X 5000 lakás = 80 milliárd forint projekt költség). A felépült bérlakások a hitel törlesztése után is közösségi tulajdonban maradnának.
Akár tőzsdéről is jöhetne forrás
Az Otthonteremtési Stratégia kidolgozóinak javaslatai között szerepel az is, hogy az állam társasági adó-kedvezményt adna azoknak a cégeknek, melyek vállalják előre meghatározott feltételek mellett bérlakások építését. További feltétel, hogy a támogatott befektetőnek Magyarországon kell nyereséget elérnie, az adókedvezményt is ebből írhatja le. A bérlakásokat a befektető tulajdonában lévő Bérlakás Építő, Kezelő Nonprofit Zrt/Kft. építtetné, kezelné, tulajdonolná.
"Felmerül olyan konstrukció is, hogy a Magyarországon fejlesztési adókedvezmény fejében befektető cégek az adókedvezményt kötelezően Magyarországon használnák fel. A felhasználás egyik területe lehetne a bérlakásépítésbe való befektetés. A jellemzően ipart telepítő cégek kaphatnának bérlő kijelölési jogot, amelyet a számvitelei rendszerükben vagyoni értékű jogként tarthatnának nyilván" - olvasható a tervekben.
További javaslat, hogy az állam hozzon létre bérlakás befektetési alapokat, melyek elsődlegesen az önkormányzatok által meghatározott igények kielégítése céljából lakásokat vásárolnak, építenek. A lakások a szociálisan rászorultak, a gyermeket nevelő fiatalok, pályakezdők lakhatásának megoldását segítik, úgy, hogy a fejlesztés költségei az önkormányzatot nem terhelik.
"Az alap olyan újszerű tőkepiaci eleme lehet a bérlakás programnak, amely létrehozásától működőképes, és hosszú távon vonzó forma lehet a tőke a bérlakás-szektorba történő bevonásához" - emelik ki a javaslatcsomag kidolgozói. Az alapot az állam vagy annak egy intézménye (pl. MFB) hozná létre, csatlakozhatnának hozzá további intézményi- és magánbefektetők befektetési jegyek vásárlásával. "Lehetőség van a bérlakás szektor fejlesztése szempontjából jelentős forrással rendelkező nyugdíjpénztárak és biztosítók, mint a bérlakás kérdés klasszikus intézményi befektetőinek nagyobb mértékű bevonására, illetve a jegyek tőzsdei bevezetése." - olvasható.
Bevonnák a cafetériát is
A javaslat kidolgozói szerint tovább lehetne élénkíteni a lakáspiacot azzal, ha a lakások bérleti díjának megfizetéséhez a munkaadó béren kívüli juttatást nyújthatna, azaz a lakásbérlés is bekerülne a cafetéria-elemek körébe. "Ez kifejezné a munkáltató, munkavállaló és az állam együttműködését a lakhatás, lakás mobilitás megteremtése érdekében. Ez hozzájárulna a vállalati bérlakás jellegű megoldások elterjedéséhez" - emelik ki.
Ez az intézmény voltaképpen a lakástámogatás lenne, amelyet nem segélyezési, hanem adópolitikai eszközzel, a munkáltató adminisztrálásában lehetne megvalósítani. A javaslat szerint havi 20 000 forint lehetne a kedvezményes adózással adható összeg, amennyiben a bejelentett bruttó bér eléri a minimálbér kétszeresét. A havi mérték egy az állam által felügyelt „közhasznú bérlakás építési programban” épült bérlakások bérleti díja esetén 40 000 forint lehetne, amennyiben a bejelentett bruttó bér eléri a minimálbér kétszeresét
Beke Károly
mfor.hu
