A látható piaci adatok ellenére a pénzügyi válság azonnal negatív hatást gyakorolt az új és a használt lakóingatlanok értékesítésére, amelyet a recessziós időszak tovább fokozott. A RE/MAX legfrissebb elemzése szerint, a pénzügyi krízis kipattanását követő időszakban mind az ingatlanok értékesítésének száma, mind az átlagárak jelentősen csökkentek, amelyet elsősorban a hitelhez jutási lehetőségek szűkülése és a negatív gazdasági folyamatok okoztak.
A keresett ingatlanok alapterülete nem változott, ahogyan nem érintette a folyamat a piacon maradt közvetítéssel foglalkozó vállalkozások bevételét, tekintettel arra, hogy a válság hozta kereslet-kínálat csökkenés azonnal megtizedelte a közvetítő irodák számát, így a létrejövő tranzakciók száma az egyébként is erősebb irodák között oszlott meg.
A keresleti és a kínálati árak közti különbség a vizsgált időszakban jelentősen csökkent, amely nem feltétlenül közvetlen következménye a válságnak. Az olló szűkülése az adatok szerint nagyban függött attól, hogy a létrejött adás-vételi ügyleteket tapasztaltabb értékesítők bonyolították le, akik képesek a reális ár felé terelni az eladókat. Nagy szerepe volt a különbség csökkenésében annak is, hogy a negatív gazdasági folyamatok miatt az eladók is megértették, hogy a korábbi piaci árakhoz képest alább kell megállapítaniuk az árat, ha valóban el akarják adni az ingatlant. Az olló csökkenésének harmadik oka, hogy a piacon csak azok az ingatlanok maradtak, amelyeket valóban értékesíteni kívántak.
A válság kipattanását követő hat negyedévben teljesült adás-vételeknél számolt átlagos megbízási árak csökkenése pontosan követi a válság hatásait és érzékelteti a zuhanó keresletet, jóllehet az is látszik, hogy az árkorrekció már 2008 harmadik negyedévében megkezdődött. A RE/MAX 2009 első negyedéves adatai szerint ebben az időszakban 23 százalékkal 15,5 millió forintra csökkent az átlagos megbízási ár (bázis előző év azonos időszak).
Hasonlóan az átlagos megbízási áraknál az átlagos eladási árak is meredek szakadékot mutatnak a vizsgált negyedévekben. Az idei első negyedben például 23 százalékos csökkenéssel 18,4 millióról 14,1 millió forintra mérséklődött a mutató szám.
Az eladó és a vevő igényei közötti különbség szűkülése látványos volt. Azt is látni, hogy nem a vevői igények, hanem a kínálati oldal mutatkozik rugalmasabbnak, vagyis az eladók igazodnak (árcsökkentéssel) a piachoz. Kedvező adat, hogy a kínálati és a vételi árak közötti különbség rendre 90 és a 100 százalékos küszöb között mozgott.
Az eladott lakások átlagos mérete nem változott, továbbra is 56 négyzetméter, ám az egy négyzetméterre jutó árak zuhanása erős volt. Idén az első negyedévben ez az ár 273 ezer forint volt, amely 16 százalékkal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában volt. A második negyedben 17 százalékos csökkenés mutatkozott, a felmérés adatai szerint az átlagos négyzetméter árak 290 ezer forint környékén stabilizálódnak.
