Pénteken újabb rekordot döntött a kőolaj ára: hordónként több, mint tíz dollárral lett drágább a fekete arany. Ekkora napi emelkedésre - dollárban számolva - még nem volt példa az amerikai határidős kereskedés beindítása óta. A hétvégére 138,54 dolláron zárta a kereskedést a West Texas Intermediate (WTI). Ez három dollárral haladja meg az eddigi történelmi rekordot.
Az emelkedés kapcsán elemzők egyetértenek abban, hogy amögött a dollár mélyrepülése áll. Az amerikai valutát az Európai Központi Bank elnöke, Jean-Claude Trichet küldte a mélybe, miután csütörtökön előrevetítette egy európai kamatemelés lehetőségét.
Hogy a múlt heti száguldás mennyire lesz tartós, azt egyelőre az elemzők is csak találgatják. A Goldman Sachs vezető közgazdásza, Jim O'Neill ugyan annak a véleményének adott hangot, hogy nincsenek fundamentális okok egy ilyen mértékű ugrás mögött, ám már ehhez hasonló vélemények tucatja látott napvilágot idén, miközben a fekete arany drágulása töretlen volt.
A Barclay's Capital, a londoni City egyik legnagyobb, rendszeres olajpiaci elemzéseket közlő háza a hétvégén kiadott legújabb árfolyam-prognózisa szerint az idén egész évben mind a WTI, mind a Brent átlagos árfolyama ötven dollárral fogja meghaladni a 2006-os és 44, illetve 42 dollárral a tavalyi éves átlagot. A ház szerint a WTI mindenkori legközelebbi kontraktusainak átlagára az idén 116,9, a Brent-határidőké 115,2 dollár lesz, és az éven belül legalább az északi félteke nyári turistaszezonjának végéig folyamatos és meredek lesz a drágulás.
A Barclays Capital londoni elemzői az idei első negyedben mért 97,8, illetve 96,3 dolláros WTI- és Brent-átlag után a második negyedévre 117,3 és 115,3, a harmadikra 128,2 és 126,5, a negyedikre 123,9 és 122,2 dolláros átlagárfolyamokkal számolnak a két meghatározó olajfajtára.
Nem csak a benzinár miatt érezzük meg
Mindaddig, amíg az olajár nem szelídül meg, felmerül a kérdés, mibe kerül mindez? Az olajár elsősorban az üzemanyagárakban érvényesül. Korábban ugyan sokat lehetett arról hallani, hogy az emelkedő benzinár miatt kevesebben ülnek majd autóba. (Különösen akkor kerülnek előtérbe ilyen vélemények, amikor a benzinár elér egy lélektani szintet. )
Mostanra azonban kiderült, hogy 300 forintért sem fogy lényegesen kevesebb üzemanyag, mint 200-ért. Rövid távon ugyanis nagyon árrugalmatlan termék az olaj, azaz a kereslet nem igazodik az árhoz. Egy átlagos háztartás havi büdzséjét a száguldó olajárak 10-15 ezer forinttal rontják havonta.
A szakemberek szerint ezen felül azonban az inflációban is fog érvényesülni a magas olajár. A közelmúltban Forián Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő vezető elemzője úgy számolt, hogy literenként 309 forintos benzinár és 327 forintos dízelár esetén is 0,2 százalékponttal emelkedik az infláció májusban és júniusban.
Hozzátette: a jármű üzemanyagok - kiegészülve a kenőanyagokkal - öt százalékos súlyt képeznek az inflációs kosárban. Így, ha abból indulunk ki, hogy az árucsoport árszínvonala áprilishoz képest májusban megközelítőleg 2,8 százalékkal, júniusban pedig 1,8 százalékkal, azaz összesen 4,6 százalékkal nő, akkor várhatóan 0,2 százalékponttal emelkedik az infláció.
A magas olajár immár a politikusokat is aggasztja. A hétvégén energiamegtakarításról kötöttek megállapodást a világ vezető gazdasági hatalmai Japánban. A G8-ak szerint emellett növelni kell a kitermelést, hogy a megnövekedett keresletnek meg tudjanak felelni.
Samuel Bodman amerikai energiaügyi miniszter elismerte, hogy a pénteki új olajár-rekord "sokkot" jelent az amerikai gazdaságnak, de úgy vélte, hogy nincs válság, s így nincs szükség a piac további szabályozására. Egyben figyelmeztette az olajtermelő országokat: az amerikai növekedés visszaesése számukra sem lenne előnyös. Bodman szerint a nemzetközi kereslet egy százalékos növekedése húsz százalékos áremelkedést okozott az elmúlt éveket tekintve.
Adócsökkentéssel mérsékelnék a hatásokat
Magyarországon a jövedéki adó átmeneti csökkentése került szóba: a magyar kormány az Európai Bizottsághoz fordult, úgynevezett derogációt kérve. A beadvány múlt csütörtökön érkezett meg az EU Adózási és Vámunió Főigazgatóságára (TAXUD). Magyarország azt kérte, hogy a 2003-ban uniós szinten befagyasztott mérték alá vihesse le az üzemanyag jövedéki adójának mértékét. A testület várhatóan már jövő héten dönt az ügyben és - előreláthatóan - elutasítja a kérelmet, mondta el a hétvégén Kovács László uniós biztos.
A magyar beadványtól függetlenül az Európai Bizottság e hét szerdán tárgyal az üzemanyag-áremelésről. Várhatóan négy javaslat kerül az asztalra, így például az, hogy az Európai Unió gyakoroljon nyomást a legnagyobb olajexportáló országokra és a legnagyobb olajcégekre az ár csökkentése érdekében.
Nemzetközi szakértők szerint az uniós vagy a G8-as nyomásgyakorlás csak átmeneti megoldást jelenthet. Tartós árcsökkenést a kereslet visszaesése generálhat. Annak hatására pedig a spekulatív vevők is kiléphetnek a piacról, ami szintén az áresést segítheti. Az ilyen típusú vevők súlyát jelzi, hogy a jelenlegi 130 dollár körüli olajárból mintegy húsz dollárt képviselnek a spekulatív ügyletek, azaz ennyivel lehetne olcsóbb az olaj, ha ezek nem lennének.
