Miközben a reggeli pánik után magára talált a tőzsdén a Mol, a cég ihlette törvény kapcsán komoly vita bontakozhat ki.
A reggeli zuhanás után a tegnapi záró értékig kapaszkodott vissza a Mol. A céget védő lex Mol körül sok a kérdőjel. Egy ideig minden bizonnyal hatályban marad, de az unióban borítékolhatóan vizsgálni fogják, hogy összhangban áll-e a közösségi szabályokkal.
Eközben az OMV azt mondta, hogy ők ráérnek (mi mást tudna mondani, talán, hogy "Elk...tuk"?
Megkockáztatható, hogy rövid távon a lex Mol nem tesz jót a cégnek, ha azonban a sajátrészvény ügyleteket pénzügyi eredménye nem lesz nagyon gyászos, és a következő időszakban a magyar vállalat dinamikusan képes fejlődni, akkor annyira nem kellene temetni. Tény, hogy a jogszabály egy csomó pénzt kivett a spekulánsok zsebéből, ugyanakkor a cég vezetése most elvileg már tényleg csak a core tevékenységre kell, hogy fókuszáljon, nem kell tovább foglakoznia az OMV-val.
Megkezdte az Európai Bizottság a lex Mol néven ismert törvény tanulmányozását a hétfői parlamenti jóváhagyás után, mondta az MTI-nek a brüsszeli testület illetékes szóvivője, Oliver Drewes kedden. Emlékeztetett arra, hogy Charlie McCreevy, a belső piaci ügyekért felelős biztos múlt héten levelet írt az ügyben Kóka János gazdasági és közlekedési miniszternek, amelyben bizonyos aggodalmának adott hangot a törvény uniós joggal való összhangját érintő híresztelések miatt.
A parlamentben jóváhagyott jogszabály a közellátás biztonsága szempontjából kiemelkedő jelentőségű vállalkozásokat érintő egyes törvényeket módosítja. A Lex Mollal az államnak ezentúl lehetősége lesz jogi eszközökkel szűkíteni azon társaságok mozgásterét, amelyek magyar energetikai és vízellátó céget akarnak felvásárolni.
McCreevy a levélben egyebek között azt kérte, hogy a kormány a nemzeti törvénykezés készítésekor vegye a lehető legszigorúbban figyelembe az uniós szerződésekben szereplő szabályozást. A biztos arra is utalt, hogy Magyarország ellen eljárás indult az Európai Bíróságnál az úgynevezett aranyrészvények ügyében, és a bizottság ennek folytatására kényszerülhet, ha a magyar hatóságok által fontolgatott intézkedések megakadályozzák a részesedésszerzést stratégiainak tekintett vállalatokban, így a Mol-ban.
Brüsszel tavaly fontolgatta, hogy a témát a luxemburgi székhelyű bíróság elé viszi, de a privatizációs törvény tavaszi módosítása után erre nem kerített sort. A brüsszeli bizottság június végi, e tárgyú közleményére reagálva a magyar Pénzügyminisztérium is felhívta az Európai Bizottság figyelmét arra, hogy a tavaszi törvénymódosítás nyomán a korábbi aranyrészvények átalakultak törzsrészvénnyé.
A szóvivő kedden közölte: az Európai Bizottság azt vizsgálja, hogy az új jogszabály tiszteletben tartja-e az uniós alapértékeket, köztük a tőke szabad mozgását és a letelepedés szabadságát. A szóvivő azt mondta, elsősorban arra kíváncsiak, nem születik-e akadály az említett szabadságok biztosításában.
Nem csak Brüsszelben fogadták kétkedéssel az új jogszabályt, korábban a TEBÉSZ fejtette ki ellenérzéseit, most pedig a tőzsdei elemzők adtak hangot nemtettszésüknek. Mint a Cashline szakemberei fogalmaztak, a törvény elfogadása révén a hazai börzén gyakorlatilag lehetetlenné válnak az ellenséges felvásárlások, ez azonban nemcsak a stratégiailag fontos vállalatokat érinti, hanem az összes tőzsdei társaságot. A lex Mol európai összehasonlításban az egyik, ha éppen nem a legerősebb védelmet jelenti az ellenséges felvásárlásokkal szemben, ami összességében jelentősen csökkenti a hazai részvények vonzerejét és így a befektetők érdeklődését.
