Nagyot bukott a Budapesti Értéktőzsde BUX indexe, mely délután több mint 6 százalékkal hétfői értéke alatt fejezte be a kereskedést. A pesti börze egész nap mínuszos volt, ismét alulteljesítő volt a legtöbb nemzetközi piachoz képest, Európában 2-4 százalék körüli mértékben estek a részvényindexek.
A BUX délután 12 216 ponton fejezte be a napot, ez 6,14 százalékkal maradt el hétfői záróértékétől. A vezető részvények mindegyike olcsóbb lett a nap második felére, legnagyobbat a Mol és az OTP árfolyama esett. A bank papírjai 8,62 százalékos gyengülés után végül 2650 forinton álltak meg, míg az olajtársaság 10 110 forintos ára 8,05 százalékkal maradt el a hétfőitől. A Mol napközben 10 000 forint alatt is járt rövid ideig, délután aztán kicsivel felette stabilizálódott az árfolyam. A Magyar Telekom 4,65 százalékot bukott a végére, 595 forintot adtak a távközlési cég részvényeiért.
A gyógyszercégek hétfőn illetve kedden hozták nyilvánosságra harmadik negyedéves eredményeiket, de sok örömük nem volt a mai napban a tőzsdén. Pedig mindkét vállalat számai megfeleltek az előzetes várakozásoknak, az Egis eredménye például 82 százalékkal emelkedett egy év alatt. Ennek ellenére a cég papírjai 1,37 százalékot buktak a nap végére, 11 520 forintot értek. Ennél is nagyobbat esett a Richter, mely 3,64 százalékos szakadás után 26 500 forinton állt meg.
A forint szinte egész nap stabilan tartotta magát hétfői árfolyama környékén, ami a piac megnyugvására utalhat. Délután a tőzsde zárása után 267,87 forintot ért egy euró, míg a dollárért 212,35 forintot kellett adni a befektetőknek.
A nemzetközi piacokon is a negatív hangulat irányította a kereskedést, a vezető európai indexek a BUX-hoz hasonlóan egész nap mínuszban voltak. A befektetőket jórészt az tartja vissza a vásárlástól, hogy a jelek szerint a világgazdaság visszaesése egyre nagyobb hatással van a vállalatok eredményeire, sorra jelennek meg csökkentett profitelőrejelzések, illetve negatív harmadik negyedéves számok.
A tengerentúlon szintén 2 százalék feletti mínusszal kezdtek a vezető mutatók, az elemzők egy része már túlzottnak tartja az állami mentőakciókat, úgy vélik, hogy nem érdemes mesterségesen életben tartani a halálra ítélt cégeket.
