Egy érdekes írásra lettem figyelmes a hétvégén szintén. Az írás azt fejtegette, hogy a 80-as években, amikor az olaj ár kilőtt, az USA kikötők előtt több száz tankhajó is várakozott. Mind arra várt, hogy az olajár tovább menjen, és akkor mennek "kicsapolásra" az aktuális áron. Most 2008-at írunk, és nem nagyon más újfent a helyzet: a tankhajók bérlése az egekbe szökött... . A 80-as években ez volt a csúcs jele, vajon most hogy lesz? Vagy már megint túl sokan szajkóznak a túlvett olajpiacról?
Egy piac akkor tud úgy igazából esni, amikor senki sem számít rá, azaz nem irogatnak róla folyton, hogy esni fog. Most az olajnál már mindenki erről ír.. . Így ez ellene hat, hogy essen. De mellette a kereslet várhatóan lassú "normalizálódása". Érdekes cikk volt - ki ne gondolá, szintén a hétvégén - a CNBC-n. Arról írt, hogy az amerikaiak pánikolva cserélik le a 8 hengeres buldózerjeiket kis Suzukikra (Geo Metro, otthon is fut pár darab belőlük). Mert így akarnak spórolni. Jé. A cikk írója cinikusan megjegyzi, hogy abban nem sok racionalitás van, hogy odadobjuk a kocsinkat 20% diszkonttal a piacra (mert a kivárós áron nem kell senkinek), és azon veszünk egy kis kocsit, hiszen így akár 3000-8000USD-t bukhatunk, melyen ki lehet számolni, mennyi ideig kell furikázni a kis Geo Metroval becsomagolva, hogy bejöjjön a bukó.
Szóval az olajpiacon sok jel mutat a tetőzésre rövid távon, a hosszú távú érvek persze az olaj mellett szólnak. Legalábbis, amíg ki nem jön egy olcsó alternatív technológia. Ez lassan az USA-nak is érdeke lesz, hiszen ott is rohamosan merülnek az olajkészletek, és így a lobby ereje is csökken.
Más. Szintén egy kis elemzésben láttam, hogy az európai részvénypiac kockázati prémiuma (egyszerűsítve: earnings yield - bond yield) rekord magasságokban van. Olyan 6% felett. Átlag 3%... . Azaz, ha a profitok bezúgnának is 20-30%-ot, akkor sem lehetne azt mondani, hogy drága a piac. Persze tisztán ebből a szempontból. Ha viszont a profitok esnek, tuti esni fogunk, mert jön a károgás a világvégéről, és a sok pánikoló
