Rendben lezajlott pénteken az OTP Bank éves közgyűlése, melyen minden előzetesen ismertetett napirendi pontot megszavaztak a megjelentek. Így már biztosan 73 forintos osztalékot fizet részvényenként a bank, az igazgatóságba pedig új tagként bekerült Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója is.
Robbanhat a profit
2010-ben az egyedi hatások nélkül 162 milliárd forint, a goodwill-leírással és a bankadóval együtt pedig 118 milliárd forint volt az OTP-csoport adózott eredménye. A régióban ez kiemelkedően magas, hiszen az eszközre vetített megtérülés a bankadóval együtt is 1,4 százalék volt, a tőkére vetített megtérülés pedig 13 százalék - emelte ki a közgyűlés elején Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója. Az OTP likviditási tartaléka jelenleg 6,5 milliárd euró, ami lehetővé teszi, hogy a bank részt vállaljon Magyarország és a környező országok finanszírozásában.
"A magas kockázati költségek nélkül 80 százalékkal lett volna magasabb a tavalyi profit, a tőkére vetített eredmény pedig 20 százalék felett lett volna. A válság elmúltával ezek a költségek előbb-utóbb eltűnnek majd, ez pedig a befektetők számára is érdekes sztori lehet, mivel hirtelen megugrik majd a bank nyeresége" - mondta Bencsik László vezérigazgató-helyettes.
A részvényeknek további felhajtóerőt adhat hazánk országkockázati felárának csökkenése is. Csányi Sándor szerint az OTP-papírok jelenleg egyértelműen alulértékeltek, együtt mozognak Magyarország CDS-felárával. A bank vezetősége jelenleg abban bízik, hogy megvalósulnak a kormány tervei, és akkor jelentősen csökkenhet a kockázati felár, ami a részvények árfolyamát is megdobhatja.
Bencsik László kiemelte, hogy a bank egyik legfontosabb célja a stabilitás, amihez erős tőkeerőre és likviditásra van szükség, ebből a szempontból egy megfelelő stressz teszt volt a válság, aminek az OTP megfelelt. További cél a profitabilitás, amivel kapcsolatban a külföldi leányvállalatokról is ejtett pár szót Bencsik. "Az OTP azt szeretné elérni, hogy az orosz leánybankja megálljon a saját lábán, ebből a szempontból mérföldkőnek számít a közelmúltben végrehajtott kötvénykibocsátás" - mondta a bank vezérigazgató-helyettese. Ukrajnában a fogyasztási hiteleket indítaná be az OTP, Bencsik szerint ez hasonló sikertörténet lehet majd, mint Oroszország, ahol jelenleg a piacvezetők között van ebben a szegmensben a bank.
Arccal Románia felé
Azt már évekkel ezelőtt kimondta a bank vezetősége, hogy a meglévő likviditási tartalékból terjeszkedésbe kezdenének, konkrét felvásárlások azonban eddig nem történtek. Csányi Sándor a közgyűlésen megerősítette, hogy Romániában, Szlovákiában, Horvátországban és Szerbiában növelnék piaci részesedésüket. "Az elsőszámú célország Románia, ahol szeretnénk kivenni a részünket a fellendülésből" - tette hozzá Bencsik László.
Délkeleti szomszédunknál a piaci részesedés növelése elsősorban felvásárlásokkal képzelhető el. "Az elmúlt évek legnagyobb tapasztalata, hogy még egyszer nem vennénk kisbankot, ugyanis annak menedzselése legalább annyi nehézséget okoz, mint egy nagyobb leánybanké, a válság utáni javuló helyzetben azonban nehezebb talpra állítani" - mondta a lehetséges célpontokról Csányi.
Brutális teher a bankadó
A bank magyarországi eredménye még a speciális tételek nélkül is 20 százalékkal csökkent 2009-hez képest, így 147 milliárdot tett ki - hangsúlyozta az elnök-vezérigazgató. Ez elsősorban annak tudható be, hogy 60 százalékkal emelkedtek a kockázati költségek. "A kilakoltatási moratórium nagyon rossz hatással volt az ügyfelek fizetési hajlandóságára, az ügyfelek jelentős részének nem a képessége, hanem a hajlandósága csökkent" - emelte ki Csányi.
Az OTP vezére szerint a hazai hitelállomány csökkenésének két fő oka van: egyrészt az emberek bizalmának megrendülése miatt csökkent a hitelkereslet, másrészt a bankadó is jelentősen visszafogta a külföldi tulajdonban lévő bankok hitelezési hajlandóságát. "A magyar bankadó valóban brutálisnak mondható, hiszen átlagosan 17-szerese az európai bankadóknak" - jelentette ki Csányi Sándor.
Szerinte a hazai piacon a következő években az dönti majd el a versenyt a bankok között, hogy ki nyújt jobb szolgáltatást, az árazási versenyen már túl van a piac. A legtöbb bank - így az OTP is - a prémium ügyfélszegmenst célozta meg elsősorban ebben a versenyben az utóbbi időszakban.
BK
