Rövid távon az év végéig nem érdemes a forint további jelentős gyengülésére számítani, több éves időtávon viszont ha továbbra sem indulnak el a strukturális reformok, akkor csak romolhat a helyzet - vélekedik Vizkelety Péter, a Generali Alapkezelő makrogazdasági elemzője. A szakember nem számít kamatemelésre hétfőn az MNB részéről, míg az állampapírpiacról úgy vélekedik, szerencsés lenne, ha újra rendszeressé válnának a kötvényaukciók.
"Nehéz megmondani, hogy a jelenlegi helyzetben hol lenne pontosan a helye a forintnak, mivel az utóbbi időszakra az volt a jellemző, hogy olyan korlátozó tényezők voltak a piacon, melyek nem tették lehetővé, hogy a természetes kereslet és kínálat határozza meg az árfolyamot" - vázolta fel szerdai elemzésében Vizkelety Péter. A szakember emlékeztet arra, hogy egy éve még arról volt szó, hogy a 240-es sávszél nem engedi 245 alá erősödni a forintot, míg az utóbbi hetekben a 320-as kritikus árfolyam került előtérbe, azonban a piaci szereplők alkalmazkodása miatt ezt sem lehet kőbe vésni.
Azzal a Generali Alapkezelő szakértője is egyetért, hogy a nemzetközi piac az utóbbi időben túlreagálta a hazánkkal kapcsolatos kockázatokat, de szerinte ez csak rövid távon igaz. Éppen ezért arra számít, hogy az év végéig nem fog már jelentősen esni a forint árfolyama, hosszútávon azonban szükség lenne a szorgalmazott strukturális reformokra. "Amekkora gyengülés bekövetkezhet, azért a forinteszközök magas kamatszintje bőven kárpótolhat" - vázolta fel a következő hónapok várható eseményeit Vizkelety Péter.
A jövő hétfői kamatdöntő üléssel kapcsolatban a Generali Alapkezelő elemzője kifejtette: nem számít az alapkamat változására. Korábban több olyan vélemény is megjelent, melyek szerint a kamatemelés lenne az egyetlen üdvözítő eszköz, a szakember szerint viszont sokkal nagyobb problémát jelent az, hogy a devizaswap piacon az euró illetve svájci frank éhség miatt túlzottan olcsón lehetett forinthoz jutni, ami többek között a hazai deviza elleni spekulációt is segítette.
"A svájci jegybank aktív beavatkozása a devizapiacon, illetve az MNB intézkedései megnövelték a deviza likviditást a bankközi piacon, így a forintkamatok is normalizálódtak valamelyest. Mi úgy gondoljuk, hogy ez sokkal hatékonyabb lépés volt, (természetesen az SNB intervenciója is kellett hozzá) mint a kamatemelés. Hogy elegendő-e, arról korai lenne ma beszélni" - olvasható az elemzésben.
A kötvénypiaccal kapcsolatban Vizkelety Péter elmondta: tavaly október óta lényegében csökkentett üzemmódban működik, az ÁKK csak rövidtávú papírokat tud kibocsátani, a volatilitás pedig igen magas. Az ÁKK egyelőre nem tűnik túlzottan idegesnek, mondván, az IMF hitelkeretből akár 2011 elejéig is finanszírozható az állam működése, ám azért az láthatóan nyugtalanítja őket, hogy a kötvényaukciókat egyelőre nem sikerült a megszokott mederbe visszaterelni.
"A közeljövőben ezzel kapcsolatban mindenképpen várunk valamifajta intézkedéseket, meglátásunk szerint már az is sokat segíthetne a piacba vetett bizalom újraépülésében, ha nem is nagy mennyiségekkel (akár 5-10 milliárd forintokkal), de mindenképpen rendszeresen meghirdetnének aukciókat" - vélekedik a Generali Alapkezelő szakembere.
