- EKB: hamar elillant az eurózónás kamatemelés esélye
Amikor egy éve az Európai Központi Bank (EKB) kivezette a kötvényvásárlási programját, az európai jegybankárok többsége még kiegyensúlyozottnak látta a gazdasági növekedéssel kapcsolatos kockázatokat, miközben a piac hosszú idő után elkezdte beárazni az első kamatemelést a 2019-es év második felére. Az optimizmus azonban nem tartott sokáig, ugyanis az első negyedéves makrogazdasági adatok jócskán elmaradtak a várakozásoktól. Ennek következtében az EKB márciusi kamatdöntő ülésén mind az inflációs, mind a GDP növekedési előrejelzését alaposan lefelé módosította: az eurózónás gazdasági növekedésre vonatkozó prognózist 1,6-ról 1,1 százalékra csökkentette, és 1,6-ról 1,2 százalékra vágta az idei inflációs várakozásokat.
Az év hátralévő részében a negatív kockázatok erősödésére, a lassuló növekedésre és a várhatóan tartósan cél alatt maradó inflációra hivatkozva több ízben lazított monetáris politikáján az EKB. Amellett, hogy újraindította a hosszú távú újrafinanszírozási, illetve a mennyiségi lazítási programját, 10 bázisponttal – 0,5 százalékra csökkentette az irányadó betéti kamatrátát – ami az idei év nagy fordulópontját jelentette. A jegybankárok azóta többször hangsúlyozták, hogy készek minden eszközt bevetni annak érdekében, hogy a gazdasági növekedés újraéledését támogassák, és hogy az infláció visszatérjen a 2 százalékos jegybanki célhoz. Amennyiben az élénkítő programok nem érik el a várt hatást, illetve a külső bizonytalanságok nem enyhülnek, akár további lazító intézkedésekre is számíthatunk.
- Euró-forint árfolyam: ismét új mélypontot ért el a forint
Az euró-forint árfolyamban az év végén új történelmi szintet tapasztalhattunk meg, amikor 313-ról fokozatosan, kisebb korrekciókkal 337-es szintre emelkedett az euró árfolyama. Különösen érdekes, hogy a forint annak ellenére gyengült, hogy a magyar gazdaság robosztus, 5 százalék körüli emelkedést mutat, a folyó fizetési mérleg megközelítőleg egyensúlyban van, továbbá felgyorsultak az Európai Uniós projektekhez kapcsolódó kifizetések. A leértékelődés hátterében számos külső tényező áll: a kereskedelmi háború, a globális gazdasági lassulás, a vártnál gyengébb európai konjunktúra, illetve a brexit körüli félelmek mind nyomot hagynak a forinton. A globális gazdasági növekedési kilátások nagymértékű romlására való tekintettel a világ nagy jegybankjai 2019-ben laza monetáris politikát folytattak – amit a hazai jegybank is követ ultra laza monetáris politikájával, ami felerősítette a külső tényezők forintra gyakorolt hatását. A feltörekvő devizák közül így a forint reálkamata a legalacsonyabbak közé tartozik. A romló külső környezet és a régiós összevetésben is igen alacsony, erősen negatív hazai reálkamatok miatt állt ismét gyengülő pályára a forint. Mivel az elmúlt évek számos programjának köszönhetően – Növekedési Hitelprogram, Önfinanszírozási program, forintosítás – minden szektorban erősen lecsökkent a devizakitettség, ezért a leértékelődés már nem pénzügyi stabilitási probléma. Emiatt a jegybank mindaddig nem kényszerül védeni az árfolyamot, ameddig ez nem okoz inflációs problémát. Márpedig a jelenlegi előrejelzések szerint az inflációs cél a jelenlegi gyengébb árfolyamszint mellett is elérhető, így a jegybank számára nem jelent gondot a gyenge forintárfolyam.
Az infláció alakulásával kapcsolatos tényezőket illetően továbbra is kettősség figyelhető meg. Az élénk belső kereslet felfelé hajtja az árakat, míg a külső kockázatok körüli bizonytalanság lassítja az áremelkedés ütemét. A jövő évben akkor számíthatunk változásra a magyar jegybank retorikájával kapcsolatban, ha a felfelé mutató inflációs kockázatok erősödnek. Ha azonban tovább romlik a külső környezet, akkor az árfolyam tovább gyengülhet. Ekkor egyrészt az Európából importált infláció is csökken, másrészt várhatóan esnek majd a nyersanyagárak is, azaz a külső inflációs nyomás várhatóan tovább csökken, amit a jegybank a cél alá csökkenő infláció elkerüléséhez gyengébb árfolyam tolerálásával ellensúlyozhat.
- Fed: hosszú idő után vágott kamatot az Amerikai Egyesült Államok központi bankja
A januári Fed kamatdöntő ülésének jegyzőkönyvében az amerikai gazdasági növekedés jellemzésére használt „erős” jelzőt „stabilra” cserélték. Az év első felében a globális konjunkturális kilátások nagymértékben romlottak, miközben az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi háború tovább eszkalálódott. Ennek következtében a Fed döntéshozó testülete júliusi ülésén 10 év után először kamatcsökkentésről határozott, amelynek mértéke 25 bázispont volt. A nyári kamatvágást további kettő követte, így az irányadó kamatsáv 1,50 – 1,75 százalékos szintre mérséklődött. A kamatvágások sokkal inkább a lefelé mutató gazdasági kockázatok elleni biztosításnak voltak tekinthetőek, semmint egy hosszabb kamatcsökkentési periódus kezdetének. Jelenleg a piac egészen 2020 harmadik negyedévéig nem vár további kamatcsökkentést. Az amerikai állampapírpiacon jelentős hozamcsökkenés következett be. Az év folyamán az amerikai 10 éves államkötvény az 1,45 százalékos szintig süllyedt.
- Brexit: továbbra is terítéken a britek kilépése az Európai Unióból
Az idei évben sem került pont a Brexit végére: még mindig nem tisztázott, hogyan fog lezajlani a szigetország távozása az Európai Unióból. Bár a hard Brexit lehetősége az év folyamán jelentősen megnőtt, a kilépési dátumot már másodszorra kellett elhalasztani. A júliusi miniszterelnök-választásból a hard Brexit-párti Boris Johnson került ki győztesen, aki határozottan kiállt az októberi kilépés mellett, a megegyezésre azonban ekkor sem kerülhetett sor. Az Európai Tanács döntése szerint a Brexit időpontja 2020. január 31-re módosult, ennek esetleges újabb meghosszabbítását a brit kormány kérheti.
A hónapokon keresztül, huzamosan fennálló bizonytalanság általános és magas kockázati faktort jelentett az idei év jelentős részében a pénz- és tőkepiacokon. Amíg a hard Brexit körüli bizonytalanság fennállt, mind az eurózóna, mind a globális eszközárak erőteljes nyomás alá kerültek, az angol font pedig közel két és fél éves mélypontra zuhant az euróval és az amerikai dollárral szemben is.
- USA – Kína: nem csitult a kereskedelmi háború
Donald Trump amerikai elnök az Egyesült Államok havi 50 milliárd dollár feletti, éves szinten 650 milliárd dolláros kereskedelmi deficitjéért elsősorban Kínát okolja. Tény, hogy a Kínával folytatott kereskedelem az USA szempontjából 150 milliárd dolláros exporttal szemben 550 milliárd dolláros importot jelentett 2018-ban. Az amerikai fél szerint elsősorban a burkolt állami támogatások és a jüan mesterséges gyengítése révén jut előnyhöz Kína. Ehhez még hozzájárul az a – becslések szerint évi 300 milliárd dollárra rúgó – kár, ami a szellemi termékek eltulajdonításából keletkezik. Ez a három pont volt az, ami miatt 2018-ban az USA kereskedelmi háborút hirdetett Kína ellen. Donald Trump – kedvenc kommunikációs csatornáján, a Twitteren – többször posztolta, hogy a folyamat elfajulása miatt elődeit hibáztatja. Ő ugyanakkor már a nyolcvanas évek óta komoly problémaként kezeli a kínai kereskedelmi befolyást, és áldásosnak tartja a kereskedelmi vámok bevezetését és a külkereskedelmi mérleg kiegyensúlyozását. A kereskedelmi háború célja a kínai katonai fejlesztések fékezése is.
A nyílt ellentét ugyan már 2018-tól ismert tényező, de idén eszkalálódott igazán, és mutatta meg, hogy mind a reálgazdaság, mind a tőkepiacok területén ez egy hangsúlyos és máig lezáratlan fejezet. Ugyanakkor, egyik félnek sem érdeke a kereskedelmi háború teljes eszkalálása. Kína gyorsan lassul, a magánszektor eladósodottsága pedig igen magas, aminek nagyon nem tesz jót a lassulás. Az USA-ban pedig az elhúzódó kereskedelmi háborút a mezőgazdasági cégek és az importtermékek drágulása miatt a fogyasztók is megsínylették. Ráadásul jövőre elnökválasztás lesz, így az amerikai félnek is fontos a gazdasági növekedés fenntartása és a tőzsdei indexek alakulása sem mellékes az amerikai elnök számára. Ha a kereskedelmi háború eldurvul, azt az amerikai gazdasági növekedésen és a részvénypiacok esésén keresztül az ő újraválasztási esélyei is megszenvedhetik. Emiatt arra lehet számítani, hogy bár a téma terítéken marad, de valamiféle részmegállapodásra sor kerülhet a közeljövőben.
- Támadás a Saudi Aramco ellen: viharos mozgás az olajárfolyamban
Pontszerű, de annál viharosabb eseményt jelentett idén a Szaúd-Arábia legfontosabb olajlétesítményét ért dróntámadás. 2019. szeptember 14-én, egy szombati napon a szaúdi állam által tulajdonolt Aramco olajvállalat létesítményeit érte váratlan és súlyos károkat okozó támadás Jemen irányából. Az esemény az eddig látott legnagyobb emelkedést indikálta egyetlen napon belül a WTI olajárban, amikor az közel 15 százalékos emelkedéssel hirtelen 55 dollárról 63 dollárra ugrott fel. Elemzők szerint ezzel a támadással mintegy napi 5,7 millió hordó esett ki a világpiacról, ezzel hirtelen sokkot okozva a gazdaságban. A szaúdi termelés nagyon gyorsan reagált, és így az olajárat is azonnal korrigálták – az eset valóban rövid, de annál hevesebb árfolyammozgást okozott. Nemcsak az olajellátást érintő aggodalmak fűtötték az olajár emelkedését, de a geopolitikai kockázatok növekedése is, hiszen egy újabb közel-keleti konfliktus eszkalálódása súlyos következményekkel járhat a világgazdaság számára. A cselekményt a jemeni húti felkelők vállalták magukra, így, noha mind Szaúd-Arábia, mind az Egyesült Államok Iránt tette felelőssé, Teherán háttérbeli szerepe nem nyert bizonyítást. Az ENSZ szerint a drónok hatótávolsága mintegy 500 kilométeres lehetett, és az ilyen típusú támadások megismétlődése a jövőben is kockázatot jelent.
A szakértő kollégák szemével:
Kosztelnik Roxána, az OTP Treasury üzletkötője a 2019-es évről:
„A 2019-es év ismét számos fordulatot hozott a pénz- és tőkepiaci szereplők számára. Az év eleji optimista hangulat rövid időn belül szertefoszlott. A várt eurózónás gazdasági fellendülés elmaradt, így az EKB ismét több ízben lazított monetáris politikáján, az amerikai jegybank pedig a korábbi kamatemelési várakozások ellenére több alkalommal csökkentette az irányadó kamatrátát. A kereskedelmi háború, a globális gazdasági lassulás, illetve a Brexit körüli félelmek továbbra is negatív hatást gyakoroltak a befektetői magatartásra az év nagy részében. Ősszel a kereskedelmi háború körüli feszültségek enyhülésének, valamint a jegybankok laza monetáris politikájának köszönhetően a globális gazdasági növekedéssel kapcsolatos kilátások javultak, így a piaci folyamatok ismét optimizmust tükröztek. A 2018-as évben már megtapasztalhattuk, hogy a deviza- és a részvénypiacokon a korábban megszokottnál jóval nagyobb kilengések uralkodhatnak.
Az előző évről megörökölt kockázatok (globális gazdasági növekedés lassulása, kereskedelmi háború, Brexit, olasz politikai feszültségek) enyhültek, de továbbra sem tűntek el. A 2020-as évben az előbb említett problémákon túl várhatóan az amerikai elnökválasztás tartogathat meglepetéseket.”
Saághy Pál András, az OTP Treasury üzletkötőjének összefoglalója:
„Jó esély van arra, hagy a részvényindexek többsége éves, vagy akár történelmi csúcsukon, illetve azok közelében búcsúzzanak az óévtől. Számos fontos és izgalmas piaci esemény volt 2019-ben, de
az év talán legfontosabb tanulsága az, hogy a piac továbbra sem áll készen arra, hogy levegyék a jegybankok lélegeztetőgépéről, így a laza monetáris politika, a likviditásbőség és a lassú, de recesszióba nem forduló gazdaság továbbra is hozzájárul az eszközárak emelkedéséhez.”
Imrei János, az OTP Treasury üzletkötőjének összefoglalója:
„Lassuló gazdaságok, romló növekedési kilátások, kereskedelmi háború, Brexit, csökkenő kötvénypiaci hozamok, erősödő dollár, gyengülő forint, új tőzsdei árfolyamcsúcsok jellemezték a 2019-es esztendőt. Az év során bekövetkezett pénz- és tőkepiaci változások ismét megerősítették, hogy a kockázatkezelés egyik hatékony módja lehet a diverzifikáció. Diverzifikálni nemcsak a különböző eszközosztályok szintjén kell, hanem már devizában is szükséges és ezen felül adott eszközosztályon, például részvényeken belül, és földrajzilag is érdemes megosztani megtakarításainkat, befektetéseinket. Egy jól diverzifikált portfólió összeállításához és alakításához is szükséges a megfelelő helyzetfelismerés és döntés.”
