2019. április 24. 18:15

Ilyenkor lehet alternatíva a kockázati tőke vagy a közösségi finanszírozás, alapvetően azoknak a kis- és középvállalkozásoknak, akik nem akarnak vagy tudnak bankhitelt felvenni – derült ki a Privátbankár és az Mfor múlt szerdai, Fókuszban a digitalizáció című konferenciáján megtartott tőkeági kerekasztal-beszélgetésen.

Mi már kimerítettük az FFF hármasát, azaz a család (Family), a barátok (Friends) és a bolondok (Fools) pénzéből elindult a vállalkozásunk – osztotta meg tapasztalatait Túri Péter, a légi betegszállításra alapított TrustAir Aviation Kft. ügyvezető igazgatója. A fejlődésükhöz már komolyabb tőkére van szükségük.

Balról jobbra: Csabai Károly (moderátor, Mfor-Privátbankár), Katona Zsolt, Szeles Nóra, Paulovits Márton, Kaprinay Zoltán, Túri Péter. Fotó: Kerényi Judit Balról jobbra: Csabai Károly (moderátor, Mfor-Privátbankár), Katona Zsolt, Szeles Nóra, Paulovits Márton, Kaprinay Zoltán, Túri Péter. Fotó: Kerényi Judit

Például kockázati tőkére, amelynek bevonására a TrustAir már megérett – vélte Katona Zsolt, a Solus Capital Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. vezérigazgatója.  A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) egykori vezérigazgatója emlékeztetett arra, hogy a kockázati tőke – mint alternatív forrásbevonási forma – hazai elterjedésében sokat segítettek a döntő részben az Európai Unió forrásaiból finanszírozott programok. Olyannyira, hogy ma már előfordul, a befektetők versenyeznek a startupok kegyeiért.

Ha azonban egy kezdő vállalkozás a kockázati tőke alapok forrásaihoz még nem jut hozzá, vagy azt drágának, hosszasnak tartja és az induláshoz rendelkezésre álló saját tőke már elfogyott, akkor jöhet szóba a közösségi finanszírozás, ismertebb angol kifejezéssel: crowdfunding – hangsúlyozta Kaprinay Zoltán, a Creative Dock Hungary alapítója, akinek cége közösségi finanszírozási oldalt működtet.

Részvénycélú közösségi finanszírozással a fenntartható növekedést felmutató üzleti modellel rendelkező kkv-k tudnak hatékonyan tőkéhez jutni úgy, hogy közben márkát építenek és akár eladást is generálnak – közölte Szeles Nóra, a közösségi finanszírozás meghonosítását a zászlajára tűző Tőkeportál piacfejlesztési tanácsadója. Egy-egy kampányban a néhány tízmillió forinttól maximum 1 millió euróig lehet tőkéhez jutni a jellemzően 45-60 napig tartó kampány alatt. A kampány akkor sikeres, ha eléri a tőkecélját, amiért cserébe a befektetők részvényekhez jutnak.

A tőzsde inkább a kockázati tőkét felszívó vállalkozások kapcsán jöhet szóba, amely megfelelő kiszállási terepe lehet a befektetőknek ­­– hangsúlyozta Katona Zsolt. Ugyanakkor a BÉT maga is tesz azért, hogy a kis- és középvállalkozásokat tőkéhez, privátbanki befektetőkhöz segítse – emelte ki Paulovits Márton, a BÉT Kibocsátói Akvizíciók Igazgatóság igazgatója. Emlékeztetve, a régiós tőzsdék mintájára a hazai tőzsde is elindította a kifejezetten a magyar kkv-k számra kialakított alpiacát, az XTendet. Amelyen keresztül már két vállalkozás is – a Cyberg és a Megakrán – is több mint 600 millió forint értékben vont be forrást.

A börze nemcsak a tőkebevonáshoz alkalmas terep, hanem azáltal, hogy a virtuális parketten forgó cégeknek átláthatóbban kell működniük – rendre, részletesen be kell számolniuk főbb adataikról, üzleti folyamataikról –, a gazdaság fehérítéséhez is hozzájárulhatnak.