<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
8p

Immár nyolcadik alkalommal győzött a Legjobb Árupiaci Alap kategóriában az OTP Föld Kincsei Alap. Ez adta az apropót ahhoz, hogy beszélgessünk az alap kezelőjével, Hosszú Ferenccel, az OTP Alapkezelő befektetési igazgatójával a már a háború kirobbanása előtt is, de azután csak még inkább fókuszba került nyersanyagpiacokról.

Adódik az első kérdés: hogyan lehet egy alap változó piaci környezetben tartósan sikeres, tudja immár nyolcadszorra is meggyőzni a szakmát, hogy ő a legjobb?

Azt hiszem, az különböztet meg minket a többi hazai alapkezelőtől, hogy nálunk van egy dedikált csapat a nyersanyagokra, azokat ugyanolyan eszközosztályként kezeljük, mint például a részvényeket vagy a kötvényeket. A munkámat egy nyersanyagpiaci elemző is segíti, akinek köszönhetően valamennyi nyersanyagban – még a legkisebbekben is – naprakészek tudunk lenni. Mind rövid-, mind hosszútávra van egy elképzelésünk az adott piacról, miközben természetesen folyamatosan figyeljük az árfolyammozgást is, ez utóbbit illetően technikai szempontból is teljesen felkészültek vagyunk. Ez teszi lehetővé, hogy aktívan és gyorsan tudjunk reagálni a nyersanyagpiaci változásokra. 

Az orosz-ukrán háború kitörésénél is sikerült hamar lépniük?

Azt lehet mondani, hogy igen. Néhány óra leforgása alatt, vagyis, mire a befektetők többsége felébredt, mi már úgymond háborús üzemmódba állítottuk át az alapot. Természetesen az azt megelőző napokban már készültünk erre, noha mi is abban bíztunk, hogy elkerülhető lesz a katonai konfliktus. Pontosan tudtuk, melyek azok a nyersanyagok, amelyek a legérzékenyebben reagálhatnak a háború kitörésére, melyek azok, amelyekbe gyorsan át kell pozicionálni magunkat, illetve melyek azok, amelyek rövid-, vagy középtávon a leginkább kitettek lehetnek a harcoknak.

Mondana példákat? 

Az olajpiac már a háború előtt is meglehetősen nagy emelkedésen esett át, s mivel – mint említettem – arra számítottunk, hogy elkerülhető a konfliktus, nem volt vételi kitettségünk. Ezért amikor mégis kitört a háború, azonnal, már február 24-én hajnalban vételi megbízásokat adtunk.

Ugyanígy tettünk a palládiummal, melyben egyáltalán nem volt pozíciónk. Ennek a fémnek kicsi a piaca, nagyon sokat tud mozogni, az egyik leginkább Oroszországtól vezérelt szegmens, hiszen a palládiumtermelés legnagyobb része oda koncentrálódik. Emiatt azt feltételeztük, hogy e fém árfolyama nagyot ugorhat. Ez így is történt, még ha érdekes módon nem is az első napokban indult meg az emelkedés, csak később, igaz, akkor már robbanásszerűen.

De a többi nemesfémben, jelesül az aranyban és az ezüstben, valamint a rézben és a földgázban is alulpozicionáltak voltunk a háború kitörésekor, ezeket is azonnal venni kezdtük.

Meg kell jegyezni ugyanakkor, hogy a háború tulajdonképpen csak ráerősített az aktuális folyamatokra. Sok nyersanyagból, nemcsak az előbb említettekből, hanem például az alumíniumból most strukturális szűkösség alakult ki, magyarul, a keresletet nem elégítette ki a kínálat. Ennek az az oka, hogy a nyersanyagok piacán nem voltak igazán hosszútávú projektek, befektetések, ez már a Covid utáni fellendülésben is látszott. Ezen a helyzeten csak tovább rontott a háború, s a kínálatszűke miatt mehetett végbe ekkora árfolyamemelkedés.

Hosszú Ferenc, az OTP Alapkezelő befektetési igazgatója. Fotó: Németh DánielHosszú Ferenc, az OTP Alapkezelő befektetési igazgatója. Fotó: Németh Dániel

S mit hozhat a jövő?

A mostani helyzet sajátossága, hogy sok nyersanyag ára – nemcsak az olajé, hanem a mezőgazdasági terményeké is – már a háború előtti szinteken van. Ennek fő oka, hogy egyrészt a nyersanyagellátásban csak átmeneti kiesések voltak egyelőre, másrészt pedig a háború hatására globális szinten tovább emelkedett az infláció, ami természetesen a nyersanyagpiacokon is éreztette a hatását. A magas árak láttán elkezdett csökkenni a kereslet, amire csak ráerősített, hogy a jegybankok egyre erőteljesebb szigorításba fogtak, az ugyanis fékezi a gazdasági növekedést. Mindez végső soron a nyersanyagárak mérséklődéséhez vezetett. 

Emiatt most meglehetősen bonyolult a helyzet. Külön-külön kell értékelni az egyes eszközöket, mivel szinte mindegyikre mások a várakozások.

Akkor arra kérem, tegyük ezt meg most együtt! Olaj?

Ami az olajpiacot illeti, hiába jöttünk vissza a háború előtti szintekre, a következő hónapok megint erősek lehetnek. Ezt mindenekelőtt az támogatja, hogy az EU Oroszországgal szembeni embargója decemberben élesedik. Ez azt jelenti, hogy akkor körülbelül 2 millió hordónyi orosz olaj tűnhet el a piacról, ami jelentős mennyiség, a globális kereslet mintegy két százaléka. Ugyanakkor azok után, hogy már az év eddig eltelt részében is nagyon dinamikusan nőtt a kereslet, az OPEC és más szakmai szervezetek is további jelentős bővülést jeleznek előre. Márpedig, ha ez így lesz, akkor az árak tartósan magas szinten maradhatnak, már csak azért is, mert a kitermelési kapacitások nagyon beszűkültek. Hiába növelte az OPEC folyamatosan a kitermelését az elmúlt hónapokban, most már ezt nem tudja folytatni, mivel elfogytak a tartalékkapacitásai, miközben Oroszország várhatóan csökkenteni kényszerül az értékesítését. Vagyis az év vége felé egy gyérülő kínálat fog találkozni egy nagyon erős kereslettel. Ezen csak az változtathatna, ha nagyon erős recesszió következne be, mivel az jelentősen visszavetné az olajfogyasztást.

Végül, azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a viszonylag magas jelenlegi olajárszint nem kis mértékben az OPEC+ országok Covidot követő összehangolt tevékenységének köszönhető és várhatóan nem fogják hagyni, hogy a munkájuk kárba vesszen.

Gáz?

Ezen a piacon egy magas szinten való stabilizálódást láthatunk. A gáz annyiban különbözik a többi nyersanyagtól, hogy az ára jóval magasabb szinten van, mint a háború előtt. Hatalmas csapkodás várható ősszel, attól függően, hogyan alakulnak az adatok, vagyis a töltöttség, a szállítás stb. Annyira kiszámíthatatlan a helyzet, hogy e termékben nem merek felvenni pozíciót, nem éri meg, a hozam-kockázat aránya nem megfelelő. Itt 10-15 százalékos napi mozgások is előfordulnak. 

Ipari fémek?

Ezek ára nagyot esett a nyári hónapokban. Alapvetően amiatt, hogy nem jött be az az általánosnak tekinthető piaci várakozás, miszerint, ahogy csökken a covid-fertőzések száma Kínában, majd beindul az ottani gazdaság. Bár az elmúlt hetekben láttunk némi élénkülést, ez nagyon alacsony szintű, emiatt a fémek iránti kereslet is alacsony. Ugyanakkor a már említett strukturális szűkösség itt is fennáll, ami ez esetben azt jelenti, hogy ha nem következik be nagy gazdasági visszaesés, akkor hosszabb távon a fémek kedvező befektetések lehetnek. Rövid távon viszont nagyon kell figyelni, hogyan alakulnak a fontosabb mutatók, mint például a beszerzési menedzser index. Ha ugyanis tovább tart a gyengélkedés, akkor további esés is elképzelhető a fémek piacán is.

Gabonák?

Ezek kapcsán az az érdekes, hogy bár Ukrajnánál vannak jóval nagyobb terméssel rendelkező országok, az exportja mégis az egyik legjelentősebb a világpiacon. Ezért is volt kiemelt fontosságú, hogy mi lesz a beragadt ukrán búza-, illetve kukoricakivitellel. Már azt megelőzően, hogy arról érkeztek a hírek, ha döcögősen is, de elindultak az első szállítmányok, szabadesésbe kezdett az árfolyam és visszatért a háború előtti szintekre. 

Ugyanakkor egyrészt bizonytalan, mi lesz az ukrán búza- és kukoricaexporttal, másrészt azt is figyelembe kell venni, hogy az északi féltekét sújtó aszály nagyon megtépázta a termést. Emiatt ezeken a szinteken már inkább venni érdemes, mind búzát, mind kukoricát, mind szóját, mivel van rá esély, hogy ismét elindul felfelé az áruk. Azt, hogy hogyan fog alakulni a végső termés, a következő hetek, hónapok aratásaiból fogjuk látni. Szerintem lesznek még kellemetlen meglepetések, amelyek felhajthatják az árfolyamokat.

És mi a helyzet az alternatív energiaforrásokkal?

Az uránium már eddig is szerepelt az alapban, most pedig keresünk olyan részvényeket, amelyek kibocsátói a hidrogén-kitermelésben, illetve -hasznosításban járnak élen, vagy a napenergiával foglalkoznak. Emellett a szélenergiában is folyamatosan monitorozzuk a befektetési célpontokat, valamint a széndioxid piacán, amellyel idehaza alig foglalkozik valaki. Annyit ígérhetek, ha jó lehetőséget találunk, akkor be fogunk fektetni.

Milyen terveik vannak a közeljövőre nézve, van most valami a „csőben”?

Ősszel, várhatóan még szeptemberben, elindítunk egy olyan nyersanyagalapot, amely teljes mértékben árfolyamemelkedésre próbál játszani. Két indexből tevődik össze a benchmarkja, egy nyersanyagpiaciból és egy olyanból, amely a megújuló piacon lévő – pl. hidrogénnel, napenergiával foglalkozó – cégek által kibocsátott részvények mozgását követi. Emellett lesz az alapban 10 százalék erejéig RMAX, azaz rövid lejáratú hazai állampapír. 

Ezzel az alappal olyan befektetőket célzunk meg, akik egyrészt nem szeretnének aktívan kereskedni, hanem hosszú távon hisznek mind a nyersanyagokban, mind pedig az energiacégekben, legyenek azok hagyományosak vagy megújulók. Ugyanakkor bizonyos fokig megpróbáljuk megvédeni az alapot és az abba befektetőket a nagyobb nyersanyagpiaci esésektől. Méghozzá azáltal, hogy nem feltétlenül tartjuk a 70 százalékos nyersanyag-kitettséget, ami a benchmarkban szerepel, hanem hogy ha azt látjuk, recessziós és egyéb kockázatok miatt egy nagyobb nyersanyagáresés lehet, akkor alul is tudjuk súlyozni az adott indexeket. Vagy, ha elérkezettnek látjuk megújuló energiákba átcsoportosítani tőkét, akkor viszont felül tudjuk reprezentálni a részvényindexet.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.