„A vagyonadó egyik legnagyobb hatása nem az évi egy százalék lesz, hanem az, hogy a családi vagyon sorsa a vasárnapi ebéd terítékére kerül. A benyújtott javaslat pontosít néhány részletet, de a lényegén nem változtat: a vagyont, a családot és a generációkat együtt kell kezelni. Amit a nyugaton évszázadok alatt tanultak meg, a hazai családok most néhány hónap alatt sajátítják el” – véli dr. Illés István, az APELSO Wealth Management társalapítója
A kormány október 27-én benyújtotta az Országgyűlésnek a vagyonadóról szóló törvényjavaslatot (T/930). Az APELSO Wealth Management értékelése szerint a javaslat a társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezethez képest a szerkezetén nem, a részletein – főként a cégek és az ingatlanok értékelésén – érdemben változott. Az adó legfontosabb hatása azonban nem a költségvetésben, hanem a családokban jelentkezik:
a vagyontervezés, amely eddig sokszor halogatott magánügy volt, most a családi döntések középpontjába kerül.
Mi változott a tervezethez képest?
A benyújtott szöveg több ponton a vállalkozó családok javára módosult:
- Kisebb cégek. Ha a társaság saját tőkéje legfeljebb 100 millió forint, a tulajdonos a hozamalapú képlet helyett a könyv szerinti értéket is választhatja. Ez a szellemi tőkére építő, gyakoran a tulajdonos személyéhez kötött cégeknél jóval reálisabb értéket adhat, növelheti viszont a holdingok és ingatlanos projektcégek torzítását.
- Családi holdingok. Bővült a holdingcégek köre: a pénzügyi eszközöket, követeléseket, készpénzt vagy saját használatú ingatlant tartó családi holdingok is ide tartozhatnak, ha a tevékenységük nem termékértékesítést vagy szolgáltatásnyújtást céloz.
- Rejtett tartalékok. A nagyobb cégeknél a saját tőkéhez hozzáadandó rejtett tartalékok kiszámításához nincs szükség már mindig könyvvizsgálóra.
- Kisebbségi részesedések. A közeli hozzátartozók részesedését immár össze kell számítani. A családi cég tulajdonának szétosztása vagy a részleges generációváltás így önmagában már nem csökkenti az adóalapot – a cég értékelésénél a család egy egységnek számít.
Bár nem a vagyonadó tervezetének része, de szintén fontos újdonság a személyi jövedelemadót érintő ún. „exit tax”, ami a várakozásokhoz képest talán enyhébbre sikerült, azonban így is sokaknak okozhat fejfájást.
Mi maradt változatlan?
A vagyonadó alapjai változatlanok: személyenként 1 milliárd forint mentesség, a házastársak külön adóznak, de a házassági vagyonjogi szabályok szerint. A bizalmi vagyonkezelés és a magánalapítvány továbbra is önálló adóalany, saját 1 milliárd forintos mentességgel, több struktúra esetén megosztva. Megmaradt a visszaélés-ellenes szabály, amely az adó köztudomásúvá válása óta végrehajtott vagyon-átrendezéseket is vizsgálhatja, a valós célt pedig az adózónak kell igazolnia. A fizetési könnyítés továbbra is a NAV mérlegelésén múlik, automatikus részletfizetés nincs.
Az APELSO értékelése szerint a törvény továbbra sem gátja a hosszú távú, kellően alátámasztott vagyontervezésnek, ha azt megfelelő és stabil családi célok indokolják.
Mit jelent ez a családoknak?
A vagyonadó a családot teszi a vagyon természetes egységévé. Az adót ugyan személyenként kell megfizetni, a jó döntésekhez azonban a család egészét kell átlátni: kinek mi van a nevén, miből fizeti az adót, hogyan marad egyben a családi cég, és mikor válik tulajdonossá a következő generáció.
Az elmúlt hetekben megközelítőleg huszonöt családdal folytatott beszélgetéseink is ezt erősítik. A családok nem menekülnek, és elsősorban nem is az adófizetés ténye nyomasztja őket, hanem az értékelési szabályok „sokszínűsége”, a bizonyítási teherből fakadó „bűnösségi vélelem” és a likviditási gondok. A kezdeti indulat azonban szinte mindenhol tervezésbe „fordult át”: a beszélgetések többségében a felnőtt gyermekek bevonása, a családi alkotmány és a családi cég jövője került előtérbe.
Amit a nyugati családok már megtanultak
A nyugati vagyontervezési kultúra sem magától alakult ki: szinte mindenhol szerepet játszott egy-egy új adónem vagy szabályozási fordulat.
Az Egyesült Államokban a szövetségi örökösödési adó több mint száz éve terheli a nagy hagyatékokat, ma a mentességi határ feletti 40 százalékos kulccsal. Erre épült ki az a gyakorlat – családi trustok, családi irodák (ún. „Family Office”-ok), alapítványok, generációkon átívelő vagyonkezelési szabályok –, amely ma a vagyonos amerikai családok mindennapjainak része.
Az adómentes szövetségi keret 2026-tól személyenként 15 millió dollárra nőtt, a családok mégsem hagytak fel a tervezéssel: a jó struktúra nem csak az adó miatt, hanem a család és a vagyon egyben tartásáért is megéri.
Az Egyesült Királyságban 2025-től a tartózkodáshoz kötött örökösödési adó, 2026 áprilisától pedig a családi vállalkozásokra vonatkozó kedvezmény korlátozása tette újra első számú témává az utódlás tervezését. Svájcban a kantonok évtizedek óta vetnek ki vagyonadót; ott a kiszámítható értékelés és a hosszú távú családi tervezés tette az adót a vagyonkezelés megszokott, kezelhető elemévé.
Az APELSO értékelése szerint a közös pont mindenhol ugyanaz: az adó egy fontos motivátor, az eredmény azonban az érettebb családi gondolkodás. A vagyonra nem egy-egy személy tulajdonaként, hanem generációkon átívelő családi ügyként tekintenek, a pénzügyi, jogi és adózási szempontokat együtt kezelik, a döntéseket írásban (családi alkotmány) rögzítik, a következő generációt pedig időben bevonják. Magyarországon ez a fordulat most különösen időszerű: a rendszerváltás után vállalkozást alapító első generáció éppen most adja át a stafétát.
Mit érdemes most tenni?
A vagyonadó lehetőség a megfontolt családi tervezésre:
- Családi vagyonleltár. Kinek mi van a nevén, és mit ér a benyújtott javaslat értékelési szabályai szerint.
- Döntés a családi cégről. Felosszuk vagy egyben tartsuk a céget – ki irányít tulajdonosi és operatív szinten, mi történjen egy vártlan helyzetben.
- Likviditási terv. Miből fizeti a család az adót évről évre, ha a vagyon működő cégben vagy ingatlanban van.
- Hosszútávú, dokumentált családi célok. Családi alkotmány, utódlási terv, bizalmi vagyonkezelés – gondoskodás akár a még meg nem született családtagokról is.
