13p

NIS2: rohamosan közeleg a határidő, kerülje el a bírságot!
Mit jelent a gyakorlatban a NIS2 a vállalkozások számára?
Hogyan válasszunk szolgáltatót a megfelelőség biztosításához?
Milyen eszközökkel lehet erősíteni a védelmet és mit kell tenni, ha támadás ért minket?

NIS2 újratöltve - IT-biztonság a gyakorlatban

2024. június 18.

Részletek és jelentkezés itt!

Milyen alapokat vesznek most a kisbefektetők, érdemes-e devizában takarékoskodni, keresik-e még az ESG-termékeket? Mitől maradt magas az ingatlanalapok hozama válság idején? Kiknek kedvez a magas kamat? Interjú Varga Zalánnal, az Erste Alapkezelő értékesítési igazgatójával.

Melyek ma a legnépszerűbb alapfajták Magyarországon?

Ez az év szervesen kapcsolódik a tavalyihoz, a 2022-ben népszerű alapok most is ott vannak a toplistán. Tavaly volt a világban egy óriási infláció- és hozamemelkedés, ami alaposan leértékelte a befektetéseket mind a részvény-, mind a kötvénypiacon. Egészen extrém helyzet alakult ki, Amerikában például a tíz éves kötvényeken közel húsz százalékos veszteséget lehetett elszenvedni, amire az elmúlt egy-kétszáz évben nem volt példa.

A mi jelmondatunk tavaly az volt, hogy óvatos megközelítésre van szükség, az alacsony kockázatú termékeket kell előtérbe helyezni. Ilyen volt például az Erste Bázis vagy az Erste Duett alapok, amelyekben vannak rövid kötvény– és pénzpiaci típusú eszközök, valamint az utóbbiban ingatlanalapok is. A múltbeli adatok alapján mérsékelt kockázatúak, az elmúlt évtizedben nagyon kicsi volt a szórásuk. A hozamok emelkedésével aztán fokozatosan a kötvényalapokat állítottuk az értékesítés fókuszába.

Hogyan tükröződik mindez az eladási számokban?

Tavaly a kisebb kockázatú alapok értékesítésével rendkívül sikeres évet zártunk. A piaci részesedésünk a hazai nyilvános alapok piacán 3,36 százalékponttal nőtt 16,95-ről 20,31 százalékra, miután 475 milliárddal nőtt az alapok állománya, 1790 milliárdra. Az alapokban kezelt vagyon növekedése idén is folytatódott. Április végén már 1897 milliárdnál tartottunk, ami 20,87 százaléka a piacnak.

Közben fokozatosan tolódtak el a fókuszok. Már a tavalyi utolsó negyedévben is elkezdtük előtérbe helyezni a kötvényalapokat, amelyek az értékesítésben egyre nagyobb súlyt kaptak. Idén is ezeket állítottuk a középpontba, amelyek közül egyébként a Privátbankár Alapkezelő Klasszis díjkiosztón már mindegyik nyert első helyezést és más dobogós helyezéseket is.

Az Erste Alapkezelő díjai 2023-ban:

Privátbankár.hu Klasszis 2023 - Legjobb Vegyes Kiegyensúlyozott Alap:

I.        Erste Duett Nyíltvégű Alapok Alapja       Erste Alapkezelő

Privátbankár.hu Klasszis 2023 - Legjobb Ingatlan Alap:

I.        Erste Ingatlan Alap T sorozat         Erste Alapkezelő

Privátbankár.hu Klasszis 2023 - Az Év Legjobb Hazai Részvénybefektető Alapja:

I.        Erste Stock Hungary Indexkövető Részvény Alap

Privátbankár.hu Klasszis 2023 - Legjobb Rövid Kötvény Alap USD:

II.       Erste Nyíltvégű Dollár Bázis Befektetési Alap  Erste Alapkezelő

Privátbankár.hu Klasszis 2023 - Az Év ESG Alapkezelője:

II.       Erste Alapkezelő

Privátbankár.hu Klasszis 2023 - Legjobb Szabad Kötvény Alap:

III.      Erste Dollár Abszolút Hozamú Kötvény Alap D Sorozat     Erste Alapkezelő

Privátbankár.hu Klasszis 2023 - Legjobb Rövid Kötvény Alap:

III.      Erste Nyíltvégű Bázis Befektetési Alap   Erste Alapkezelő

Ezek szerint hozamcsökkenésre számítanak?

Azt gondoljuk, hogy az infláció Magyarországon év végére egyszámjegyű lehet, a rövid távú hozamok pedig az infláció csökkenésével és Magyarország kockázati megítélésének javulásával jelentősen esni fognak. A nagyon rövid lejáratú eszközökkel így hosszú távon nem lehet megtartani ezt a magasabb hozamszintet, ezért érdemes egy kicsit távolabbra tekinteni.

Három fontosabb kötvényalapunk van, az egyik a Kamatoptimum, amely a hozamgörbe elejére fókuszál. A középső kategóriát az Abszolút Hozamú Kötvény Alap képviseli, amely inkább a közepes lejáratú kötvényekre koncentrál, valahol kettő és öt év között, és aránylag aktív alap. A leghosszabb alapunk pedig az Erste XL.

Tavaly, mikor éppen nagyon magas volt a tíz éves hozam, tíz százalék fölé is ment, akkor az XL tűnt a legvonzóbbnak hozam-kockázat szempontból. Ez az alap az elmúlt félévben rendkívül erősen is teljesített, mint tudjuk, a hozamesés árfolyamnövekedést okoz a kötvényalapoknál.

Mostanra már nagyrészt beárazódott a kötvénypiacba a csökkenő kamatpálya, de a lendület még viheti lejjebb a hozamokat. Másrészt a kötvényes alapjainkban az állampapírok mellett vállalati kötvényeket, bankkötvényeket és állami garanciás kötvényeket is használunk, így több lehetőségünk van a teljesítmény növelésére.  Jelenleg inkább a középső, Abszolút Hozamú kötvényalapra fókuszálunk.

Az ügyfelek megfogadják a tanácsokat, hogy mit érdemes venniük?

Az értékesítési számokból ez köszön vissza. Tavaly az óvatos befektetéseket keresték inkább, de év végén már az Erste XL-t is vásárolták.  Idén meg a Kamatoptimum és az Abszolút Hozamú Kötvény a legnépszerűbb.

Az ügyfelek alapvetően hallgatnak a tanácsadókra, de más tényezők is befolyásolják befektetési döntéseiket, például a múltbeli hozam, ami nem feltétlen jó iránytű. A kötvényalapok esetében azonban ettől el tudtak vonatkoztatni, megértették, hogy tavaly volt egy nagy hozamemelkedés, és emiatt leértékelődtek a kötvények, viszont innét a jövőbe tekintve sokkal nagyobb a hozampotenciál. Évről évre látszik egy tanulási folyamat.

A vegyes alapok kategóriáiban is gyakran nyernek díjakat a kötvényalapok mellett.

A vegyes alapok nagyon rosszul teljesítettek tavaly, egy vegyes portfólió a világon szinte mindenhol rekord veszteséggel zárt. Már az is ritka, hogy a részvények meg a kötvények hozama egyszerre legyen mínuszos, ráadásul magas infláció mellett, tehát a reálhozam erősen negatív volt.

Ebben a kategóriában még nem látjuk, hogy vásárolnának az ügyfelek, pedig itt is volt egy nagy átértékelődés, tehát olcsóbbak lettek a mögöttes értékpapírok. Visszatértünk a normalitás világába, a nullás kamatok és a nullás infláció furcsa világából a korábban megszokottba. Azonban az ügyfelek sok bizonytalanságot látnak mindenütt, például recessziós kockázatok vannak, így a vegyes alapokat sem kezdték el vásárolni. Itt még erősebb a múltbeli hozam hatása, mint a kötvényalapoknál.

Az ingatlanalapok izgalmasak, a befektetők kedvencei voltak a korábbi években.

Az ingatlanalapok részben ingatlanba fektetnek, részben pénzpiaci eszközökbe. Miután nagyot nőttek a pénzpiaci hozamok Magyarországon, ezért ez a rész is nagyon erősen teljesít. Korábban nulla volt a hozam, most meg az elmúlt fél évben akár 18 százalékon is be tudtunk fektetni. Ez nagymértékben növelte a hozamot. Másrészt az ingatlanokat euróban tartjuk nyilván és forintra fedezzük, és a fedezeti ügylet hozama, az úgynevezett fedezeti prémium is rendkívüli mértékben emelkedett.

A 180 napos visszaváltási határidő miatt azonban mérsékelt az érdeklődés, de folyamatosan növekvő.

Egyéb kockázatos dolgok, mint részvényalapok iránt nem érdeklődnek?

Tavaly itt is volt nagy átárazódás, veszteség, a részvények olcsóbbak lettek, de ilyenkor az ügyfelek mindig egy kicsikét hátrébb lépnek és inkább figyelik, hogy hol lehet ennek az alja. Aztán az idén meg mégiscsak elindult a részvénypiac, de vélhetően az emberek még mindig túl sok kockázatot látnak. Inkább csak óvatos vásárlás van.

Viszont nagyon népszerű az Erste rendszeres  megtakarítási program, az Erste Future Befektetési Program, ahol hónapról hónapra lehet például részvényalapokba is befektetni.

A globális részvény alapunk, az Erste Stock Global Alapok Alapja, ahol a forintra fedezés komoly fedezeti prémiumot biztosít, szintén közkedvelt befektetés mostanában. Amikor egy eurós alapot forintra fedezünk, akkor jelenleg évesítve tíz százalék fedezeti prémium adódik az alaphozamhoz. A hazai kamatok csökkenésével ennek mértéke fokozatosan csökkenni fog.

Az fenntarthatósági, ESG-alapokat mennyire keresik?

Egy-két éve még újdonság volt az ESG, ma már az összes alapkezelőnél szinte ez a normális, a standard. Egyre magasabb az ESG-alapok aránya.

Korábban az ESG alapokon belül a zöld tematikus alapok voltak rendkívül népszerűek, de tavaly az infláció, a hozamemelkedés ezeket is megviselte. Most az ügyfelek ismét egyre jobban érdeklődnek irántuk, hiszen a világban megint előkerült a zöld átállás, a zöld energia témaköre, ami az energiabiztonság miatt is fontossá vált. Amerikában és Európában az államok is nagy beruházási programokat indítanak, emiatt is újra népszerű a téma.

A Bécsből kezelt, de Magyarországon is bevezetett nem tematikus fenntarthatósági részvényalapjaink is keresettek. Az Erste Responsible Stock Global is ilyen fenntarthatósági részvényalap, globális befektetési univerzummal. De a részvényekkel kapcsolatban azért az ügyfelek többsége az óvatos kivárást választja. Pedig amikor arra várnak, hogy majd elmúlik a bizonytalanság, akkor mire ez bekövetkezik, addigra el szoktak szállni a részvényárak. Így gyakran lekésnek az emelkedésről.

A vegyes alapoknál már nem látunk akkora extra érdeklődést az ESG politika iránt. Az ügyfelek itt inkább a magasabb várató hozamot keresik. ESG-kategóriájú forintos kötvényalapjaink pedig nincsenek, de tervezzük.

Lesz recesszió? Ez az egyik legnagyobb félelem.

Ilyen óriási kamatemelések, mint amelyek az Egyesült Államokban és az Eurózónában voltak, a gazdaságtörténelemben rendszerint recessziót szoktak kiváltani. Most a fő kockázatnak ezt látjuk. A második félévben az Egyesült Államokban eljöhet a recesszió, viszont alapvetően soft landing-re, tehát egy mérsékeltebb visszaesésre, az egész évet tekintve inkább egyfajta stagnálásra számítunk, nem mély recesszióra. Ez pedig nem biztos, hogy annyira erősen fogja érinteni a részvényeket.

Természetesen egy mély recesszió, amit nem zárunk ki teljesen, jelentős esést okozna a részvénypiacon. Ezért azt mondjuk, hogy fokozatosan érdemes növelni a részvényes kitettséget.

Nem drágák már a részvények, mint voltak pár évvel ezelőtt?

A részvények értékeltsége világszinten a hosszú távú átlag körüli, sem túl olcsó, sem túl drága. Régiók között nagy különbségek vannak. Például a hazai piac értékeltsége történelmi összehasonlításban alasconynak számít, részvényeink olcsók. A Stock Hungary alapunk itt fektet be.

A befektetők mennyire félnek a forint leértékelődésétől, mennyire mennek devizaeszközökbe?

A tavalyi nagy forintgyengülés nyomot hagyott a befektetőkben. Van olyan indíttatásuk, hogy a pénz egy része legyen inkább euróban. Ezzel szemben áll viszont az, hogy a forintnak most óriási hozamelőnye van. Tehát ha valaki euróba fektet, akkor egy jelentős hozamról lemond, mert a forinteszközöknek sokkal magasabb a kamatszintje.

Így sokan inkább a forintbefektetést preferálják, viszont forinterősödés esetén azért történik egy kis átcsoportosítás az euró felé. Természetesen az egyfajta jogos kockázatkezelési törekvés, hogy a pénz egy részét devizában tartsák.

Jól teszik? Merre tovább, forint?

Erre az évre már optimistábbak vagyunk a forinttal kapcsolatban, mert a gyengülés fő oka az volt, hogy a külkereskedelmi mérleg elromlott a magas gázárak miatt. De az utolsó kettő adat már pozitív lett, ami persze a konjunktúra és az energiaárak függvénye. Azt látjuk, hogy az erős nyomás a forinton megszűnt.

Másrészt viszont Magyarország még sérülékeny országnak számít, közel vagyunk a háborúhoz, magas a kitettségünk az orosz energiahordozók felé. Amikor megnőnek a világban a turbulenciák, az a forintra erősen ki tud hatni. De az EU-s források tudnák végképp stabilizálni a forint helyzetét.

Összességében nem várunk nagy leértékelődést, de jelentős erősödést sem.

Visszatérnek még a régi szép idők, alacsony kamat és infláció, uborkaszezon, amikor nincs válság, nem történik semmi…?

Az elmúlt évtizedek aranykora már nem valószínű, hogy vissza fog térni. Geopolitikailag is magasabb kockázatokkal kell számolnunk, infláció terén is nagyobb a bizonytalanság.

Most nagy inflációs sokkból áll fel a világ, már mindenhol csökken a pénzromlás. De ha középtávra tekintek, nem reális, hogy megint nullás inflációs környezet jöjjön. Például a zöld átállásnak is van egy erős inflációs hatása. Míg az elmúlt évtizedekben a globalizáció erősödött, most inkább visszaszorult, ami szintén inflációs hatású. Akárcsak az idősödő társadalmak. Természetesen a hatékonyság-növekedés, a termelékenység-növekedés, a technológiai fejlődés ezen segíthet, csökkentheti az inflációs nyomást. Fel kell készülnünk egy változékonyabb évtizedre a tőkepiacokon.

 

A Menedzsment Fórum Kft. (mfor.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. Az mfor.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek az mfor.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az mfor.hu felelősséget nem vállal. A Menedzsment Fórum Kft, mint az mfor.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Menedzsment Fórum Kft. (mfor.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!