Azóta igen keveset lehetett hallani a Schmidt Mária által alapított Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány kötelékében életre hívott Szabad Európa Intézetről, amióta 2025 nyarán közzétették szuverenitásidexüket.
Most arról érdeklődtünk, működik-e továbbra is az intézet, várható-e Szájer Józsefnek, az intézet vezetőjének újabb nyilvános szereplése, és mit lehet tudni az alakuláskor tett ígéretekkel, miszerint „ambíciózus programot kívánnak végrehajtani a közeljövőben”, amelyből eddig csak a szuverenitásindex kidolgozása teljesült. Nevezetesen:
- Önálló Európa-koncepció kidolgozása. A hatvanas években megszületett, De Gaulle elnök által ihletett, francia Fouchet-terv óta nem készült az Unió fejlődését nemzeti alapon kijelölő részletes program, a terv a 2024-ben megszületett és az Unió jövőjére vonatkozó, német-francia tudósok által készített reformjavaslatra is reagál.
- Az Európai Unió tagországai számára összehasonlításra alkalmas, komplex szuverenitásindex kidolgozása (ez meg is valósult, lapunk vette észre elsőként) az intézet honlapján a dokumentumot).
- A Nemzetek Jogai Charta tervezetének elkészítése; jelenleg az Unió alapokmányai között csak az egyének jogait védő charta létezik és a hiányból számos egyensúlytalanság és az Unió működését érintő diszfunkció ered.
Fotó: Facebook
Készül az új elemzés
Maga Szájer József, a Szabad Európa Intézet vezetője reagált a működésükre vonatkozó érdeklődésünkre, aki azt válaszolta, hogy a tavaly kidolgozott szuverenitásindex projekt folyamatos, ugyanis időközönként visszatérően elemzik az egyes – leginkább uniós tag – országok szabad cselekvésére vonatkozó helyzetét.
„Ezenkívül intézetünk – magam és két munkatársam – részt veszünk az anyaintézményünk, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány (KKETTKA) és a XXI. Század Intézet mindennapi munkájában is” – tette hozzá a politikus arra a kérdésünkre, hogy a szuverenitásindex óta miért nem lehet találni a honlapon semmilyen új információt vagy híreket.
A honlapon feltüntetett elemzésekre vonatkozóan Szájer József arról tájékoztatta lapunkat, hogy a tavaly meghirdetett további két projekteken is dolgoznak.
„A 101 javaslat az Unió reformjára című Európa-programtervezetünket az idei Európa-napon tervezzük nyilvánosság elé bocsátani. A nemzetek jogainak kartája tervezetének időpontját ugyan még nem tűztük ki, de a megszületett saját termékeinkről a nyilvánosságot tájékoztatni fogjuk” – írta válaszában a hosszú idő után 2024-ben ismét feltűnt politikus.
Az újabb szerepléseit firtató kérdésünkre pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy épp a napokban mutatták be nyilvános könyvbemutatón az „Ahol a labda lesz” című közös kötetét, amelyet G. Fodor Gáborral, a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatójával jegyez. A könyvben 2025. március 15. és december 31. között született elemzéseik olvashatóak, és a 42 dolgozat jelentős része közvetlenül is érinti a Szabad Európa Intézet témaköreit.
Mi az a szuverenitásindex?
A Szabad Európa Intézet egy eddig ismeretlen fogalmat megalkotva úgynevezett szuverenitásindexet dolgozott ki és tett közzé tavaly május 9-én – szintén az Európa-napon. A lista megalkotásában Magyarországot tekintették referenciaországnak, „mivel a jelenlegi magyar kormányzati politika minden tekintetben egy kiteljesedett, mintaszerű, 21. századi szuverenitáskoncepciót képvisel”.
Nem kevesebbet állítanak, mint hogy „Magyarország ma nem mérete, katonai súlya vagy gazdasági volumene miatt válik különlegessé az Európai Unióban, hanem azért, mert következetesen és nyíltan védi azt, amit mások már háttérbe szorítottak: a nemzeti önrendelkezést”.
Saját kidolgozású indexük szerint az EU-tagok közül – nem nagy meglepetésre – 178 ponttal (89 százalékkal) Magyarország került ki győztesen (szemben az EU-tagállamok 76,8 százalékos átlagával).
Így Franciaország (175) már csak az ezüstérmet, míg Németország (169) a bronzérmet kapta meg az intézettől. Csak ezután következik Finnország, Dánia, Svédország és a többi EU-tagállam. Számításaik szerint Ciprus végzett az utolsó helyen 118 ponttal.
