A helyiek már korábban is sejtették, de most végleg eldőlt, a miskolci repülőtér a jelenlegi helyén nem működik tovább. Igaz, korábban sem fogadott és indított nemzetközi járatokat a borsodi megyeszékhely, hiszen a 850 méter hosszú füves rét csak kisebb gépek fel- és leszállására alkalmas, de a miskolciak mindig repülőtérnek nevezték a város északi határában lévő területet. Több mint kilencven év után a jövőben ipari park foglalja el a repülőgépek helyét.
Repülős Gizi legendája
A repülőtér története 1931-ig nyúlik vissza, akkor jelölték ki erre a célra ezt a 850 méter hosszú területet, azzal a céllal, hogy ellássa az akkor alakult légierő iskola kiképző feladatait. A repülőteret a motoros repülők és a Bükk-Mátravidéki Aero Club vitorlázó gépei közösen használták. A második világháborút megelőzően a motoros kiképzés keretein kívül egy futárrepülő raj és a VII. Közelfelderítő Repülőszázad állomásozott a területen. A nagy sebességű, így hosszabb futópályát igénylő repülőgépek megjelenésével a kisméretű miskolci repülőtér jelentősége csökkenni kezdett, majd katonai célú alkalmazása meg is szűnt.
A belföldi légi szállítás megszüntetése után a repülőtér üzemeltetését a Magyar Honvédelmi Szövetség Repülő és Ejtőernyős Klubja vette át. A repülőtéren aktív motoros, vitorlázórepülő és ejtőernyős sportélet kezdődött.
A rendszerváltás után a tulajdonviszonyok rendezetlensége miatt más repülőterekhez hasonlóan a miskolcitól is távol maradtak a lehetséges befektetők. A városhoz a legközelebb nemzetközi légikikötővel Debrecen és Kassa rendelkezik. Előbbi 90, utóbbi 60 kilométerre van Miskolctól, autópályán mindkettő könnyen megközelíthető, ezért esély sem volt arra, hogy a borsodi megyeszékhelyen is tovább fejlesszék a repülőteret.
Azt már évek óta rebesgetik a városban, hogy a területen ipari park létesül. Mindehhez nem kellett nagy képzelőerő, hiszen a 45 hektáros terület 2007-ben a Miskolci Ipari Park részévé vált és azóta olyan cégek kezdtek ingatlanfejlesztésekbe mint a Bosch és a Remy Automotive.
Nem volt váratlan
– A miskolci repülőtér bezárása senkit nem érhetett váratlanul, hiszen a Fidesz országgyűlési képviselője, Csöbör Katalin már 7 évvel ezelőtt bejelentette, hogy ipari park lesz a helyén – mondta érdeklődésünkre Szántó Rita, a miskolci városháza sajtófőnöke. – 2016-ban dőlt el, hogy a három különböző helyrajzi számon bejegyzett terület várossal való közös tulajdonjoga meg fog szűnni. Az önkormányzat befolyása tovább csökkent, gyakorlatilag csak a hatósági szabályozásokban működött közre. 2019-ben az ingatlan elidegenítési és terhelési tilalom elmúltával nyílt lehetőség az ipari jellegű hasznosításra. Megkezdődtek a repülőklub költözéséről szóló tárgyalások, amelyek azonban nem vezettek eredményre. Ebben az évben az előző városvezetés arról is tájékoztatta a repülőklubot, hogy a szerződésüket nem hosszabbítják meg.Szántó Rita hozzátette, bár a klub bérleti szerződése lejárt, az új városvezetés 2020-ban újra megkötötte azt, hogy biztosítani lehessen a repülőtér további üzemeltetését.
Miskolcon jelenleg négy ipari park található, ebből kettő barnamezős és kettő zöldmezős. A zöldmezős ipari parkok üzemeltetője és „Ipari Park" cím jogosultja Miskolc MJV Önkormányzata és vagyonkezelő cége, a Miskolc Holding Zrt. A közel 15,5 milliárd forintos saját tőkével jegyzett Miskolc Holding Zrt. 2020-ban 3,45 milliárdos nettó árbevétele után 230 millió forint adózott eredményt könyvelhetett el.
– A szerződésben a klub elfogadta, hogy a város azzal a feltétellel adja ismét használatba a területet, hogy üzleti céllal hasznosítani fogja. Ennek ismeretében senkit nem érhetett váratlanul, hogy a területet ki fogják üríteni – mondta a sajtófőnök. – Lehetséges célpont lehet a további működésre Sajópetri, ahol Király Károly, a miskolci székhelyű Kaisair Craft tulajdonosa 2020 júniusában mutatta be az európai uniós támogatottságú repülőtéri projekt látványterveit. Jelenleg a megyeszékhely vezetése is elkötelezett abban, hogy új területet találjon a repülési tevékenység folytatásához. Miskolc alapvető gazdasági érdeke, hogy repülőtérrel rendelkezzen, ezzel is elősegítve az új nagybefektetők megtelepedését térségünkben.
