4p

Túléli Budapest a következő öt évet is kormánytámogatás nélkül?
Milyen kapcsolatot lehet kialakítani a Fidesszel, Magyar Péterrel és Karácsony Gergellyel?
Online Klasszis Klub élőben Vitézy Dáviddal!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2024. november 13. 16:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A legtöbbet, évi 6,65 százalékos kamatot a 2021. októberben kifutó ötéves papírok fizetnek az utolsó évükre, annak köszönhetően, hogy az éves átlagos fogyasztóiár-index 2019-ben 3,4 százalék lett. 

Az, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) mai közlése szerint az átlagos infláció tavaly 3,4 százalék lett, azok számára is érdekes lehet, akik Prémium Magyar Állampapírt – 2018-ig Prémium Magyar Államkötvényt – vásároltak, vagy most szeretnének abba befektetni, 3, illetve 5 éves lejáratra. Ezek ugyanis úgynevezett inflációkövető befektetési formák, ami azt jelenti, hogy azok kamata két tényezőből áll: a hivatalos éves átlagos fogyasztói árindex százalékos mértékéből, valamint egy előre meghatározott, s a futamidő során változatlan kamatprémiumból. A rögzített kamatprémium tehát azt jelenti, hogy az egyes sorozatok kamata évente az előző évi hivatalos infláció mértékével változik.

A Magyar Államkincstár mindig a kamatmegállapítás évét megelőző naptári évre vonatkozóan a KSH által hivatalosan közzétett éves átlagos fogyasztói árindex-változás százalékos mértékét veszi figyelembe, a 2019-ben kibocsátott sorozatokra például a 2018-ast, ami 2,8 százalék volt, a 2020-asokra viszont már 3,4 százalékkal számol. Erre az aktuális értékre tesz rá kamatprémiumot, 3 éves futamidőre valamivel kevesebbet, mint az ötévesre. Fontos, hogy a kamatprémiumok sorozatonként eltérőek, de hogy ne alakuljanak ki jelentős eltérések, azok megállapításánál a kincstár figyelembe veszi az inflációt. 

Például a még le nem járt sorozatok közül legrégebben – még Prémium Magyar Államkötvény néven – 2015 februárjában piacra dobott ötéves papírok még 4 százalékos kamatprémiumot fizetnek, ami az első évben gyakorlatilag meg is egyezett a kamattal, lévén, hogy az infláció 2014-ben -0,2 százalék volt (negatív pénzromlás esetén a szabályok szerint a kincstár 0 százalékkal számol). Ezzel szemben a legutóbb kibocsátott sorozatok kamatprémiuma már csak 1, illetve 1,4 százalék volt, miután az infláció közelítette a 3 százalékot.

A babakötvények kamata is az inflációt követi, a 2033-2038 között lejáró éves sorozatok egységesen 3 százalékos kamatprémiumot fizetnek, ami azt jelenti, hogy azok kamata az idei 5,8 százalékról 2021-re 6,4 százalékra emelkedik. 

A 2015-ben kibocsátott két ötéves és a 2017-ben piacra dobott egy hároméves lejáratú papírra már nem vonatkoznak a KSH adatai, mivel azok az idén kifutnak. Az idén még le nem járó papírok kamatprémiumát viszont már a 3,4 százalékos 2019-es átlagos fogyasztói árindex dobja meg. Közülük elvileg a legjobban a 2021/I sorozatú, jövő októberben kifutó papírok gazdái örülhetnek, miután az inflációkövető sorozatok közül ennek lesz a legmagasabb, évi 6,65 százalékos kamata. De ezt csak akkor tehetik is zsebre egy az egyben, ha e papírt a jegyzést követően tartós befektetési számlára (tbsz) tették, ez esetben ugyanis az ötéves lejárat után hiánytalanul megkapják a kamatot. Ha azonban ezt nem tették, akkor 15 százalékos kamatadót kell fizetniük.

Egyszerűbb a helyzet, ha valaki a 2019. június 1-je után kibocsátott inflációkövető állampapírokból vásárolt, ezek után ugyanis egy tavalyi törvénymódosítás értelmében alapból nem kell kamatadót fizetni, még akkor sem, ha azokat nem helyezte a tulajdonosa tbsz-re.

Mindezek figyelembevételével lehet megállapítani, mennyire állják a versenyt az inflációkövető állampapírok a kincstár új csodafegyverével, a Magyar Állampapír (MÁP) Plusszal. Utóbbi az ötéves lejárata alatt 3,5 százalékról fokozatosan, egészen 6 százalékig emelkedő kamatot fizet, amely évente 4,95 százalékos átlaghozamnak felel meg. Bár mint alábbi táblázatunkból kiderül, bőven vannak olyan inflációkövető sorozatok, amelyek a következő kamatperiódusban többet fizetnek majd a MÁP Plusznál, az eddigi átlaghozamuk a korábbi években (2014: -0,2, 2015: -0,1, 2016: 0,4, 2017: 2,4, 2018: 2,8 százalékos) éves átlagos inflációi miatt még a kamatprémiumukkal megfejelve is alacsonyabb. 

Ha azonban tovább erősödne a pénzromlás, akkor ez a helyzet megváltozhatna, hogy mikortól, az az infláció mértékétől függ. Mindenesetre a Magyar Nemzeti Bank a karácsony előtt publikált inflációs jelentésében csak 2020-ra vár a tavalyinál magasabb, 3,5 százalékos fogyasztói árindexet, 2021-re 3,3, 2022-re 3 százalékot. Amitől persze a valóság mind a belső, mind a külső körülmények hatására akár jelentősen más számokat hozhat – a múltban láttunk már erre példákat.

 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!