Bár a múlt havinál nagyobb mértékben, 285 forinttal emelkedett az Mfor Nyugdíjas Árkosár értéke október elejére, ez az 1 százalékos havi áremelkedés még mindig alacsonynak nevezhető. Az év tizedik hónapjának első napjaiban az Mfor Nyugdíjas Árkosár értéke 27 851 forint a három nagy hipermarketláncban mért, az idősek által jellemzően vásárolt élelmiszerek árcédulái alapján.
(A grafikon a cikk közzététele óta frissülhetett!)
Ez azt is jelenti, hogy a nyugdíjasok az árkosárban szereplő termékekért a hipermarketekben 2237 forinttal olcsóbban jutnak hozzá, mint tavaly októberben, az Mfor Nyugdíjas Árkosár-index értéke így mínusz 7,4 százalékra változott.
(A grafikon a cikk közzététele óta frissülhetett!)
A negatív érték fő oka továbbra is a mezőgazdasági termékek termelői árának csökkenése. Az termelőiár-esés júniusban érte el a minimumát (ekkor a 2025. júniusinak mindössze 86,1 százaléka volt), azóta pedig enyhe emelkedés tapasztalható, ami azonban még mindig bőven alatta marad az egy évvel ezelőttinek. És mivel a termelői árak változása a fogyasztói árakban csak hónapokkal később érvényesül, így emiatt a polcokon jelentős áremelkedés egyelőre nem várható. A nyári aszály azonban egészen biztosan meg fog mutatkozni a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által még nem publikált júliusi és augusztusi termelői árakban, ez pedig valószínűleg az év végére, illetve a jövő év elejére fog begyűrűzni a fogyasztói árakba.
Fotó: DepositPhotos.com
Az áresés másik oka a továbbra is erős forint. Nemzeti fizetőeszközünk árfolyama ugyanis bár az utóbbi pár napban némileg gyengült, de az idén szeptemberi átlagárfolyam még mindig 6,8 százalékkal volt erősebb, mint 2025 kilencedik hónapjában, ez pedig olcsóbbá tette az importált élelmiszertermékeket is.
Érdekes kérdés, mi lesz a sorsa a 2025 tavaszán bevezetett árrésstopnak. Magyar Péter országjárásának pénteki, kisvárdai állomásán azt mondta,
meg kell fontolni az árrésstop kivezetését, mert tönkreteszi az agráriumot és a kisboltokat.
A szakemberek egyöntetű véleménye szerint a rendelkezés eltörlésének nem lesz számottevő hatása az inflációra. Varga Mihály jegybankelnök már júniusban arról beszélt,
a pénzromlási ütem idén és jövőre is a 3 százalékos cél alatt marad, ami az érvényben lévő árrésstopok kivezetése esetén is így lenne.
Az Erste vezető elemzője, Nyeste Orsolya szeptember elején még nem számolt az árrésstop kivezetésével, de úgy fogalmazott,
ha meg is történik a kivezetés, akkor is (a világpiaci túlkínálat és az erős forint miatt) csupán egy-két hónapon keresztül lenne pár tized százalékponttal magasabb a fogyasztóiár-index, ami éves szinten nem okozná az infláció megemelkedését.
Szeptemberi előrejelzésünk tehát bevált, bár az index az általunk jósolt sáv felső széléhez közel alakult. Az elmúlt évek mintázata alapján minden év novemberének környékén kisebb-nagyobb havi szintű áresés tapasztalható, ha ez most is így lesz, akkor az Mfor Nyugdíjas Árkosár-index novemberben mínusz 5 és mínusz 6,5 százalék között fog alakulni.
Módszertan
A Privátbankár immár több mint 19 éve elvégzett Árkosár-felmérésére támaszkodva állítottuk össze az Mfor Nyugdíjas Árkosarát, mely azt hivatott bemutatni, hogy mennyibe kerül egy nyugdíjas havi bevásárlása. Egy aktív-, valamint egy nyugdíjaskorú fogyasztói kosara ugyanis eltér egymástól: bizonyos termékeket nagyobb, míg másokat egyáltalán nem, vagy kisebb mennyiségben vásárolnak idős honfitársaink.
A termékek meghatározásához a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) életszínvonal statisztikáját hívtuk segítségül, mely egyik táblája mennyiségek szerint tartalmazza, hogy miből mennyit vásárol egy nyugdíjas háztartás egy évben, ezt pedig elosztottuk a hónapok számával. Ez alapján állítottuk össze a 21 termékből álló nyugdíjas kosarunkat, melyben a legnagyobb mennyiségben vásárolt alapvető élelmiszerek szerepelnek. Ehhez súlyozva társítottuk a három nagy hipermarket árait laptársunk adatbázisából. Így nemcsak arra kapunk választ, hogy idős honfitársaink melyik hipermarketben mennyiért tudják beszerezni az élelmiszereket, de ennek átlagát véve az is kiderül, mennyit kell fizetniük egy havi nagybevásárlásért.
Egyben felhívjuk a figyelmet, hogy az Mfor Nyugdíjas Árkosár-felmérés csak a hipermarketláncokban megvásárolható élelmiszertermékek árát vizsgálja, azaz nem alkalmas általánosságban a nyugdíjak reálértékének megállapítására.
Nyugdíjas Árkosarunkat egészen 2020 januárjáig visszamenőlegesen is kiszámoltuk, ez lehetőséget ad arra, hogy egy, a mindennapokban érzékelhető árindexet számoljunk.
A krumpli mint állatorvosi ló
Havi szinten az alma ára 13,3 százalékkal, míg a banáné 12,3 százalékkal csökkent, miközben a krumpliért 11,6 százalékkal kell többet fizetni, mint szeptember elején, ezzel a végére is értünk az egy hónap alatt 10 százalékot meghaladó árváltozásoknak.
Éves összevetésben már jelentősebb az ármozgás, az árkosárban összesen nyolc terméknél volt 10 százaléknál jelentősebb árcsökkenés:
- az alma 50,4 százalékkal,
- a sertésmájas 38 százalékkal,
- a narancslé 28,6 százalékkal,
- a tejföl 20,4 százalékkal,
- a tojás 18,1 százalékkal,
- a banán 17,2 százalékkal,
- a cukor 14,2 százalékkal,
- a tej 12,4 százalékkal lett olcsóbb.
Ezzel párhuzamosan mindössze egyetlen termék esetén mértünk egy év alatt 10 százaléknál nagyobb drágulást: a burgonyáért 18,9 százalékkal kell többet fizetni.
Fotó: DepositPhotos.com
Az előzőekben a mezőgazdasági termelői árakra kifejtett okfejtésünk megmutatkozott a burgonya árváltozásában is: júliusig a krumpli ára a zöldségpultokon jelentősen az egy évvel korábbi ellenérték alatt volt, azonban augusztus óta ez az összeg bőven magasabb. A KSH adatai szerint pedig e termék termelői ára egy márciusi rövid távú minimum után (ekkor 28,2 százalékkal volt alacsonyabb, mint 2025 márciusban) májusban már megközelítette az egy évvel korábbit, júniusban már 22,9 százalékkal, júliusban pedig 34,1 százalékkal meg is haladta a tizenkét hónappal korábbi értéket.
Mosolyra ad okot
Cikkünk elején említettük, az Mfor Nyugdíjas Árkosár-index tanúsága szerint a nyugdíjasok által jellemzően vásárolt termékek ára 7,4 százalékkal alacsonyabb, mint egy évvel ezelőtt, míg a nyugdíjak ugyanezen idő alatt 7,3 százalékkal (a 14. havi nyugdíj egyheti része nélkül 5,3 százalékkal) nőttek.
Két évet vizsgálva azt látjuk, az árkosárban szereplő élelmiszerek ára 5,2 százalékkal csökkent, míg az időskori ellátások 10,7 százalékkal (a 14. havi nyugdíj negyedét figyelmen kívül hagyva 8,6 százalékkal) nőttek.
Három év alatt a nyugdíjasoknak 0,8 százalékkal kell többet a hipermarketek pénztárainál hagyniuk, ezzel párhuzamosan a nyugdíjak 21 százalékkal (a 14. havi nyugdíj egyheti része nélkül 18,7 százalékkal) lettek magasabbak.
Ha négy évre tekintünk vissza, akkor a nyugdíjasok pénztárblokkjain 0,4 százalékkal magasabb érték szerepel, a postás azonban 51,1 százalékkal (a 14. havi nyugdíj negyede nélkül 42,7 százalékkal) többet hoz nyugdíjként.
Ötéves időtávon a nyugdíjasoknak 39,4 százalékkal drágult a havi nagybevásárlás, ezzel párhuzamosan a havi apanázsuk 70,6 százalékkal (a 13. és 14. havi juttatás nélkül 57,5 százalékkal) nőtt.
Ha hat évet nézünk, akkor az árkosaras élelmiszerek 61,4 százalékkal lettek drágábbak, a nyugdíjak pedig 81,5 százalékkal (a 13. és 14. havi nyugdíjtól eltekintve 64,2 százalékkal) lettek magasabbak.
Az Mfor Nyugdíjas Árkosár korábbi cikkei ide kattintva olvashatók! >>>
