Ennek következtében csupán a bennragadt forint- és euróköveteléseket nem kaphatják vissza száz százalékban azok jogosultjai. Egészen pontosan a forintban lévő pénzek csaknem háromnegyede veszett el, míg az euróban lévők valamivel több mint hét százalékának üthetik bottal a nyomát a Hungária Értékpapír Zrt. egykori ügyfelei.
A károsultak számát a Befektetővédelmi Alap 2018. december 31-én 668-ra tette. Ebből 608 magánszemély, ők összesen 694,8 millió forint kártérítésre lettek jogosultak, ám csak 503-an vették is fel a jussukat, együttesen 681,4 milliót. A 60 jogi személynek összesen 153 millió jár, közülük 44-en tartottak igényt a nekik járó 143 millióra. A 668 károsultból messze a legtöbben, 455-en fejenként, illetve cégenként 1-1 millió forint alatti összegekre lettek jogosultak, míg 62-en legalább 6-6 millióra.
Forrás: Befektetővédelmi Alap (BEVA).
A mostani kiadási arányszámok jóval kedvezőbbek a korábbiaknál, ami visszaigazolja, hogy a Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft.-nek (PSFN) a 2015-ös brókerbotrány három érintettje – Buda-Cash, Quaester, Hungária – közül az utóbbinál volt a leghatékonyabb.
A Hungária közel négy évvel ezelőtt, 2015. december 23-án közzétett első kiadási arányszámai ugyanis még meglehetősen magas hiányt mutattak. Akkor mindössze a Magyar Telekom-részvények voltak meg csaknem teljes egészében (99,27 százalékig) hiánytalanul, ezzel szemben például a kanadai dollárokból szinte semmi (egészen pontosan 0,75 százaléknyi) volt fellelhető. A következő, 2016. április 5-ei lajstrom viszont már mindkét tételnél száz százalékos fedezettséget mutatott. A több mint három és fél évvel korábbi állapothoz képest a mostani kiadási arányszámok csak a forint és az euró esetében nem változtak, az összes többi eszközben – 2015-ös lejáratú magyar állampapír, 2015 májusában, júliusában és szeptemberében esedékes diszkontkincstárjegyek, USA-dollár – meglévő követelések viszont már szintén hiánytalanul kiadhatók.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2015 márciusában függesztette fel a Hungária Értékpapír Zrt. működését. A brókercég két, egyaránt 50-50 százalékos részesedést birtokló tulajdonosa, Seres István és Kecskés Lászlóné ugyanis a jogosulatlanul, a törvényi előírások megsértésével, a befektetői számlákon haszonszerzés céljából végzett értékpapír-kereskedelmi és pénzügyi műveleteikkel, éveken át, szervezetten tévedésbe ejtették a befektetőket – olvasható a duóval, valamint négy társukkal szemben 2016 októberében, a Budapest Környéki Törvényszéken megkezdődött büntetőper vádiratából. (A bírósági eljárás még mindig tart.)
Seres és Kecskésné cégei magánszemélyek és gazdasági társaságok mellett önkormányzatok pénzét is törvénytelenül kezelték, amelynek következtében például Százhalombattát kétmilliárd, Alsónémedit egymilliárd, Fótot kilencszázmillió forint kár érte az ügyészség szerint. A 2013 októberéig létező – akkor az MNB-be olvadt – Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a 2010-es évek első felében többször vizsgálta a Hungária Zrt.-t, megállapított hiányosságokat, szabálytalanságokat, amelyek kijavítására utasította a cégvezetést és többször kiszabott többmilliós felügyeleti bírságot.
A bűncselekmény-sorozattal okozott kár, illetve az elkövetési érték a vádirat szerint hozzávetőleg 5-10 milliárd forint. A hitelezői követelés 4,884 milliárd. A PSFN idén márciusi tájékoztatása szerint a felszámolási eljárásban viszont csak a brókercég ügyfelei kaphatják meg a pénzüket. Nagyon úgy néz ki, hogy a többi hitelező egy fillért sem kap, miután az ügyfélvagyon kiadási arányszámok szerinti kiadását követően a nyilvántartásba vett hitelezői igényekre már nem lesz vagyoni fedezet.
