Kedden jelent meg az a tervezet, amely hivatalosan a kollektív befektetési formák befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló 78/2014. (III. 14.) Korm. rendelet módosításáról szól. Ebben az ingatlanalapok befektetési szabályainak egy - de a legfontosabbnak tekinthető - pontját módosítják. A szabályozás szerint a jövőben ugyanis részvénybe is fektethetnek majd ezek az alapok.
A lépés lehetséges hatása elsőre nehezen megítélhető, hiszen a lehetőség nem kötelezi a befektetési alapokat erre, tehát belátásuk szerint tehetik ezt meg. A jogalkotó szándéka egyébként vélhetőleg azzal van összefüggésben, hogy a tőzsde, és annak tulajdonosa az MNB nagyobb befektetői aktivitást szeretne a piacon, illetve preferálnák, hogy a lakosság közvetlenül vagy áttételesen nagyobb mértékben legyen tulajdonos a hazai, tőzsdén forgó cégekben. Ebből a szempontból az ingatlan alapok előtt megnyitott lehetőség előrelépést hozhat, hiszen jelenleg ez az egyik legnépszerűbb befektetési forma. A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ) legutóbbi statisztikái szerint az ingatlanalapokba továbbra is kimagaslóan sok, 32 milliárd forint friss tőke érkezett szeptemberbe, miután augusztusban is 33 milliárddal nőtt az állományuk. A népszerűségükben persze szerepet játszik az is, hogy az erős volatilitás miatt a részvény és a kötvény alapok sem teljesítettek túl jól, miközben az ingatlan alapok átlagos hozama továbbra is pozitív.
A másik oldalról viszont kérdéseket vet fel a lazítás. Az MNB ugyanis az ingatlanalapok töretlen szárnyalása kapcsán az utóbbi időben már felvetette az aggodalmát. Félő ugyanis, hogy egy esetleges visszaesés esetén a befektetők tömegesen próbálnak majd megszabadulni az alapok jegyeitől, egy drasztikus tőkekivonási hullám viszont likviditási gondokat okozhat, ahogy arra 2008-ban is volt példa. A jogalkotók például éppen ebből okulva írtak elő az alapok számára 15 százalékos likviditási hányadot, ám ha ezt az összeget részvényekbe fekteti az alapkezelő az kiszámíthatatlanná és nagyon kockázatossá teszi ezt a befektetési formát. Van olyan vélemény is, amely szerint a szabályt még pontosíthatják a jövőben, és az alapok ingatlanokkal kapcsolatos részvényekbe, úgynevezett szabályozott ingatlanbefektetési társaságok (SZIT) papírjaiba szállhatnak majd be.
