4p

Mi legyen a pénzünkkel? Tegyük állampapírba? Részvénybe? Ingatlanba? Kriptóba?
A befektetésektől a vagyonkezelésig - újra itt a Klasszis Klub Live!

Jöjjön el személyesen, találkozzon neves szakértőkkel vagy csatlakozzon online!

2024. március 27. 17:00

Részletek és jelentkezés itt!

Egy friss kutatás szerint a kriptodevizák "bányászata" jóval több elektromos áramot igényel, mint a valódi fémek felszínre hozása. Ez az első olyan felmérés, ami alapján tényleg meg lehet vizsgálni, hogy valóban érdemes-e ennyi energiát fölösleges matematikai számításokba ölni, ha egyébként aranyat vagy épp platinát is bányászhatnánk vele.

Egy dollár értékű bitcoin bányászata több mint kétszer annyi energiát emészt fel, mint ugyanilyen értékű réz, arany vagy platina kitermelése - erre a következtetésre jutott az Oak Ridge Institute friss kutatása, amelyet a Nature Sustainability-ben publikáltak, amit a Privátbankár szemlézett. Ez alapján az a virtuális munkavégzés, amivel kriptodevizához lehet jutni, egyáltalán nem áll olyan messze a valódi bányászattól, mint az a legtöbben gondolnák.

A Bitcoinbányászat rengeteg áramot igényel
A Bitcoinbányászat rengeteg áramot igényel

Egy dollár értékű bitcoin kibányászásához 17 megajoule energia szükséges a The Guardian által szemlézett kutatás szerint, míg a réz esetében ez az energiamennyiség 4, az aranynál 5, a platinánál 7 megajoule. Más kriptodevizák esetében is hasonlóak az adatok: egy dollárnyi ethereumhoz 7 MJ, moneróhoz pedig 14 MJ szükséges. Találtak azért olyan fémet is, amihez képest minden kriptodeviza kitermelése olcsónak tűnik: egy dollárnyi értékhez 122 MJ energiával kibányászható érc szükséges.

Hogyan működik a bitcoin-bánya?

A Bitcoint és más kriptovalutákat az adatok hiteles tárolásáért használt blokkláncon vezetik. A hálózat tagjai folyamatosan küldenek egymásnak bitcoint. Hogy a tranzakció követhető maradhasson, valamilyen módon nyilvántartásba kell venni a bitcoinok vándorlását. A bitcoin tranzakció-történetet egy úgynevezett blokkláncba gyűjtik, így marad nyomon követhető a pénzmozgás. A bányászok feladata jóváhagyni ezeket a tranzakciókat és beírni őket a főkönyvbe, amit tulajdonképpen egy adatbázis, blokkok egymáshoz kapcsolt hosszú sora, azaz a blokklánc. A bányászok ebben az adathalmazban keresnek adatokat egy algoritmus segítségével. Általában 10 percenként a szerver talál egy megfelelő kódsort és megjutalmazza a bányászt.

Elkerülendő, hogy hirtelen túl sok bitcoint bányásszanak a szerverek bővülése miatt, a bitcoin protokoll folyamatosan nehezíti a megkeresendő kódokat: minden 2016-ik megírt blokk után (ami nagyjából két hét alatt íródik) a rendszer újraprogramozza magát, tovább nehezítve a keresést. A bányászoknak így folyamatosan fejleszteniük kell számítógépük adatfeldolgozási képességein, hogy tarthassák a versenytársakkal az ütemet – ez pedig jelentősen növeli az energiafelhasználást.

A módszer kritikusai ezt úgy foglalják össze: a kriptodevizákért folyó verseny lényege, hogy ki tud több energiát fölösleges számításokra elpazarolni.

Nem csak energiát égetnek - a környezetet is szennyezik

Miközben a kriptobányászok "jutalma" virtuális, az energiaköltség nagyon is valódi. A rendszer energiaigényét jellemzően a teljes hálózat mérete alapján próbálják megbecsülni; egy 2017-es kalkuláció arra jutott, hogy a bitcoin-hálózat annyi energiát használ, mint egész Írország. Ez egyben azt is jelenti, hogy a rendszer működése annyi üvegházhatású gázt termel, mint egymillió transzatlanti repülőjárat.

A mostani az első tanulmány, ami a bányászatot a megtermelt dolláronként elért nyereség szempontjából vizsgálja, és lehetővé teszi annak elemzését, hogy ennyi energiát valóban fenntartható és hasznos módon használnak-e el annak fényében, hogy ugyanennyi energia más jellegű felhasználásával milyen eredmények lennének elérhetőek - például milyen értékű arany, réz vagy éppen platina lenne belőle előállítható. A módszertan összeállításánál igyekeztek figyelembe venni néhány fontos anomáliát is: az egyik a kriptodeviza-árfolyamok jelentős volatilitása (ingadozása), a másik pedig a bányászok valós földrajzi elhelyezkedése. Az áramtermelés különbözősége miatt ugyanis egy egységnyi kriptodeviza előállítása négyszer annyi széndioxid kibocsátásával jár Kínában, mint mondjuk Kanadában.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!