Április 12-én nagyot fordult a világ Magyarországon, hiszen 16 év után vereséget szenvedett a Fidesz-KDNP, a Tisza Párt pedig kétharmados felhatalmazással készülhet a kormányzásra. A kormányváltás az Országgyűlés összetételében is komoly átalakulást hozhat, ezzel pedig egy olyan mutatóban léphet előrébb hazánk, amiben világszinten is az egyik legrosszabbul állt.
Ahogy arról a márciusi, a női képviselők vagyonnyilatkozatairól szóló cikkünkben írtunk, a parlamenti ciklus végére 31 nő maradt az Országgyűlésben, azaz a 199 képviselő közt az arányuk mindössze 15,57 százalék volt – ez nemzetközi viszonylatban sokkolóan alacsony. Az Mfor A hét ábrája-rovatában tavaly októberben már bemutattuk az OECD adatait a nemek közti paritásról a parlamenti helyek tekintetében. Itt a nemzetközi szervezet összes tagországa között utolsó volt Magyarország, többek között olyan, a nemek közti egyenlőség terén hagyományosan gyengébben teljesítő országok mögött, mint Japán, Dél-Korea, vagy éppen Törökország. Az Orbán-kormány a 2022-es ciklust még egy női miniszterrel kezdte meg, Varga Judit távozása után azonban már csak kizárólag férfiak töltötték be a kormányzati tisztségeket.
Új szelek fújnak
Bár a következő Országgyűlés hivatalos névlistája majd csak valamikor májusban fog kiderülni, a pártlisták eredményei alapján már következtetni lehet arra, hogy a Tisza Párt többsége nagyban elmozdítja az arányokat, és több nő kaphat szerepet a magyarországi politikai elitben. A választási végeredmény cikkünk írásakor még nem született meg, így jelenleg az Nemzeti Választási Iroda oldalán az aktuális, hivatalosnak tekinthető állással – Tisza Párt: 136, Fidesz-KDNP: 57, Mi Hazánk: 6 mandátum – számoltunk, ezek az arányok még a levél-, átjelentkezett és külképviseleti szavazatok megszámlálása, valamint a győzteskompenzáció figyelembevételével még kisebb mértékben változhatnak.
A Tisza Párt színeiben 44 képviselőnő ül be a parlamentbe, amennyiben mindannyian felveszik a mandátumot. Közülük 30-an egyéni választókerületben szerezték meg ezt a jogot, míg 14-en listáról kerültek be – például Orbán Anita, a felálló új kormány leendő külügyminisztere is közéjük tartozik. 18 olyan női jelölt volt, akiknek nem sikerült a parlamentbe kerülni.
A Fidesz-KDNP színeiben 5 képviselőnő kerülhet az Országgyűlésbe, közülük 4-en az országos listáról kerültek be. A Tolna vármegye, 2. számú egyéni választókerületet 99,31 százalékos feldolgozottság mellett párszáz szavazattal megnyerő Csibi Krisztinának sikerülhet az egyéni mandátum – nem lenne meglepő azonban, hogyha a rendkívül szoros végeredmény miatt itt még újraszámlálnák a szavazatokat. A jelenlegi kormánypártok listáján 49 olyan női jelölt szerepel, aki nem jutott be, köztük több ismert név is: Vitályos Eszter kormányszóvivő, Mátrai Márta, az Országgyűlés jelenlegi háznagya, Koncz Zsófia jelenlegi államtitkár, valamint Szabó Tünde és Czunyiné dr. Bertalan Judit volt államtitkárok is búcsúznak.
Végül a hárompárti parlament majdani legkisebb frakcióját adó Mi Hazánk részéről is két nő kerülhet az Országgyűlésbe: Dúró Dóra, a párt elnökhelyettese és jelenlegi képviselője mellett Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk jelenlegi EP-képviselője is mandátumot szerzett.
Sokat javult az arány
Ha tehát valóban mindegyik leendő képviselőnő felveszi a mandátumot, akkor 51-re nőhet a politikusnők aránya az Országgyűlésben a következő ciklusra, ez 25,62 százalékos arányt jelentene. A nemek közti egyenlőségtől ezen a téren továbbra is messze lenne Magyarország, az arányok viszont jelentősen javulnának, és a Visegrádi Négyek többi országától már nem lennénk lemaradva.
Végül kiemelendő, hogy a létrejövő Magyar-kormányban legalább egy női miniszter biztosan lesz Orbán Anita személyében, míg várhatóan a szociális ügyekkel foglalkozó tárcát Bódis Kriszta vezeti majd – azaz hosszú idő után nők kerülhetnek a kormánytagok közé is.
