11p

Most, hogy az Egészségügyi Minisztérium kiszabadította a hétpecsétes lakat alól az évekkel ezelőtt 270 millió forintért megrendelt 1600 oldalas egészségügyi reformtervet – melynek minden oldalán ott szerepel a „bizalmas” megjelölés –, érdemes belepillantani. Még az is képbe kerülhet, akinek eddig elképzelése sem volt a magyar egészségügy valódi arcáról.

Miután a Tisza-kormány múlt héten nyilvánosságra hozta, végre bárki belenézhet a Boston Consulting Group (BCG) eredetileg 10 évre – 2030-ig – titkosított egészségügyi tanulmánysorozatába, miközben továbbra sem értik az emberek, miért is vonta meg az Orbán-kormány a transzparenciát a magyar polgároktól. Talán azért, mert ha napvilágra kerül, akkor számon lehetetett/kellett volna kérni az elmaradásokat, hogy miért nem valósultak meg a reform egyes elemei. Vagy esetleg azért, mert az elapadó EU-forrásokat látva rájöttek: nem finanszírozható.

De ki tudja, talán teljesen más mozgatórugók álltak a háttérben. Lehet csak a Fidesz-kormányzásra oly jellemző elhallgatást alkalmazták minden területen, így az egészségügynél is.

A BCG hat részből álló, az előző kormány megbízásából készült elemzése 1600 oldalas dokumentum, tele reális és őszinte megállapításokkal a magyar egészségügy aggasztó helyzetéről, melyekre a cég néhol kőkemény változtatásokat javasol.

Egyetlen cikk keretében lehetetlen küldetés összefoglalni az egészségügy minden szegmensére kiterjedő tényeket és javaslatokat, ezért csak dióhéjban igyekszünk felvázolni, hogy ha 2020-ban – az elemzés elvégzésekor – az előző kormány belevágott volna a javasolt változtatásokba a hosszú távú célok érdekében, hol is tarthatnánk ma.

Az évekkel ezelőtti megállapítások jó része ma is igaz

A lakosság egészségügyi állapotát tekintve hazánk más EU-s és V4-es országokkal (Lengyelország, Csehország, Szlovákia) összehasonlítva is lemaradásban van. A megelőzhető és elkerülhető halálestek száma 10 000 főre vetítve Magyarországon 387, szemben a többi V4-es ország 279-es átlagával. Az egészségügy humánerőforrás-krízise a jövőben súlyosbodni fog, a háziorvosok egyharmada, a szakorvosok mintegy 20 százaléka 65 év feletti. Magyarország költi a legkevesebbet az egészségügyre a V4-ek közül. A fejlesztés és a régiós országok utolérése csak mélyreható változásokon keresztül lehetséges – írta az első, 6 évvel ezelőtt elkészült Projekt Hippokratész című elemzésében a BCG mindjárt az első oldalon.

Az egészségügy legmélyebb bugyraiba merülhetünk a dokumentum olvasása közben
Az egészségügy legmélyebb bugyraiba merülhetünk a dokumentum olvasása közben
Fotó: DepositPhotos.com

Az igen tapasztalt, több országban is hasonló átfogó egészségügyi reformokat kidolgozó vállalat Magyarország esetében 7 + 1 beavatkozási területen (megelőzés és szűrés, alapellátás, járóbeteg- és fekvőbeteg ellátás, rehabilitáció és ápolás, finanszírozás, humán erőforrás, valamint változásmenedzsment) átívelve 53 intézkedéscsomagot készített el, melyet lépcsőzetesen, az egyes csomagokat megfelelően időzítve javasolta végrehajtani.

A 7+1 területet egyébként négy típusú intézkedésként sorolták be, nevezetesen:

A: Ellátórendszer, B: Finanszírozás, C: Humán erőforrás, D: Irányítás és adat.

Hozzátették: a nagyszabású feladat nem könnyű, ezért el kell nyerni a közvélemény támogatását. Ennek érdekében az átalakítási program megfelelő pozicionálásáért elsőként az olyan gyors eredményeket jelentő, alapvetően magas támogatottságú intézkedéscsomagok végrehajtását javasolták, amelyek egyértelműen pozitív képet tudtak volna kialakítani a reformokról.

A következő fázisokban pedig azt tanácsolták, hogy – szakértők bevonásával és hatékony kommunikációval – jöjjenek a mélyrehatóbb, komplexebb hatásokat kiváltó intézkedések. Mivel a tanulmány az Orbán-kormány fiókjában landolt, ezért a jól felépített terv egyelőre megvalósulatlan álom marad, kivéve egy-két részelemét. Az elmaradt reformok megvalósítása és a tűzoltás pedig az új kormányra maradt. 

De miből és hogyan?

A BCG szerint az átalakítások egyfelől megtakarításokat eredményeztek volna, másfelől (például létesítmények felújítása, bérfejlesztések) további források bevonására lett volna szükség a változások eléréséhez. Úgy számoltak, hogy az intézkedéscsomagok végrehajtásához 15 év alatt évente átlagosan 3 százalékkal kellett volna növelni az egészségügyre fordított állami folyó kiadásokat.

A BCG tervei azonban túl optimisták voltak. Mármint olyan értelemben, hogy nem gondolták volna, hogy az Orbán-kormány miatt az EU-források épp az elemzés kidolgozása után jelentős részben elapadnak. Ezt írták ugyanis anyagukban: a szükséges források egy része várhatóan az újonnan megnyíló EU-s finanszírozási lehetőségekből is fedezhető, különösen a Next Generation programból, amely várhatóan 7 milliárd eurónyi többletforráshoz juttatja Magyarországot a következő költségvetési ciklusban. Most már tudjuk, hogy a Fidesz-kormányzás utolsó éveiben ez nem következett be.

Dióhéjban a tervekről

Megelőzés és szűrés: A feladatok között szerepelt a dohányosok és alkoholfüggők arányának csökkentése, az egészséges életmód népszerűsítése, a szűrővizsgálatok növelése, az, hogy a korai felismerésbe jobban be kell vonni a háziorvosokat, iskolaorvosokat és a foglalkozás-egészségügyi szakembereket. Említik még a betegutak javítását, egy amerikai típusú munkaerőegészségügyi program kidolgozását, a lakosság edukálását kommunikációs kampánnyal és az egészségügyi dolgozók képzését is.

Mindez 2026-ig 4,4 milliárd, 2026-ban újabb 36 milliárd forint költséget jelentett volna.

Alapellátás: A háziorvosok szerepének és edukációjának növelése sarokköve egy sikeres egészségügyi átalakításnak. Ezért nagyobb kompetencia, a lefedetlen régiók ellátásának megszervezése, a fogorvosi ellátás erősítése, a védőnői rendszer fejlesztése, egy időpontfoglaló rendszer kialakítása, a rendelők és a kórházak felújítása, a háziorvosok béremelése (a 2020-as átlagosan 575 ezer forintos javadalmazást 1,3-1,4 millió forintra növelve) és fejlett ösztönzőrendszer kidolgozására lett volna szükség a háziorvosok keresetére vonatkozóan. Itt tesszük hozzá: az orvosi béremelés végül megvalósult.

Mindez 2026-ig 25,4 milliárd forint, 2026-ban újabb 95,4 milliárd forint költséget jelentett volna.

Járóbetegellátás: A rendelők és kórházak felújítása érdekében a következő 12 évben évi 69,5 milliárd forint forrásbevonás lett volna szükséges (számításaik szerint a teljes ellátórendszeri infrastruktúra felújításának költsége évi 224 milliárd forint lett volna). Azt is javasolták, hogy az ország 557 közfinanszírozású ellátási pontját 220-ra kell csökkenteni. Ezen kívül a terv szerint fejleszteni kell a telemedicinát, a laboratóriumokat központosítani kell, a szakorvosok bérét pedig meg kell emelni (mégpedig az osztrák szakorvosi jövedelem 75-80 százalékára, amely 130-140 százalékos emelkedést jelentett volna, azaz a 2020-as átlagos 725 ezer forintos javadalmazást 1,65-1,75 millió forintosra javasolták növelni). További kitűzött cél volt a szakdolgozói béremelés reálértékének szinten tartása (a béreket az akkori inflációs előrejelzések alapján 3 százalékkal növelték volna a bérfejlesztés 2022-es befejezését követő időszakban, aminek költsége 2023-ban 14 milliárd forint lett volna), valamint a köz- és magánellátásban tapasztalható párhuzamos munkát is szabályozni kellett volna.

Mindez 2026-ig 435,2 milliárd, 2026-ban újabb 297,3 milliárd forint költséget jelentett volna.

Fekvőbeteg-ellátás: A következő 12 évben évi 154 milliárd forint forrás bevonásával fel kellett volna újítani a fekvőbeteg-ellátórendszer infrastruktúráját. A kórházakat nyugati mintára három szintűre javasolták átalakítani: helyi kórházak, regionális kórházak (19 megyei és 4 fővárosi kórházzal), valamint specializált országos intézetek (9 helyett 5). Az átalakítási program eredményeként jelentős kapacitás szabadult volna fel, 14 ezer az aktív betegségek ellátásánál, 13 ezer ágy pedig a krónikus betegeknél. A tervben szerepelt a mentőállomások összevonása is a kórházakkal és katasztrófavédelmi központokkal, valamint a finanszírozási ösztönző rendszer teljes átalakítása.

Mindez 2026-ig 928,7 milliárd, 2026-ban újabb 84 milliárd forint kiadást jelentett volna.

Rehabilitáció és ápolás: Mivel egyre nő a krónikus betegek és az ápolást igénylők száma (például a demenciában szenvedő betegek 136 ezres száma várhatóan 209 ezerre emelkedik 2035-ig), át kell alakítani a kórházi ágyak funkcióját e célra. Erősíteni kell az otthonápolási feltételeket, figyelmet kell fordítani a szakdolgozók képzésére és megtartására is.

Mindez 2026-ig 1,2 milliárd, 2026-ban újabb 5,7 milliárd forintot jelentett volna.

Finanszírozás: Magyarországon az egészségügy állami finanszírozás szintje más EU-s és V4-es országhoz viszonyítva alacsony, éves szinten 1300 milliárd forinttal marad el például a csehországitól – és ez azóta sem változott szinte semmit. A BCG szerint a meglévő kevés anyagi forrást is rosszul osztják szét Magyarországon, ezért azt újra kell tervezni. Célul tűzték ki a hálapénz megszüntetését – ez szerencsére nagyrészt sikerült, de csíráiban még ma is tetten érhető. A TB-járulékok következetes beszedése is fontos lenne (500-600 ezer biztosított nem fizeti azokat vagy elmaradásban van). Ki kell alakítani a magánbiztosítói pillért, ami egészségpénztárral kombinált kiegészítő egészségbiztosítást jelent, és fontos lenne a magánintézetek átláthatósága is.

Mindez 2026-ig 12 milliárd, 2026-ban 57,4 milliárd forintos költséget jelentett volna.

Humánerőforrás, irányítás, adatfeldolgozás: A BCG megállapította, hogy nincs nemzeti szintű ellátórendszer-tervezés, ezért korlátozottan működnek a szakmai irányelvek és protokollok, valamint a minőség- és eredménymérések is kezdetlegesek.

Mindez 2026-ig 31,4 milliárd, 2026-ban 11,1 milliárd forintos pluszköltség lett volna.

Változásmendzsment: Az elemzés rámutatott, hogy átgondolt változásmenedzsment nélkül az átalakítási programok jelentős része kudarcra van ítélve. Egy ilyen nagyszabású program sikeres végrehajtásához erős központi irányítás szükséges, amit nem lehet végigvinni a kritikus tömeg támogatása nélkül.

Úgy vélték, hogy bár hosszú távon alapvetően pozitív reakció várható az átalakításra a lakosságtól – amennyiben az meghozza az ígért minőségbeli változásokat –, a folyamat során az érintettek részéről ellenállásra is fel kell készülni. A sikerben kritikus szerepet szántak volna egy jól átgondolt központi szervezetnek, és úgy gondolták, hogy egy úgynevezett Transzformációs Irodát kellett volna létrehozni, mely 70-90 százalékkal tudta volna megnövelni a sikeres végrehajtás esélyét.

A magánegészségügy formálása

A tanulmány 2021-es fejezete a magánszektort elemzi, amelyben rámutat, hogy az akkori állapotok szerint az abban működő 30 ezer vállalkozás 815 milliárd forintos árbevételt generált már akkor is. Célként egy olyan rendszer kialakítását tűzték ki, amely biztosítja a közfinanszírozott és a magánegészségügyi ellátás közötti jobb együttműködést, illetve amely a betegek és a nemzetgazdaság érdekét helyezi előtérbe. Öt pillér mentén tizenkét intézkedést javasolt akkor a BCG.

A 2024-es záródokumentum

A 2024-es záródokumentum rámutat: az alulszervezett egészségügyi ellátórendszer a betegek gyógyítására van berendezkedve és nem a lakosság egészségesen tartására.

Átvilágították a magyar egészségügy irányítási szervezeteit is, amelyben szintén jelentős humánforráshiányt tapasztaltak. A dokumentum részletesen taglalja az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ), a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) és a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) problémás részeit, sőt azt is javasolja, hogy többletforrás nélkül vonják össze a NEAK-ot és az OKFŐ-t. Felsorolták az egészségügyi irányítás 25 alapvető feladatát is.

Azt is kijelentették, hogy kulcsfontosságú kijelölni az adatirányításért és digitalizációs stratégiáért felelős szervezetet. Magyarországon nincs jelenleg nemzeti digitális egészségügyi ügynökség, talán az Egészséginformatikai Szolgáltató és Fejlesztési Központ Nonprofit Kft. (ESZFK) áll ehhez legközelebb – de a szervezet feladatportfoliója igen limitált.

Javasolták egy dedikált Egészségügyi Minisztérium létrehozását is  európai uniós példák alapján – ez a kormányváltás óta szerencsére tényleg megvalósult, és sorban hozza a hiánypótló intézkedéseket.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!