A leginkább a plakkos bőrtüneteiről ismert pikkelysömör krónikus, immunrendszer által közvetített gyulladásos betegség, Magyarországon legalább 150 ezer embert érint. A hidradenitis suppurativa (HS) ugyancsak krónikus gyulladásos kórkép,amely fájdalmas csomókkal és tályogokkal, súlyosabb esetben bőr alatti járatokkal és hegekkel járhat. Az akár 40 ezer hazai beteget érintő tünetek leggyakrabban a hónaljban, a lágyékhajlatban, a mellek alatt vagy a farpofák között jelennek meg.
Sem a pikkelysömör sem a HS nem fertőző, és egyik kialakulásában sem játszanak szerepet higiéniai okok.
A hidradenitis suppurativa a magyar nyilvánosságban kevéssé ismert betegség, jellemző, hogy 2026-ban eddig kevesebb, mint 10 hazai sajtócikkben szerepelt. Az MDT ezért kiemelten fontosnak tartja az érintettek tájékoztatását és a betegség körüli hallgatás megtörését.
A HS-diagnózisig vezető út is hosszú lehet: egy 32 tanulmányt és több mint 9 ezer beteget összesítő áttekintésben az egységesen értékelhető adatok alapján átlagosan 7,2 év telt el az első tünetektől a diagnózisig. Az MDT célja, hogy az érintettek felismerjék a tüneteiket, merjenek segítséget kérni, és megkapják az állapotuknak megfelelő ellátást.
Fotó: DepositPhotos.com
„Aki évek vagy akár évtizedek óta él bőrtünetekkel, könnyen arra juthat, hogy ezt már el kell fogadnia. Pedig a kezelési lehetőségek változnak, és az újabb terápiák olyan betegeknek is adhatnak esélyt a jobb tüneti kontrollra, akik korábban nem tapasztaltak megfelelő javulást. Súlyos, visszatérő vagy az életminőséget jelentősen rontó tünetekkel érdemes ismét bőrgyógyászhoz fordulni. A legfontosabb, hogy az érintettek ne maradjanak egyedül a panaszaikkal, és eljussanak a számukra megfelelő ellátásba” – fogalmazott Prof. Dr. Holló Péter, a Magyar Dermatológiai Társulat elnöke.
A hazai kutatási adatok is alátámasztják a bőrbetegségek életminőségre gyakorolt hatását. Egy magyar vizsgálat 765, bőrgyógyászati szakellátásban kezelt felnőtt adatait elemezte; közülük 200-an HS-sel, 238-an pikkelysömörrel éltek. Az adatfelvétel 2015 és 2021 között zajlott.
A magyar vizsgálat tanulsága, hogy minél súlyosabb volt a bőrbetegség, annál rosszabb életminőségi értékeket mértek.
Kockázatok a bőrön túl
Mivel az egész szervezetet érintő, úgynevezett szisztémás betegségekről van szó a pikkelysömör és a HS egyaránt növelheti egyes társbetegségek és állapotok kialakulásának kockázatát.
A pszoriázis ismert társbetegségei és kockázati tényezői között szerepel az arthritis psoriatica azaz a pikkelysömör okozta ízületi gyulladás, a kardiovaszkuláris rizikó, az elhízás, a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a kedvezőtlen vérzsíreltérések és a metabolikus szindróma. A depresszió és a szorongás szintén része lehet a betegségterhelésnek. A tartós ízületi fájdalmat, duzzanatot vagy reggeli merevséget ezért érdemes jelezni a kezelőorvosnak, illetve az egyéb kockázati tényezőkről és az esetleges ellenőrzésekről is vele kell egyeztetni.
A hidradenitis suppurativa mellett ugyancsak gyakrabban fordul elő elhízás, cukorbetegség, magas vérnyomás, kedvezőtlen vérzsírértékek és metabolikus szindróma. Ezek a kardiometabolikus tényezők a szív-érrendszer egészsége szempontjából is jelentősek. A HS-hez depresszió és szorongás, gyulladásos bélbetegség – például Crohn-betegség –, illetve gyulladásos ízületi betegségek is társulhatnak.
A HS kezelése a betegség súlyosságától függően gyógyszeres és sebészi megoldásokat is magában foglalhat.
A korszerű európai irányelv a középsúlyos és súlyos esetek kezelésében célzott, biológiai terápiákat is ajánl. A pikkelysömör kezelésére ugyancsak korszerű terápiás paletta áll rendelkezésre. Az MDT hangsúlyozza, hogy a kezelést minden esetben bőrgyógyász választja ki, az egyéni állapot és a korábbi terápiás tapasztalatok alapján.
World Psoriasis Day
Az IFPA nemzetközi betegszervezet 2026-os World Psoriasis Day kampányának középpontjában a fiatalok álltak. A #LookBeyondMySkin („Nézz a bőröm mögé”) üzenet arra hívja fel a figyelmet, hogy a pikkelysömörrel élő fiatalokat ne csak a bőrtüneteik alapján ítéljék meg, hanem hallgassák meg a tapasztalataikat is. Az IFPA kampányához több mint húsz, 18–37 éves, a világ különböző országaiban élő beteg történetét gyűjtötte össze. Beszámolóikban a fájdalom, a fáradtság és a betegség fellángolásai mellett a baráti és párkapcsolatok, az oktatás és a munkavállalás nehézségei is megjelennek. A szervezet adatai szerint minden harmadik, pikkelysömörrel élő embernél 20 éves kora előtt jelentkeznek az első tünetek.
