Egyre nagyobb riadalmat okoz Kínában a Chikungunya-lázas esetszámok robbanásszerű növekedése. Július eleje óta az ország déli részén fekvő Kuangtung (Guangdong) tartományban több mint hétezer beteget jelentettek – a legtöbbet Foshan városából. De a jelenlegi adatok szerint legalább 12 másik kínai városban is felütötte fejét a szúnyogok által terjesztett trópusi betegség. Augusztus elején már Hongkongban is találtak fertőzöttet: egy 12 éves gyerek szervezetében mutatták ki a kórokozót, a fiú júliusban Foshanban is járt –számolt be róla a BBC.
Noha kisebb-nagyobb Chikungunya-járványok a világ trópusi és szubtrópusi területein – Ázsiában, Afrikában és Amerikában – megszokottnak számítanak, a vírus Kínában most generált először jelentősebb kitörést. A kínai hatóságok ezért hetek óta szigorú, a koronavírus-járvány legsúlyosabb időszakát megidéző intézkedésekkel igyekeznek gátat szabni a fertőzés terjedésének, ami a lakosság körében jókora aggodalmat kelt.
A BBC közlése szerint Foshanban a betegeket kórházi tartózkodásra kötelezik. Ágyukat szúnyoghálóval védik: így próbálják megakadályozni, hogy a Chikungunya-vírust potenciálisan terjesztő szúnyogok a betegek vérét szívják, utána pedig – tovaszállva – a egészséges embereket fertőzzenek meg. A kezeltek ezért csak akkor hagyhatják el a kórházat, ha negatív tesztet produkálnak vagy túl vannak egy egyhetes megfigyelésen.
A jelenlegi helyzetet – de leginkább a kínai hatóságok járványmenedzselési törekvéseit – remekül érzékelteti az a közösségi médiában virálisan terjedő videó, amit egy Kuangtung tartományban élő egyedülálló anya tett közzé. Ezen látszik, hogy a nő gyermekeinek hálószobájába az éjszaka közepén egy csapat ember, köztük egy egyenruhás rendőr érkezik, majd az anya beleegyezése nélkül – aki éppen éjszakai műszakban dolgozott, így nem volt otthon – vérmintát vesznek a fiútól és a lánytól – írta a Guardian.
Fotó: Depositphotos
Az esetnek volt előzménye: a kínai média közlése szerint a helyi gyógyszertár jelentette az egészségügyi hatóságoknak, hogy a fiú lázas beteg. Augusztus negyedike óta Foshanban minden gyógyszertárnak jelentenie kell bizonyos lázcsillapító gyógyszerek értékesítését – ami a vírus terjedésének ellenőrzésére szolgáló intézkedések része.
Augusztus elején a tartomány kormányzója, Wang Weizhong kijelentette, hogy Kína „meg fogja nyerni a chikungunya-járvány elleni harcot”, így a helyi hatóságok most mindent e célnak rendelnek alá.
Emberről emberre nem terjed a fertőzés. Kivéve …
A chikungunya-lázat okozó vírust – ami egy RNS-vírus, vagyis örökítőanyagában ribonukleinsav van – elsősorban két, a trópusi és szubtrópusi területeken őshonos szúnyogfaj terjeszti: az ázsiai tigrisszúnyog (Aedes albopictus) és az egyiptomi csípőszúnyog (Aedes aegypti). A vírus közvetlen testkontaktus útján, vagyis emberről emberre nem terjed, a fertőzött szúnyogok azonban átadhatják azt az egészséges embereknek. Azok a kismamák viszont, akik nem sokkal a szülés előtt, vagy esetleg szülés közben fertőződnek meg, átadhatják a vírust gyermeküknek. Az újszülöttek immunrendszeri éretlenségükből adódóan a betegség lefolyását és a szövődmények kialakulását illetően jóval nagyobb kockázatnak vannak kitéve, mint a felnőttek.
Milyen tünetek utalhatnak Chikungunya-lázra?
A legtöbb fertőzöttnél kialakulnak a betegséget jelző és kísérő tünetek: jellemzően láz, ízületi- és vagy izomfájdalom, fejfájás, ízületi duzzanat vagy bőrkiütés. Ezek általában a szúnyogcsípést követő 3-7. napon jelentkeznek.
A Chikungunya-láz ellen nincs specifikus kezelés vagy gyógymód, a tünetek enyhítésével csökkenthető a betegek szenvedése: túlnyomó részük egy héten belül szövődmények nélkül meggyógyul. Ám vannak, akik a felépülést követően még hónapokig vagy akár évekig ízületi fájdalommal küzdenek.
A szövődmények kialakulásának kockázatát növeli az életkor (a 65 év felettiek fokozott veszélynek vannak kitéve), illetve bizonyos alapbetegségek, mint például a diabétesz vagy a szívbetegség megléte. A chikungunya-láz okozta halálozás nagyon ritka.
Mit tehetünk a vírust terjesztő vérszívók ellen?
Az amerikai betegségmegelőzési és járványügyi központ (CDC) néhány napja fokozott óvintézkedéseket javasolt a Kuangtung tartományba utazók számára. A szervezet szerint a megbetegedés megelőzésére a más szúnyogfajok távoltartására is bevetett módszereket érdemes alkalmazni: szabadban elengedhetetlen a riasztó sprayk használata és a testet teljesen elfedő ruházat – hosszú ujjú póló, hosszú nadrág, zárt cipő – viselése. Ha olyan helyen élünk, ahol az apró vérszívók folyamatos támadásának vagyunk kitéve, lakásunk ablakaira és az ajtókra érdemes szúnyoghálót felszereltetni. Ez egyébként nem csak a chikungunya-lázat vagy az egyéb súlyos, vírusos megbetegedést – például Dengue-lázat, maláriát, nyugat-nílusi lázat vagy az újszülötteknél kóros kisfejűséget okozó Zika-vírust – terjesztő szúnyogok ellen hasznos, hanem a Magyarországon őshonos fajok ellen is.
Fotó: Depositphotos
A chikungunya-láz ellen létezik védőoltás, ezért az egészségügyi szervezetek – a WHO-t és a CDC-t beleértve – azt javasolják, hogy aki potenciálisan fertőzött területre utazik, hónapokkal korábban oltassa be magát. Az Egyesült Államokban eddig két védőoltást engedélyezett az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA). Az egyik, az IXCHIQ legyengített – élő – kórokozókat tartalmaz: forgalomba hozatalát 2023 novemberében hagyta jóvá az FDA a 18 évesek vagy annál idősebbek számára. Alkalmazását azonban Amerikában nemrégiben korlátozták, mert néhány esetben a vakcinázás után nem várt egészségügyi események léptek fel. Emiatt Az Egyesült Államokban jelenleg nem oltanak vele 60 év felettieket. Az Európai Gyógyszerügynökség 2024 júniusában engedélyezte az IXCHIQ használatát az uniós tagállamokban. A másik védőoltás, a VIMKUNYA vírusszerű – nem fertőző – részecskéket tartalmaz. Ezt 2025 februárjától kaphatják meg Amerikában a 12 évesek vagy annál idősebbek.
Kell-e tartanunk egy esetleges magyarországi járványtól?
A chikungunya-vírust 1952-ben Tanzániában azonosították, az első járványok pedig a hetvenes években, Ázsiában tomboltak. Az Egyesült Államokból az első helyi (tehát nem behurcolt) eseteket 2013 végén jelentették; mára a világ több mint 110 országában diagnosztizáltak már chikungunya-lázban szenvedő beteget. Amint arról korábban írtunk, Európában is egyre nagyobb közegészségügyi problémát jelentenek a kontinensen nem őshonos – a globális felmelegedés miatt viszont szívesen vándorló és egyre több országban megtelepedő – invazív szúnyogfajok. Pontosabban az általuk behurcolt és terjesztett trópusi vírusok.
Magyarországon is azonosítottak már ázsiai tigrisszúnyogot, japán bozótszúnyogot és koreai szúnyogot is, ami arra utal, hogy a jelenlegi klíma terjedésüknek és szaporodásuknak is kedvez. Az invazív fajok emberi közreműködéssel: áruszállítással, turizmussal jutnak el a világ legtávolabbi zugaiba is, ahol azonban az életkörülmények nem kedvezőek számukra, ott nem maradnak meg. Európában a hatvanas-hetvenes években a zord teleknek köszönhetően esélyük sem volt az életbenmaradásra, az átlaghőmérséklet emelkedése, a forró nyarak és a heves esőzések, valamint az azok nyomában járó árvizek azonban eszményi körülményeket teremtenek a kis vérszívóknak.
A Szúnyogmonitor program keretében a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont és a Pécsi Tudományegyetem szakemberei évek óta igyekeznek feltérképezni az inváziós szúnyogfajok hazai elterjedését. A lakossági adatgyűjtés mellett országszerte rövid- és hosszútávú csapdázást is végeznek, laboratóriumi kórokozó-teszteléssel pedig annak próbálnak utánajárni, hogy ezek hordoznak-e valamilyen megbetegedést kiváltó kórokozót; és ha igen, milyet.
Az oldalukon feltüntetett összesítésből az derül ki, hogy 2019 és 2024 között összesen 7167 befogott ázsiai tigrisszúnyogot vizsgáltak; ebből közlésük szerint egy sem hordozta sem a nyugat-nílusi-, sem a Zika-vírust. Olyan egyedet sem azonosítottak, amelyik a Dengue- vagy Chikungunya-lázat okozó vírust hordozta volna. Ami természetesen nem jelenti azt, hogy egyetlen ilyen egyed sincs Magyarországon.
Szúnyoghelyzet Bangladesben – testközelből
A Pécsi Tudományegyetem kutatói egy képzés keretében hetek óta Bangladesben tartózkodnak, ahol éppen Dengue- és Chikungunya-járvány tombol. A kutatók a terepen szúnyogokat gyűjtenek és határoznak meg, emellett laboratóriumi körülmények között azt is vizsgálják, hogy a befogott egyedek mennyire ellenállók bizonyos rovarirtó szerekkel szemben. A Virológia Pécs friss Facebook-bejegyzésből kiderül, hogy a magyar különítménynek sikerült azonosítania egy pyrethroid-rezisztens ázsiai tigrisszúnyogot, ami a szakemberek szerint különösen aggasztó, hiszen a pyrethroidokat világszerte szúnyogirtáshoz is használják.
