9p

Egyre nagyobb közegészségügyi problémát jelenthetnek Európában az invazív szúnyogfajok által behurcolt és terjesztett vírusok.

Egy évtizede Magyarországon még nem volt téma a szúnyogcsípések esetleges egészségügyi következménye vagy szövődménye. A kis vérszívók a vízparti és erdei kirándulások, a langymeleg nyári esték megbízható kísérőinek számítottak, amelyek a fedettnek hitt testfelületekhez is ügyesen hozzáférnek, és a legprecízebben lefüggönyzött szobába is betrükközik magukat; kellemetlen, ám néhány nap alatt múló csípéseket hátrahagyva. Néhány éve azonban aggasztó tendencia vette kezdetét, ugyanis Európában is megtelepedtek és szaporodni kezdtek a trópusi betegségeket terjesztő szúnyogfajok.

Az importált szúnyogok veszélyes vírusokat hordozhatnak

Európa-szerte emelkedik a dengue-lázas betegek száma - számolt be néhány napja az Euronews az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) adataira hivatkozva. Ezekből kiderül, hogy 2023-ban a helyi és a behurcolt esetek száma egyaránt megugrott.

Korábban az Egészségügyi Világszervezet (WHO) már jelezte, hogy az elmúlt évtizedekben drámaian emelkedett a dengue-lázas esetek száma. Míg 2000-ben globálisan körülbelül félmillió fertőzöttről érkezett jelentés, addig 2019-ben már 5,2 millióról. 2023 eleje óta pedig több mint 6,5 millió dengue-lázas beteget regisztráltak és 7 ezernél is több halálesetet.

Csíkos és fürge? Nappal sem lehetünk biztonságban a tigrisszúnyogoktól
Csíkos és fürge? Nappal sem lehetünk biztonságban a tigrisszúnyogoktól
Fotó: Depositphotos

Az aggasztó tendencia hátterében a kutatók szerint számos tényező összjátéka áll. Az invazív fajokba tartozó rovarok – a Magyarországon is azonosított ázsiai tigrisszúnyog, a japán bozótszúnyog és a koreai szúnyog – nem hirtelen elhatározásból "repültek át" Ázsiából, erre nem is lennének képesek. Emberi közreműködéssel: turizmussal és az áruszállítással jutottak el tojásaik Európába még az 1960-as, '70-es években. Ám míg korábban a hideg telek elpusztították ezeket, addig az utóbbi évtizedekben érzékelhető éghajlatváltozás ideális körülményeket teremtett életben maradásukhoz és szaporodásukhoz. 

Az átlaghőmérséklet emelkedése, az egyre forróbbakká váló nyarak, a növekvő csapadék- és páramennyiség egyaránt kedvez például a Dengue-lázat is terjesztő, Európában nem őshonos tigrisszúnyogok elterjedésének – nem csak a mediterrán éghajlatú országokban. Ehhez jönnek még a koronavírus-járvány miatt megroggyant egészségügyi rendszerek; az éhínség, a járványok, a természeti csapások és fegyveres konfliktusok következtében fellépő humanitárius katasztrófák, amelyek szintén megágyaznak a különféle kórokozók terjedésének. 

A tigrisszúnyogok legalább 13 európai országban vannak jelen, és a csípésükkel összefüggésbe hozható dengue-lázas esetek emelkedő száma arra utal, hogy meglehetősen jól érzik magukat. Magyarországon kívül Ausztriában, Horvátországban, Szlovéniában, Romániában, Németországban, Bulgáriában, Olaszországban, Görögországban, Portugáliában és Spanyolországban, valamint Máltán is megtelepedtek, ami azért is aggasztó, mert ezen országok többsége kedvelt turista úticél. Vagyis az ide látogatók fokozottan ki vannak téve a tigrisszúnyogok által esetlegesen terjesztett vírusfertőzés veszélyének. Magyarországon a kutatók már évekkel ezelőtt felhívták a figyelmet a problémára: amikor az első tigrisszúnyogok megjelentek, és kiderült, hogy gond nélkül bírják a klímát.

All inclusive ellátás egész évben

Bizonyára senki figyelmét nem kerülte el, hogy a szúnyogszezon az elmúlt években jócskán kitolódott: a kis vérszívók már nemcsak tavasztól őszig aktívak, hanem gyakorlatilag februártól októberig. A szezon hosszát befolyásolja, hogy milyen hideg és csapadékos a tél. Vannak olyan szúnyogfajok, amelyek képesek a telet fagyzugos helyektől mentesen, 5-10 Celsius-fokos hőmérsékleten átvészelni, és az első melegebb napokon – idén ez februárra esett – megkezdik a fejlődésüket - fejtegette Kurucz Kornélia biológus, a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának adjunktusa Áder János volt köztársasági elnök Kék Bolygó elnevezésű podcastjában. A szakember azt is elmondta, hogy míg a hazánkban őshonos, mérsékelt égövi szúnyogfajok nem szeretik a tűző napot, a forróságot, és alapvetően a hajnali órákban, valamint napnyugtakor igazán aktívak, addig az új fajok homlokegyenest másképp viselkednek: ezeket nem zavarja sem a direkt napsütés, sem a hőség, és nappal is aktívak. 

Kurucz Kornélia arra is kitért, hogy az inváziós fajok stratégiájának része a "szaporább fejlődésmenet", ami azt jelenti, hogy több generáció is képes kifejlődni egyetlen szezon alatt. Így gyakrabban találkozhatunk az ezekbe a fajokba tartozó egyedekkel. A szakember szerint az egyes európai országokból jelentett, helyi dengue-lázas esetek emelkedő száma azért aggasztó, mert míg a behurcolt eseteknél – izolációval – megelőzhető a kórokozó terjedése és egy esetleges fertőzési láncolat elindulása, addig a helyi  esetek azt jelzik, hogy a kórokozó már megtelepedett, és a szúnyogok eredményesen terjesztik azt, esetlegesen járványt generálva. Tavaly éppen ez történt Franciaországban, ahol a tigrisszúnyogok jelenlétének tudtak be több száz dengue-lázas esetet - ismertette a biológus a Kék Bolygó-podcastban.

Mit kell tudni a Dengue-lázról?

A trópusi területeken gyakori megbetegedés. Az esetek túlnyomó részét Afrika és Ázsia egyes részeiről, Közép- és Dél-Amerikából, az óceániai országokból és a Karib-térségből jelentik, de a Dengue-vírus – aminek négy szerotípusa van – a világ több mint száz országában jelen van. A kórokozót az Aedes nemzetségbe tartozó, nappal is aktív ázsiai tigrisszúnyog és az egyiptomi csípőszúnyog is terjesztheti. Utóbbi hazánkban még nem telepedett meg, de már jelen van: 2022-ben több mint tíz egyedet azonosítottak Magyarországon. Ugyanakkor fontos tudni, hogy nem minden egyed hordozza a Dengue-vírust, ami zoonózis útján terjed, állatról emberre.

A fertőzöttek körülbelül négyötöde tünetmentes vagy nagyon enyhe, influenzaszerű szimptómákkal vészeli át a betegséget. Becslések szerint évente 100-400 millió ember fertőződik meg, és körülbelül 5 százalékuknál alakulnak ki súlyos, potenciálisan életveszélyes állapotot – a vérerek szivárgásából adódó vérzési problémákat, belső szervi problémákat – vagy halált okozó tünetek. Noha létezik ellene védőoltás, ha valaki megfertőződik, a szövődmények elkerülése miatt fontos az időben felállított, labor- és klinikai vizsgálati eredményekkel alátámasztott diagnózis és a tünetek mielőbbi enyhítése.  

Ezek a szimptómák jelezhetnek bajt

A Dengue-láz tünetei jellemzően a fertőzést követő 4-10. nap között jelentkeznek, és 2-7 napig tartanak. A leggyakoribb szimptómák közé tartozik a magas, olykor 40 Celsius-fokot is meghaladó láz, az intenzív fejfájás, az erős szemkörnyéki-, valamint izom- és ízületi fájdalom, a bőrkiütés, a hányinger és a hányás. “Csonttörő lázként” is emlegetik, mert olyan erős fájdalommal járhat, hogy a beteg úgy érzi: a csontjai is összeroppannak. 

Rossz hír, hogy mivel a Dengue-vírusnak négy szerotípusa létezik, hiába esett át valaki a fertőzésen, újból elkaphatja a vírust. Amint az az Infektológiai Központ tájékoztatójából kiderül, erre azért kerülhet sor, mert az immunválasz egy konkrét szerotípus ellen alakul ki, ezért élethosszig tartó védettséget csak a minket megfertőző szerotípus ellen szerezhetünk. 

Szúnyogháló és légkondi nélkül lassan elképzelhetetlen lesz a nyár
Szúnyogháló és légkondi nélkül lassan elképzelhetetlen lesz a nyár
Fotó: Depositphotos

Hogyan védekezhetünk a csípések ellen?

Noha a kis vérszívók még a vastag szövetet is át tudják harapni, szúnyogveszély esetén érdemes hosszú ujjú és hosszú szárú ruhát viselni, csökkentve a csípések kockázatát és számát - tanácsolják az Infektológiai Központ szakemberei. Hatékony megoldás a szúnyogháló használata: ezt nemcsak nyílászárók elé érdemes tenni, hanem akár az ágy köré is, különösen, ha olyan helyen alszunk, ahol a Dengue-vírust is terjeszteni képes rovarok rajzanak.

A DEET-t (dietiltoluamidot), permetrint vagy más hasonlóan erős hatóanyagot tartalmazó szúnyogriasztók használata is távol tarthatja a kis vérszívókat, ám friss kutatások szerint a DEET-s szerekkel érdemes csínján bánni, állatokon végzett kísérletek eredménye ugyanis arra utal, hogy ezek hátrányosan befolyásolhatják az idegrendszer működését. Az EDCD mindemellé azt tanácsolja, hogy igyekezzünk felszámolni környezetünkben a rovarok szaporodását elősegítő víztárolókat: tavacskákat, fedetlen vízgyűjtőket. Fontos a háztartási víztároló edények lefedése és rendszeres ürítése, tisztántartása, és a szilárd hulladék zárt helyen történő tárolása. Ajánlják még a ventillátor használatát is, mivel az erős légáramlás megnehezítheti a rovarok számára, hogy észrevétlenül landoljanak célpontjukon.

Egyre bővülő trópusi “kínálat”  

A Dengue-lázon kívül a szúnyogok egyéb, trópusi területeken jellemző betegségeket is terjeszthetnek. Ilyen például az egyiptomi csípőszúnyogok által közvetített, leginkább magas lázzal és ízületi, valamint izomfájdalmakkal járó Chikungunya-láz, az influenzaszerű szimptómákat okozó nyugat-nílusi láz, vagy a Zika-vírus. Utóbbi különösen az anyaméhben fejlődő magzatok számára veszélyes, mert koraszülést, fejlődési rendellenességeket, egyebek mellett idegrendszeri eltéréseket vagy mikrokefáliát, másnéven kóros kisfejűséget okozhat. A 2015-2016-os dél-amerikai zikajárvány idején naponta több tucat mikrokefáliával világra jött újszülöttről érkezett jelentés. 

Létezik széles körben elérhető védőoltás

Jó hír, hogy mi is beoltathatjuk magunkat Dengue-láz ellen, igaz, nem olcsón. A Nemzetközi Oltóközpontban 58 500 forintért igényelhető a Qdenga-vakcina, ami a Dengue-vírus mind a négy szerotípusa ellen véd. Négyéves kor felett ajánlják, és a védettség kialakulásához két részoltás szükséges: ezeket 3 hónap különbséggel adják be. A Qdenga rekombináns DNS technológiával, vagyis a DNS molekulák manipulálásával és kombinálásával készülő vakcina.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!