Átlagosan 35 napot, a tavalyinál egy héttel többet kell várni a betegeknek arra, hogy bejussanak a szakrendelésekre, azonban az egyes szakmák között nagyok a különbségek – írja az MTI a Medicina 2000 Járóbeteg Szakellátási Szövetség felmérése alapján.
Több szakterületen történt javulás a tavalyi felméréskor mérthez képest: a kardiológiai ellátásban csaknem négy nappal csökkent az átlagos várakozás, a neurológia és a nőgyógyászat szakterületek pedig mintegy két nappal rövidebb listákat mutattak. A kardiológiai szakma esetében az adatfelvétel tizenkét éves története során most először csökkent a várakozási idő.
Számos szakterületen markáns, tíz napnál is nagyobb növekedést mértek. A diabetológián 21 nap, nefrológián 19 nap, bőrgyógyászaton 17,6 nap, gasztroenterológián 13 nap és pszichiátrián 11,7 nap.
A leghosszabb betegfogadási idő továbbra is az endokrinológia szakrendeléseknél van, ahol átlagosan 85,4 napot kell várni egy időpontra. Ebben a szakmába a tavalyihoz képest hét nap volt a növekedés.
A második leghosszabb betegfogadási idő a bőrgyógyászaté, ahol az idei 17,6 napos növekedéssel mostanra átlagosan 56,5 nap az átlagos betegfogadási lista hossza.
A Medicina 2000 szövetség kiemeli, hogy a tavaly bekerült három új szakma – labor, érsebészet, mammográfia – közül a laborszolgáltatásnál az átlagos betegfogadási idő hossza két hétre (14,1 nap) csökkent több mint négy nap javulással, ami mindenképpen jelzi az e területen tett kapacitásnövelő intézkedések hatékonyságát.
Az idei felmérésben megkérdezték a felmérést kitöltő intézményvezetőktől, hogy miben látják a betegfogadási lista csökkentésének lehetőségeit. A válaszok sorában első helyen említették, hogy a rendelések 56 százalékában több szakorvos alkalmazását tartják fontosnak, 15 százalékában a háziorvosok részéről kevesebb beutalásra és autonómabb ellátásra lenne szükség. Továbbá a rendelések 14 százalékában a legfontosabb a teljesítményalapú finanszírozás bevezetése lenne az orvosoknál, nővéreknél.
