Minden évben elérkezik az október, a mellrák hónapja, és az idei – talán első –, sajtóbeszélgetés arra kereste a választ, hogy mit tehetünk mi nők magunkért különböző életkorokban és élethelyzetekben, s hogy a számunkra fontos nők is megtegyék a számukra releváns következő lépést.
Mi is az az „emlőtudatosság”?
Dank Magdolna, az Országos Onkológiai Intézet (OOI) főigazgatója arról beszélt: nem célja a félelemkeltés, de tény, hogy a nőknél az életkor előrehaladtával emelkedik az emlőrák előfordulásának az esélye, és sajnos az sem jelent garanciát, ha valakinek nincs a családjában korábbi eset.
„A diagnóziskor sok nőben felmerül, hogy mit rontott el? De nem szabad hibáztatnia magát, egyáltalán nem biztos, hogy erről van szó. Ugyanis az emlőrákot nem lehet megelőzni – sajnos. De a rizikót csökkenthetjük a helyes életmóddal és a korai szűréssel” – mutatott rá a professzor asszony.
Arról is beszélt, hogy a mellrákszűrést ma Magyarországon csak 45 év felett végzik el, 30 éves kor alatt sajnos családi halmozódás ellenére is nehéz bejutni az állami intézetekbe, pedig az utóbbi időben egyre fiatalabb nőknél jelentkezik a daganat. Azt reméli, hogy az új egészségügyi vezetéssel itt is sor kerülhet változásra, mindenesetre jelenleg is intenzív kutatások folynak az OOI-ben az okok felderítésére. Az biztos, hogy egyelőre nem lehet egyetlenegy okot beazonosítani, ennél összetettebb a folyamat.
Azoknak a nőknek, akik fiatal korban szeretnének bejutni a szűrésre, azt tanácsolja, hogy keressenek fel genetikai tanácsadást, ahol bekerülve a rendszerbe jóval könnyebb az állami szűrésre bejutniuk.
Fotó: Klasszis Média
Dank Magdolna kiemelte, hogy az úgynevezett emlőtudatosság a testtudatosság része, amit már iskolákban kéne tanítani, mert ez egy össztársadalmi dolog. A nőknek meg kell ismerniük a saját mellüket, hogy észrevehessék a változást, ehhez pedig elengedhetetlen a rendszeres önvizsgálat.
Magyarország egyébként igen korán elindította a szűrőprogramját, ezért jelenleg 60 százalék körül van a nők átszűrtsége, de jó lenne 70 százalékra javítani a statisztikát.
A mellrákos esetek utánkövetésével kapcsolatban a doktornő kifejtette: bár az onkológiának leginkább az aktív időszakban kell ott lennie, tisztában vannak vele, hogy a teljes utánkövetés Magyarországon egyelőre nehézségekbe ütközik. Egyrészt jó lenne, ha úgynevezett kiterjesztett hatáskörű ápolók (advance nurse) tudnának dolgozni ezzel a feladattal, másrészt az új típusú terápiáknál is sok orvosi társterületre kell figyelniük és együttműködniük, valamint fontos szerep jut az onkopszichológusoknak és a coach-oknak is, tehát igen komplex a feladat. Az emlőrák ugyanis az egyik legheterogénebb betegségcsoport, voltaképpen az onko-medicina közepe.
A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy létfontosságú a tünetekről is beszélni. Például red flag (piros zászló): ha befordul a mellbimbó, vagy nem múló csomót észlel valaki magán az önellenőrzés során. És tudni kell azt is, hogy sokszor nem is csomóval jelentkezik a mellrák.
Újságírói kérdésre válaszolva pedig kiemelkedő eredményről számolt be: régen a masztektómia (mell-elltávolítás) esetén a helyreállító műtét nem volt TB-támogatott, egy kis ideje azonban államilag finanszírozottá vált azoknál a nőknél, akiknél genetikailag kimutatható, hogy hordozzák a mellrékért felelős BRCA gént.
A mammográfia sugárterhelése azonos egy repülőútéval
Tóth Krisztina, az Egészség Hídja Összefogás az Egészségért, a Mellrák Ellen Egyesület alelnöke – egyben érintett – arról beszélt, bár az edukáció miatt egyre kevesebb a tévhit, de még mindig tartja magát pár téveszme. Az egyik ilyen, hogy a mammográfia olyan sugárterheléssel jár, hogy attól lesz valakinek mellrákja.
„Ez nagyon káros és téves mítosz. Egy Budapest-New York repülőút ugyanakkora sugárterhelést jelent, mint egy mammográfiás vizsgálat. De valahogy senki nem mondja le a New York-i járatot, ha megteheti, hogy odautazzon” – mondja.
Szerencsére egyre több nő egészségtudatos, ezért úgy látja, főleg azokat kell edukálni, akik nem azok. Amikor mammográfiás szűrőbuszokkal járták az országot, néha hihetetlen felfogásokkal találkoztak: volt, akit úgy kellett beimádkozni a buszba. Pedig saját magunknak is fontosakak kell legyünk, hiszen a nők sokszor mindenki másra figyelnek, csak magukra nem.
Fotó: Klasszis Média
Az egyesületnek pár éve volt egy felmérése a szűrés halogatásáról. Ennek egyik indokaként a tévhiteket jelölték meg, de sokaknak gondjuk van az időpontkéréssel, illetve, a korábbi rossz élményekkel, fájdalmas vizsgálatokkal is. Annak, aki régen járt kivizsgáláson, itt egy jó hír: ma már jóval korszerűbb gépekkel történnek a mammográfiás vizsgálatok.
„Értékelni kell, hogy nálunk ingyenes a mellrákszűrés. Ha a nők tudnák, mennyibe kerül, talán jobban elmennének, mert az ingyenesség sokaknak olyan, mintha nem lenne értéke” – mutatott rá Tóth Krisztina egy érdekes gondolatra.
Aki a masztektómiát választotta
Sydney van den Bosch, modell és műsorvezető – szintén érintett –, a saját történetével kapcsolatban arról beszél, mikor kiderült, hogy hordozza a mellrákért felelős rossz gént, szinte egyből a kétoldalú masztektómia mellett döntött. Édesanyja révén, aki korábban már átesett a mellrákon, eleve érintettként tekintett magára, ezért mindig is fontosnak tartotta a prevenció, hiszen ez a legjobb megoldás, amivel csökkenthető a rizikó.
„Soha nem késő elmenni egy vizsgálatra, és ha tehetjük, muszáj egy lépéssel korábban ott lennünk, mint a betegség” – tanácsolja a nőknek.
De fontosnak tartja a szakemberek felkeresését és megtalálását, valamint a tiszta kommunikációt is. Rengetegen titkolóznak és félnek beszélni róla, mert a mai napig még mindig tabunak számít a rák. A modell szerint otthon, családi körben kell elkezdeni megtanítani a gyerekeknek, hogy odafigyeljenek az egészségükre.
Azt is hozzátette: „Hálás vagyok a Pinktober mozgalomnak, és ha valaki eddig nem figyelt magára, akkor most itt az ideje elkezdenie”.
