Magyarország lakosonként évente 1925 eurót – 741 ezer forintot – költött egészségügyre, ez körülbelül a fele az Európai Unió (EU) átlagnak, írja az Economx a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Magyarországról készült egészségügyi országjelentésére hivatkozva.
Bár a közfinanszírozás az elmúlt években fokozatosan nőtt, és 2023-ban már az egészségügyi kiadások 74 százalékát tette ki, de a betegek mintegy harmada a gyógyszertári és a más egészségügyi kiadásait saját zsebből fizeti, és ez is jóval, 16 százalékkal magasabb, mint EU-átlag.
Az OECD szerint az egészségügyi kiadások Magyarországon még mindig az Európai Uniós (EU) országok között az egyik legalacsonyabb szinten állnak.
Magyarország a GDP 6,4 százalékát fordítja egészségügyre, az EU átlag 10 százalékával szemben.
Fotó: DepositPhotos.com
Ahogy más EU-országokban, a Covid-19 járvány idején történt kiugróan magas kiadások után 2023-ra nálunk is visszaálltak a költések, és 2021 és 2023 között reálértéken évente átlagosan 4,3 százalékkal csökkentek.
A jelentés arra is felhívja a figyelmet, hogy egy lakosra 2023-ban Magyarország 1925 eurót költött – vásárlóerő-paritáson számítva – , ez nagyjából a 3832 eurós EU-átlag felének felel meg.
A pandémia miatti átmeneti csökkenés után az átlagos várható élettartam 2024-ben 77 év volt, ami 4,7 évvel alacsonyabb az EU-átlagnál. És jelentős különbség van a nemek között, a nők átlagosan 6,3 évvel tovább élnek, mint a férfiak – emelte ki az OECD.
A mostani jelentésben a kockázati tényezők között említi a szervezet, hogy Magyarországon az egyik legmagasabb az EU-ban a felnőtt dohányosok és az alkoholt fogyasztók aránya, és az is látszik, hogy a dohányosok száma az elmúlt két évtizedben lassabban csökkent, mint más EU-országokban. Minden negyedik magyar felnőtt napi szinten dohányzik, ami az egyik legmagasabb arány az EU-ban. Jelentős nemek közötti különbség is tapasztalható: a férfiak közel egyharmada, míg a nők ötöde dohányzik napi szinten.
A serdülők körében is magas a dohányzás aránya: 2022-ben a 15 évesek harminc százaléka számolt be arról, hogy az elmúlt hónapban dohányzott, szemben az EU átlag 17 százalékával. Emellett a 15 évesek 33 százaléka használt e-cigarettát, ami az EU-országok között a legmagasabb érték, mivel az EU-átlag 21 százalék körül van.
Ugyanakkor Magyarországon a patikai gyógyszerkiadások az egészségügyi kiadások mintegy 23 százalékát teszik ki – ez pedig jelentősen magasabb az EU-átlagnál, ahol ez csak 13 százalékot jelent.
