A modern orvoslás négy P-je
Dr. Nagy Gyula Richárd, az IntelliGenetic ügyvezető igazgatója, egyetemi docens, szülész-nőgyógyász, klinikai genetikus a mesterséges intelligenciát a genetikai vizsgálatok felől közelítette meg.
Ma már egyre többet kerül szóba, hogy a vezető halálokokkal (kardiovaszkuláris-, daganatos- és légzőszervi betegségek, cukorbetegség és Alzheimer-kór) szemben létezik tudatos, egészséges öregedés is. Ennek feltétele a mozgás, a jó táplálkozás és alvás, a stressz elkerülése, és a rendszeres szűrővizsgálatok. Ehhez társultak be az MI kínálta genetikai vizsgálatok, amelyek még inkább segítenek abban, mire fókuszáljunk a saját egészségünk érdekében.
A genetikus szerint e modern medicinának négy feltétele van: predikció (előrejelzés), prevenció (megelőzés), perszonalizáció (személyre szabás) és partricipáció (páciens aktív részvétele).
A szakértő arra is rámutatott, mekkora szerepe van a genetikai hajlamnak és az ezt vizsgáló tudománynak a betegségek megjelenésében. Amikor nem a panaszok utáni diagnózisért küzd az ember, hanem épp fordítva: a DNS-ből meghatározható kockázatokat próbálja tudatosan elkerülni és ezáltal egészséges maradni. Ez alapján különbözteti meg az egészségesekre koncentráló megelőző, modern medicinát, illetve a betegekkel foglalkozó, már gyógyító, hagyományos medicinát. Cégénél már akár pár hónapos egészséges babáknak is tudnak széleskörű genetikai szűrővizsgálatot végezni, hogy az információ birtokában megelőzhetőek legyenek az első 10 életévben megjelenő befolyásolható genetikai betegségek.
Arról is beszélt a szakértő, hogy nem minden genetikai teszt egyforma: egyes tesztek csak a DNS bizonyos pozícióit elemzik, de nem vizsgálják a teljes géneket vagy a teljes genomot. Ezek a tesztek általában olcsóbbak, de léteznek a teljes genomot vizsgáló mélyszekvenálási tesztek is, melyek preventiv használatkor már a betegség biológiai kezdete előtt felismerhetik, milyen környezeti faktorokat kell megváltoztatni. Ezeknek az ára is magasabb – de fontos, hogy ezen adatok értelmezését abban járatos szakemberek végezzék.
„A genom szekvenálása az életmódváltás első lépése. Olyan befektetési stratégia, amikor saját magunkba fektetünk be” – mutatott rá Dr. Nagy Gyula Richárd, aki szeretné, ha a genetika mindenkinek segítene.
Fotó: Klasszis Média / Dala Gábor
„Minőségi életéveket nyerhet, aki időben lép”
Forradalmian új programot indít a jobb minőségben megélt, hosszabb életért a Déli Klinika, amely új szintre emeli az az egészségmenedzsmentet: nemcsak feltérképezi a szervezet aktuális állapotát, hanem dinamikusan, mesterséges intelligenciával támogatott módon követi is annak változásait, így lehetővé téve a személyre szabott, hosszú távú egészség stratégia kialakítását.
A Complex Longevity® Program, amelyet a klinika vezérigazgatója, Dr. Balázs Anna mutatott be, az első olyan védjegyzett rendszer Magyarországon, amely integrálja a precíziós orvoslást, a genetikai elemzéseket és a mesterséges intelligencia eszközeit az egészség fejlesztés szolgálatában. Azaz nem csupán egy szűrővizsgálat, hanem egy komplex és integrált egészségmonitorozó rendszer, amely a páciensek biológiai életkorát, teljesítőképességét, rizikófaktorait és szervfunkcióit is folyamatosan méri és értékeli. A program több szinten vizsgál: genetikai, biomarker, antropometriai és bioinformatikai adatokat elemez, majd ezek alapján személyre szabott cselekvési tervet állít össze és hétről hétre, hónapról hónapra követi a változásokat.
A Complex Longevity® Program középpontjában a biológiai életkor áll, amely gyakran jelentősen eltér a naptári életkortól – de következetes, tudományosan megalapozott beavatkozásokkal akár évtizedes életminőség-nyereség is elérhető. A program figyelembe veszi az egyéni hormonális, metabolikus, pszichés és életmódbeli sajátosságokat, és az egyes rizikófaktorok alapján határozza meg, hogy kinek mi lehet az optimális, illetve meghatározza a beavatkozást igénylő területeket is – legyen szó akár az orvosi evidenciákon alapuló testsúlycsökkentésről, az egyéni teljesítmény maximalizálásáról, az alvásminőség javításáról vagy a már kialakult betegségek eredményesebb gyógykezelését támogató életmód változtatásokról, illetve a krónikus stressz csökkentési lehetőségeiről.
Az orvosi protokollokat, mesterséges intelligencia által támogatott elemzéseket és szakértői után követést ötvöző program nemcsak az egészségesen megélt évek számát növeli, hanem jelentősen csökkenti az egészségügyi költségeket is hosszabb távon.
A Déli Klinika vezérigazgatója szerint a valódi érték nemcsak abban van, hogy hány évet élünk – hanem főleg abban, hogyan éljük meg ezeket az éveket. A Complex Longevity Programmal most először megvan az eszköz ahhoz, hogy ezt tudatosan formáljuk – és ne csak hosszabban, hanem jobban is éljünk.
A mesterséges intelliencia finomhangolása zajlik
Bubori Zsolt, az EIT Health InnoStars magyarországi ökoszisztéma-vezetője szintén az AI preventív szerepét helyezte a fókuszba annak kapcsán, hogy az Európai Unióban tavaly 1,8 millió halálozás történt. Ebből 1,3 millióan gyógyítható betegségben hunyt el, közel 400 ezer főt nem diagnosztizáltak időben, 860 ezren pedig a preventív egészségügy hiánya miatt halt meg. Nos, a prevencióban végre itt a mesterséges intelligencia, amelynek óriási szerep jut a korai gyorsabb és pontosabb diagnózisban, a betegségek előrejelzésében, az orvosi kommunikációban.
„Bár Európa szabályozta először a mesterséges intelligencia használatát, de a finomhangolás azóta is zajlik. Tudni kell, hogy a mesterséges intelligencia egy eszköz, nem old meg mindent, és lehet jóra és rosszra is használni” – tette hozzá a szakember.
Globálisan már ott tartunk, hogy a többezer milliárd dolláros piacon 1500 egészségügyi AI-szolgáltató jelent meg, felük az elmúlt 7 évben. Az AI-vezérelt precíziós orvoslás 40 százalékkal javíthatja az eredményességet, és az egészségügyi dolgozók iránti kereslet 29 százalékkal fog nőni a következő évtizedekben.
A szakértő arról is beszélt, hogy az AI által vezérelt szolgáltatásokhoz szenzitív egészségügyi adatokat kell megadnunk, amitől sokan ódzkodnak. Pedig olykor máshol meggondolatlanul könnyebben megadjuk az adatainkat, mint ha egészségügyről van szó.
„Az AI önmagában nem csodaszer, önmagában nem old meg semmit. Ezért a mesterséges intelligencia integrációja az egészségügyben közös erőfeszítést igényel. A sikerhez elengedhetetlen az orvosok, technológiai fejlesztők, döntéshozók és páciensek együttműködése” – jelentette ki Bubori Zsolt.
Fotó: Klasszis Média / Dala Gábor
Az első longevity gyógyszerre még várni kell
Duda Ernő, a Medipredict elnöke a témához hozzászólva arról beszélt, hogy bár divatos manapság a longevity kifejezés, de az átlagpiaci szereplők közül sokan még mindig nem tudják, mi az.
„Azzal tisztában vannak, mi az olcsóbb és drágább autó között a különbség, de azt még nem, hogy mi a 30 ezer és a 400 ezer forintos mikrobiom-vizsgálat közötti különbség. Ezért ebben még csak a jéghegy csúcsát kapargatjuk. Az lesz nagy dolog lesz, amikor kijön az első longevity gyógyszer, mert az GDP-ben lesz mérhető, ha egészségesebbé válik a lakosság. Ismerek olyan házaspárt, aki karácsonyra PET CT-t adtak karácsonyra egymásnak, és kiderült, ez mentette meg az életüket”.
Az is elhangzott, hogy a longevity célcsoportja jelenleg a 40-50 éves korosztály, illetve az a 30-as egészségtudatos generáció, akik jóval egészségtudatosabbak és mindent meg akarnak tenni a gyógyulásukért.
