„Soha még nem volt ilyen mélyen az egészségügy” – mondja az OKFŐ-főigazgató

Tótth Árpád – aki július 1-jétől irányítja a főigazgatóságot – azt mondta, az emberek a változásra szavaztak áprilisban. Az OKFŐ is teljesen meg kíván újulni, szeretne kovásza lenni annak a folyamatnak, amely megállítja a hanyatlást, stabilizál, majd európai fejlődési pályára állítja az egészségügyet – hangoztatta. A főigazgatóságon egyértelmű kultúraváltás történt, új attitűdjére a nyitottság, az őszinteség és a partnerség a jellemző, és ezt kívánja katalizálni a teljes egészségügyi ellátórendszerben – tette hozzá.

A főigazgató a fontos lépések között említette a decentralizációt és az adminisztráció csökkentését. Az egészségügy jelenlegi helyzetét úgy jellemezte, hogy az rendkívül alulfinanszírozott, „több sebből vérzik”, számos krízist él át.

Szakdolgozó- és orvoshiány, forráshiány, alacsony GDP-arányos finanszírozás, kontraproduktív és kusza finanszírozási helyzetek – sorolta a problémákat.

Hozzátette, hogy az „örökölt” egészségügyi rendszer a teljesítményt visszafogó attitűdöt támogatja, és többségében „elképesztően lepusztult” intézményrendszerrel, 50-140 éves elhanyagolt épületekkel rendelkezik. A jelentős problémák között említette az elavult gépparkot és az eszközhiányt. „A legutolsó nagy uniós tőkeinjekció utáni fejlesztések kifutása 2015-ben történt, ezek az eszközök most járnak életciklusuk végén” – jegyezte meg.

Tótth Árpád kitért arra, hogy óriási a különbség a magán- és a közellátás között, sőt a közellátáson belül az egyetemek és az OKFŐ-höz tartozó kórházak között is. A menedzsmentek keze az elmúlt években „döbbenetesen” meg volt kötve, nem sikerült befejezni a tervezett integrációt, és majdnem minden Budapesten dől el, „ami nonszensz” – fogalmazott a főigazgató. Szót ejtett arról is, hogy a központi irányítás hektikus volt, miközben a nyíltságot retorzióval fenyegették. Említést tett a felesleges adminisztrációs terhekről és a folyamatosan romló munkakörülményekről is.

„Ahhoz, hogy fel tudjuk mérni, milyen mély az egészségügy krízise, a legfontosabb a nyíltság és az őszinteség, amit remélhetőleg ezzel a konferenciával meg is tudunk kezdeni” – mondta. Közölte, az új OKFŐ nem elnyomó, hanem kórházi menedzsmenteket felhatalmazó, támogató főigazgatóság kíván lenni, amely kendőzetlenül beszél a hibákról – a sajátjáról is –, valamint közérthetően mutatja be az ellátórendszer állapotát. Ígérete szerint csökkenteni fogják az adminisztrációs terheket, ugyanakkor zéró toleranciát hirdetnek a korrupcióval, a közforrások pazarlásával, elcsatornázásával, a hivatali, illetve hatalmi visszaélésekkel szemben.

Az eddigi legfontosabb lépések között említette, hogy feloldották a kórházi kommunikációs tilalmat, lazítottak a létszámgazdálkodáson, törtölték a teljesítménybecsléshez kötődő adatszolgáltatást, valamint bizonyos eszközök – mint például a nitrilkesztyűk – kötelező rendelését. Eltörölték a home office és a peren kívüli egyezség tilalmát, valamint elrendelték az illetményeken felüli juttatások szabályozását.

Tótth Árpád beszélt arról is, hogy az OKFŐ erősíteni kívánja megrendelői szerepét. Zajlik az igazgatóságok áttekintése, a szervezeti változások előkészítése, valamint a decentralizáció keretében a regionális irányítási szint megerősítése – sorolta. A főigazgatóság legfőbb fókuszpontjának egy régi-új, a betegbiztonságot szolgáló módszertan alkalmazását nevezte. A megvalósított lépések között említette, hogy jelentősen nőtt az átláthatóság fontos kórházi adatok publikálásával, elérhetővé tételével. Felállították a regionális ellátásszervezési koordinációs munkacsoportokat, és történt előrelépés az egészségügy digitalizálásában is.

A főigazgató hangsúlyozta, hogy ágazati fejlesztéspolitikai munkacsoport megalapítását kezdeményezték, hiszen fel kell készülni a következő uniós ciklus forrásainak felhasználására. Végül elmondta, október 1-jétől ellátogatnak az ország valamennyi kórházába. Kiemelten kívánnak foglalkozni az együttműködéssel az egészségügyi szervezetekkel, a digitalizációval, a veszélyhelyzeti reagálóképesség fejlesztésével, az ellátásszervezési és kapacitástervezéssel, valamint a kórházak működőképességének megtartásával az átmeneti időszakban is, az egészségügyi tárca stratégiai munkájának támogatása mellett.