A 24.hu cikke szerint 1380 orvos töltötte ki a Magyar Orvosi Kamara (MOK), a Szegedi Tudományegyetem és az ELTE munkacsoportjainak azon kérdőívét, amelynek adatai szerint a sebészeti szakterületen kiugróan jelentkeznek az alkoholproblémák, de komoly hangulatzavarok és súlyos öngyilkossági gondolatok is jelen vannak a magyar orvosok körében.
Álmos Péter, a MOK elnöke a portálnak adott interjújában elmondta, hogy a vizsgálatban nem diagnózist alkottak, hanem tüneteket mértek fel. Mint mondta, az eredmények alapján kijelenthető, hogy nagyon-nagyon magas, az átlagnépességet meghaladó az orvosoknál a depressziós és a szorongásos tünetek előfordulása. Hozzátette, úgy látják, ez sok esetben összefügg a munkaterheléssel. A kiégésnek bizonyos dimenziói például nagyobb valószínűséggel jelentkeznek olyan kollégáknál, akiknek ügyelniük kell. A kiégés mértékére pedig hatással van a családi állapot: a házasság védő hatású, érdekes módon ez akkor is érvényesül, ha már elváltak. A család feltehetően egy olyan dimenziót nyit az ember életében, ami miatt alacsonyabb a kiégés aránya. Kiemelte,
az adataik közül a legriasztóbb, hogy minden ötvenedik orvosnál súlyos öngyilkossági kockázatot mutat a szűrőskála.
A szakember szerint ez azt jelenti, hogy itt már nem az élet értelmét vagy az egyén szerepét megkérdőjelező gondolatokról van szó, hanem komolyabb szuicid elképzelésekről, akár tervekről is. Kiemelte, ezt a jelenséget olyan szűrőteszttel mérték, amelyeket szerte a világban megbízhatóan használnak, tehát komolyan kell venni ezt az eredményt.
Fotó: Depositphotos
Az alkoholizmus jelentős probléma
Az interjúban a MOK elnöke beszélt arról a kutatási eredményről is, amely szerint a sebészek körében a legmagasabb az alkoholizmus aránya. Mint mondta, ezen adatoknál átfogóan sebészeti területről, tehát minden sebészeti szakmáról van szó. Vagyis ebbe sok mindenki beletartozik – szülészet-nőgyógyászat, érsebészet, ideg-, szív- és gyermeksebészet, traumatológia, ortopédia, mellkassebészet. Kiemelte:
„a felmérés nem az alkoholfüggőség diagnózisát állapítja meg, hanem azt tárja fel, hogy a sebészek ötödénél az alkoholfogyasztás már befolyásolja a kolléga életét, és jelen van, vagy közvetlen kockázatot jelent az alkoholbetegség kialakulására”.
Ez az eredmény nemzetközileg megfigyelt jelenség, szinte mindenhol magasabb a problémás alkoholfogyasztás aránya a sebészeknél, mint más orvosi területen. Mint mondta, a mostani felmérés ezt nem mérte, de a kutatások azt is mutatják általában, hogy a sebészek attitűdje, különböző személyiségvonásaik egy kicsit eltérőbbek a konzervatívabb orvostudomány területén dolgozó kollégákétól. Extrovertáltabbak, újdonságkeresőbbek, ezek is hozzájárulnak a kockázat növekedéséhez. Statisztikáról beszélünk, tehát ez azért nem minden sebészre igaz, de csoportszinten foglalkozni kell a problémával – tette hozzá.
