A szakszervezetek nem várnak tovább a kormányra

A Magyar Szakszervezeti Szövetség, a Munkástanácsok Országos Szövetsége, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma, valamint a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája levélben tájékoztatta Magyar Péter miniszterelnököt, Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős minisztert, valamint Kátai-Németh Vilmos társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős minisztert is egy állandó társadalmi egyeztetési fórum szükségességéről.

Írásukban a szakszervezetek nemcsak érveket sorakoztatnak fel a munkaügyi kérdésekben, szerintük elengedhetetlen és elvárható hivatalos érdemi párbeszéd mielőbbi elindításának szükségessége mellett, hanem többpontos részletes javaslatot tesznek egyebek között annak felépítésére, működésére és finanszírozására is. A levél aláírói hangsúlyozták azt is, hogy az egyeztető fórum résztvevői köre nem szabadna, hogy eseti meghívásokon vagy informális politikai döntéseken alapuljon, hanem normatív, átlátható és ellenőrizhető szempontokat kellene figyelembe venni.

A kezdeményező partnerek meggyőződése, hogy a foglalkoztatáspolitika intézményi megerősítése, a társadalmi párbeszéd megújítása, valamint a verseny- és közszféra munkaügyi kérdéseinek rendszeres egyeztetése egyszerre szolgálja a munkavállalók biztonságát, a munkáltatók kiszámítható működését, a közszolgáltatások stabilitását és a magyar gazdaság hosszú távú versenyképességét. Ennek köszönhetően a foglalkoztatást érintő döntések szélesebb társadalmi legitimációval, jobb szakmai megalapozottsággal és erősebb partnerségi szemlélettel születhetnének meg.

A kezdeményezés indoka

A foglalkoztatáspolitika és az érdekegyeztetés intézményi megerősítése időszerű és stratégiai jelentőségű kérdés. A szakszervezetek közleményükben azt írják, hogy a szociális párbeszéd, a működő munkaügyi kapcsolatok – melynek részét képzik a kollektív tárgyalások – együttesen járulnak hozzá a demokratikus, jogállami működéshez is, azaz részei a fékek és ellensúlyok átfogó rendszerének.

A politikai stabilitás egyik elemét jelentő háromoldalú érdekegyeztetés rendszerének szereplőiként is érzik, hogy a munka világa olyan mélyreható átalakuláson megy keresztül, amelyet egyszerre alakít a mesterséges intelligencia, az algoritmikus menedzsment, a platformgazdaság, a demográfia, a minőségi közszolgáltatások iránti politikai és társadalmi igény, valamint a környezeti változások okozta nehézségek – írják az érdekvédelmi szervezetek a változás másik okaként.

Emlékeztetnek arra, hogy a Szociális Jogok Európai Bizottsága az elmúlt évtizedekben több ponton elmarasztalta Magyaroszágot. Az egyik fő kritika a kollektív alku hatékony promotálásának, támogatásának hiányosságaira mutatott rá. A szociális párbeszéd hiányosságait a Bizottság a nemrég közzétett 2026-os országjelentésében is megállapítja. Az ahhoz kapcsolódó országspecifikus ajánlások 6. pontja pedig ismételten felszólítást tartalmaz a párbeszéd rendszerének megerősítésére.

„Aktualitást ad kezdeményezésüknek az úgynevezett „bértranszparencia irányelv” implementálásának elmaradása" – hangsúlyozták a szakszervezetek. 

Meglátásuk szerint a szociális párbeszéd ma már nem kizárólag érdekképviseleti vagy bérpolitikai kérdés. Az AI és a digitális átmenet korában a társadalmi párbeszéd a gazdasági alkalmazkodás, a konfliktusmegelőzés és a technológiai változások kezelésének egyik legfontosabb intézménye kell, hogy legyen. A foglalkoztatáspolitika egyik új központi kérdése ezért nemcsak az, hogy hány új munkahely jön létre, hanem az is, hogy miként őrizhető meg és termelhető újra a magyar gazdaság és társadalom tudásbázisa. A szakértelem újratermelése a következő évtized egyik meghatározó foglalkoztatáspolitikai kihívása lesz. Ez különösen fontos az iparban, az egészségügyben, az oktatásban, a közszolgáltatásokban, valamint a tudásintenzív ágazatokban – írják állásfoglalásukban.

Az országos fórum alapvető célja

A javasolt országos fórum a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet vonatkozó egyezményei és ajánlásai mentén háromoldalú módon működne: a Kormány, az országos munkáltatói érdekképviseletek és az országos munkavállalói érdekképviseletek részvételével. Szakítana azzal a 2011-2026 közötti kormányzati korszakban követetett gyakorlattal, hogy a két alrendszer teljességgel szétbontható és külön kezelhető.

Feladata lenne, hogy konzultatív, véleményező és javaslattevő fórumként közreműködjön a foglalkoztatást, a munkajogot, a munkaerőpiacot, a bérpolitikát, az adó- és járulékszabályokat, a szakképzést, a munkaügyi igazgatást érintő kormányzati döntések előkészítésében.

Az országos fórum különösen az alábbi kérdésekben rendelkezne előzetes konzultációs és véleményezési joggal.

• a foglalkoztatást érintő jogszabálytervezetek,
• a szakképzési, felnőttképzési struktúrák,
• az aktív és passzív foglalkoztatáspolitikai intézkedések,
• a munkavédelmi és foglalkoztatás-felügyeleti szabályok,
• a kollektív munkaügyi viták feloldására vonatkozó mechanizmusok állami működtetése,
• az adó- és járulékrendszer foglalkoztatást érintő módosításai,
• a minimálbérre, garantált bérminimumra és az országos/ágazati bérajánlásokra vonatkozó kérdések,
• az álláskeresési ellátások,
• a társadalombiztosítási rendszerrel összefüggő szabályozás,
• az állami költségvetés foglalkoztatási, közszolgálati, bérpolitikai és munkaerőpiaci vonatkozásai,
• az állami foglalkoztatottak foglalkoztatási keretszabályai,
• az Európai Unió munkaügyi, foglalkoztatási és szociális tárgyú joganyagának hazai átvétele, implementációval összefüggő kérdések,
• az Európai Szociális Kartának való megfeleléssel összefüggő kérdések,
• a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) normaalkotásával összefüggő kötelezettségek,
• a gazdaságpolitikával összefüggő, a munkavállalók és munkáltatók jelentős részét érintő alapvető kérdések.

A fórum célja az érdemi előzetes konzultáció biztosítása: a munka világát érintő jelentős jogszabályi, költségvetési és stratégiai döntések előkészítése során a szociális partnereknek időben, megfelelő információk birtokában és intézményes keretek között kell lehetőséget kapniuk álláspontjuk kifejtésére.

A szakszervezetek szerint fontos lenne az is, hogy a résztvevői kör ne eseti meghívásokon vagy informális politikai döntéseken alapuljon, hanem normatív, átlátható és ellenőrizhető szempontokon.

A részvételi feltételek meghatározásánál indokolt lenne figyelembe venni szerintük:

• az országos lefedettséget,
• a nemzetgazdasági ágazati jelenlétet,
• a képviselt munkavállalók, munkáltatók, illetve tagszervezetek számát,
• a tényleges érdekképviseleti tevékenységet,
• a kollektív munkajogi és társadalmi párbeszédben betöltött szerepet,
• a demokratikus és átlátható belső működést,
• az európai érdekképviseleti szervezetben való tagságot.

A fórum szerkezete

A fórum a javaslat szerint egységes intézményi keretben működne, az alábbi struktúrában:

• Általános, országos fórum, az országos szakszervezeti, illetve munkáltatói szövetségek és a kormány közötti, mind a verseny, mind a közszférát érintő kérdésekkel kapcsolatos makroszintű konzultációk és tárgyalások lefolytatására.

• Versenyszféra Konzultációs Fóruma, amely a vállalkozások működése, az ágazati bérpolitika, a magánmunkajog, a munkaerőpiaci szabályozás, az adó- és járulékrendszer, valamint a gazdasági versenyképesség kérdéseivel foglalkozna.

• Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum, amely a közszolgálati, közalkalmazotti, kormányzati szolgálati, egészségügyi szolgálati, oktatási, rendvédelmi és más közszférabeli jogviszonyokat, továbbá a közszféra bér-, létszám- és foglalkoztatáspolitikai kérdéseit tárgyalná.

Működés és finanszírozás

A fórum hatékony működéséhez a szakszervezetek szerint állandó titkársági, szakértői és elemzői háttér szükséges. Ennek keretében indokolt lehet szakmai bizottságok, eseti munkacsoportok és monitoring jellegű testületek létrehozása. A fórum működéséhez szerintük normatív működési támogatás biztosítása is indokolt.