Szinte végletekig az ismert pártvonalak mentén formálódik a közvélemény a Tisza adatszivárgási ügyével kapcsolatban: míg a kormánypártiak egyértelműen a Tisza Párt felelősségét látják a történtek mögött, a Tisza szavazói szinte teljes mértékben, az egyéb ellenzéki szavazók és a pártnélküliek inkább a Tisza narratívái felé hajlanak. Abban azonban megosztottabbak az utóbbi két választói csoport tagjai, hogy mennyire kezeli megfelelően a jelöltállítás folyamatát a párt, illetve hogy mennyire felkészült a Tisza a kormányzásra. Ezek a legfőbb megállapításai az Europion legújabb gyorsfelmérésének, amelyet az adatszivárgást követő napon végeztek el országosan reprezentatív mintán, 1300 fő megkérdezésével.
Nem állítható, hogy az adatszivárgási ügy oly mértékben borzolta volna fel a kedélyeket, hogy az kitakart volna minden más közéleti kérdést.
Az elmúlt időszak legfontosabb közéleti ügyeire vonatkozó nyitott (szabadszavas) kérdésre például a válaszadók 11 százaléka említette ezt az ügyet, ami messze elmarad például az október 23.-i eseményektől, és nagyjából megegyezik a Szőlő utca körüli események említési arányával.
Összesen egyébként a megkérdezettek 63 százaléka tudott érdemi választ adni a legfontosabb ügyekre vonatkozó kérdésre, úgyhogy ehhez a bázishoz viszonyítva a 11 százalék elhanyagolhatónak sem mondható. Jellemzően inkább a fiatalok (16–29 éves korcsoport: 16 százalék) és a diplomások (14 százalék) említették az ügyet nagyobb arányban. Pártvonalak mentén vizsgálva pedig a Tisza-szavazók hajlamosabbak más ügyeket kiemelni (csak 4 százalékuk említette a szivárgási ügyet), míg a kormánypártiak nagyobb – de nem kiemelkedő – arányban említették az ügyet (15 százalék)
Fotó: Europion
A kormány felelősségét firtatják többen
Ami pedig az ügy hátterét illeti, a relatív többség (43 százalék) inkább kormányzati és/vagy külső beavatkozást vél felfedezni a történtek mögött, és csak egy kisebbség (27 százalék) véli úgy, hogy biztonsági mulasztás történt volna, és a Tisza Párt a felelős. A választók egy jelentős hányada (30 százalék) azonban középutas véleményt képvisel, miszerint a két magyarázat egyszerre igaz. Az ügy megítélése rendkívül pártos: míg a kormánypártiak többsége (68 százalék) a biztonsági mulasztással és a Tisza felelősségével ért inkább egyet, a Tisza szavazóinak ennél is nagyobb hányada (79 százalék) a külső beavatkozást látja a történtek mögött. Ehhez a véleményhez közelítenek inkább az egyéb ellenzéki szavazók is (59 százalék – 10 százalék a külső beavatkozás javára), illetve a pártnélküliek is (40 százalék – 18 százalék), bár ebben az utóbbi csoportban inkább a „mindkettő egyszerre igaz” álláspont került relatív többségbe (42 százalék).
Feltehetően a kérdés kontextusának is betudható, hogy annak is igen pártos a megítélése, mennyire zavarná az egyes válaszadókat, ha személyes adataik nyilvánosságra kerülnének. A kormánypárti tábor több mint kétharmadát (71 százalék) ez nagyon zavarja vagy zavarná, míg a Tisza-szavazók közül csak 21 százalék nyilatkozott így (40 százalékukat pedig egyáltalán nem, vagy inkább nem zavarná egy ilyen eset). Ebben a kérdésben azonban a többi ellenzékiek és a pártnélküliek inkább a kormánypárthoz állnak közelebb: az előbbiek 57 százalékát, utóbbiak 73 százalékát zavarná, ha a saját adataik lennének érintettek.
Van baj a Tiszával ezen kívül is?
Óvatosságra intő jel a Tisza Párt számára az a tény, hogy az adatszivárogtatás körülményeitől függetlenül kritikusak a választók a Tisza jelöltállítási folyamatával kapcsolatban (a szivárogtatásra való tekintettel a Tisza ismét elcsúsztatta a jelöltállítás folyamatát). A megkérdezettek 28 százaléka értett csak egyet a leginkább megengedő narratívával, miszerint: „Teljesen érthetőek a csúszások, jól teszi a Tisza, hogy óvatosan jár el.” Egy további 20 százalék szintén megengedő, de kritikusabb véleményt képvisel („A helyzetre való tekintettel érthetőek a csúszások, de azért lehetett volna profibban kezelni a folyamatot.”). Igazán kritikusnak a magyarok 26 százaléka mondható („Kezd bohózattá válni ez az egész jelöltállítás, és a Tisza alkalmatlanságáról árulkodik.”), míg szintén 26 százalék nem tudja megítélni a kérdést. A kormánypártiak többsége (59 százalék) a legkritikusabb véleményt érzi magáénak (míg 21 százalék nem tudta megítélni a kérdést), a tiszások viszont nagyrészt összezárnak: 67 százalékuk a legmegengedőbb, míg egy további 22 százalék a szintén megengedő, de valamelyest kritikus vélemény mellett tört lándzsát.
Fotó: Europion
Végezetül a kutatás a Tisza általános, kormányzásra való felkészültségére is kitért. A magyar társadalom igen megosztott a kérdésben: mind az „inkább” vagy „nagyon felkészült”, mind az „inkább” vagy „egyáltalán nem felkészült” skálaopcióra százalékpontra megegyező válasz (39 százalék) érkezett. Ami kedvezőtlen jel azonban a Tisza számára, hogy az ötfokú skálán a legtöbben (31 százalék) az „egyáltalán nem felkészült” opciót jelölték meg, és nemcsak a kormánypártiak nagy része (73 százalék), hanem a pártnélküliek 26 százaléka is így vélekedik.
