Szintet lépett a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal (NVVH): november 13-án közel 6,5 milliárd forintnak megfelelő készpénzt találtak a Seszták Miklóshoz köthető ügyben.
Magyarországon már az is ritka, hogy egyszerre félmilliárd forintnál nagyobb összegű készpénzt foglalnak le a hatóságok, pedig a bűnözők számára több előnye is van: nincs nyoma, az adóhatóság is nehezebben lát rá, és az eredetét sem kell feltétlenül megmagyarázni. Ennek ellenére a legnagyobb vagyon-visszaszerzési ügyekre inkább az jellemző, hogy a tettesek vagyonának jelentős részét ingatlanok, luxusautók vagy bankszámlák formájában foglalják le a hatóságok.
A készpénzt ilyen esetekben a Magyar Államkincstár bűnjelkezelési számlájára fizetik be – így tett az NVVH is, – az értéktárgyakat jogerős ítélet után elárverezik, ennek bevétele pedig szintén az államé.
A korábbi nemzeti fejlesztési miniszter készpénz-gyűjteménye kiemelkedő a magyar kriminalisztika történetében, de a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) és a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Vagyon-visszaszerzési Hivatala (VVH) többször is bukkant már milliárdos vagyonra. Az egyik eset még a Seszták-ügyön is túltesz.
Cipősdobozban mentek a milliárdok a fideszesekhez
A NAV eddigi legnagyobb készpénz-lefoglalási ügye a Magyar Pünkösdi Egyház békéscsabai Közösségi Misszójához köthető. Az egyházi csoportot vezető két jogász, dr. V. György. és dr. V. Károly ellen már 2018 októberében nyomozni kezdett a Békés Megyei Főügyészség, de a NAV végül csak 2022 augusztusában közölt részleteket.
A hatóság dél-alföldi nyomozói a bűnszervezetet irányítók, családtagjaik és a hozzájuk köthető szervezetek nevén lévő 76 bankszámlát, 20 ingatlant és 7 nagy értékű motort zároltak – és tetemes mennyiségű készpénzt foglaltak le. Kiderült, hogy a misszió tagjai ATM-ekből és banki pénztárakból összesen
több mint 3 milliárd forintot vettek fel, amit cipősdobozokban vittek a vezetőknek, további 4,4 milliárdot pedig fiktív szerződésekkel osztrák és magyar bankszámlákra utaltak el.
A NAV Ausztriából és Liechtensteinből több mint 1,6 milliárd, Magyarországról több mint 5,8 milliárd forint értékben foglalt le különféle vagyonelemeket, főként magyar és uniós fizetőeszközöket.
A Magyar Narancsnak az egyházat jól ismerő forrásuk elmondta, hogy a két vezető nemcsak saját használatra vásárolt luxus-terepjárókat, hanem hasonló autókkal ajándékozták meg az elnökség néhány tagját is. V. György és V. Károly egyébként 2022 elején belépett a Fideszbe.
Befagyasztott eurókötegek
Egy másik, közel négy évig működő, prémium mobiltelefonokkal üzletelő bűnszervezet sem nevezhető kispályásnak. A csoport az Európai Unió más tagállamaiból beszerzett telefonokkal kereskedett Budapesten és Szegeden, és úgynevezett „körhintacsalással” (több országra kiterjedő áfacsalás) tüntették el a nyereséget, majd visszaigényelték az áfát.
A bűnszervezet vezetőit és a strómanokat szintén a dél-alföldi nyomozók fogták el. A 2023 márciusában közzétett beszámoló szerint több mint 4 milliárd forint értékben foglaltak le készpénzt, ingatlanokat, luxusautókat, 259 befektetési arany- és ezüstérmét, ezek mellett pedig bankszámlákat is zároltak.
Egy másik szegedi mobiltelefonokkal üzletelő cég vezetőjénél közel 2,5 milliárd forint értékben foglaltak le készpénzt és gépjárműveket, valamint ingatlanokat, bankszámlákat is zároltak. A bűnöző a készpénz egy részét, 168 ezer eurót (akkori árfolyamon több mint 65 millió forintot) a hűtőszekrénye fagyasztóládájába rejtette, de hiába.
Páneurópai szójaüzlet
Említésre méltó annak a cégnek az esete is, amely Szlovéniában génmódosított szóját vásárolt, azt pedig – szlovák, cseh és lengyel bukócégeken keresztül – Magyarországon és Dániában értékesítette tovább. A be nem fizetett áfát levonták a fizetendő adóból, és jogtalanul vissza is igényelték.
Ebben az ügyben Magyarországon 1,9 milliárd forint értékben foglalt le készpénzt és járműveket a NAV, valamint bankszámlákat és ingatlanokat is zároltak. A dán hatóságok emellett további 470 ezer eurót, a szlovén hatóságok pedig 100 ezer eurót foglaltak le a csoporthoz köthetően. Az esetről 2018 elején számolt be a adóhatóság, akkori árfolyamon a két külföldi fogás együttes értéke 176,5 millió forint volt.
Kiderült az is, hogy Magyarországon székesfehérvári társaságok vásárolták fel a szóját. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) egy Fejér megyei raktárban razziázott a fenti akcióval egy időben, ahol 123 tonna árut zároltak.
A győri sajtpápa több mint ötmilliárd forint áfát csalt
Egy győri vállalkozó esete annyiban hasonlít Seszták Miklóséhoz, hogy ő is hamarabb vált ismertté, mint ahogy a hatóságok lecsaptak a vagyonára. Az István néven bemutatkozó férfi azzal vált népszerűvé a közösségi médiában, hogy a koronavírus-járvány első hulláma idején egy Lamborghini Aventadorral és egy Bentley Continentallal járta Győr és a környékbeli települések utcáit, miközben több ezer maszkot osztott szét.
Alig három hónappal később a NAV és a Terrorelhárítási Központ emberei kopogtattak az ajtaján. Kiderült, hogy negyedévente cserélődő „dobócégeken” keresztül az Európai Unió többi tagállamából nettó áron vásárolt sajtot, csokoládét és kávét, az árut pedig magyarországi élelmiszeripari nagykereskedőknek, szállodai beszállítóknak adta tovább. Összesen több mint 10 ezer tonna élelmiszert adott el, csak sajtból egymillió ember átlagos éves fogyasztásának megfelelő árut értékesített.
A lefoglalt készpénz és luxusautók, illetve a zárolt bankszámlák és ingatlanok értéke ebben az ügyben 1,5 milliárd forintot tett ki, de az áfacsalás mértékét 5 milliárd forintra becsülte az adóhatóság. Az elfogásról készült felvétel látványos: a fent említett luxusautók mellett még legalább két Porsche látható a videóban, az egyik házba pedig szaunát, jacuzzit és szoláriumgépeket is telepítettek.
431 nokiás dobozban férne el Seszták pénze
Emlékezetes eset az is, amikor egy magyar vállalkozó Audijában 1 millió 918 ezer euró készpénzt találtak az egyik francia autópálya mellett dolgozó vámőrök 2015 szeptemberében. Az akkor 596,5 millió forintot érő készpénzt a csomagtartóban és a pótkerék helyén rejtette el az üzletember átlátszó nejlonzacskókban és utazótáskákban. A 31 éves vállalkozó ugyan svéd okmányokat mutatott be, de magyarnak vallotta magát, és azt is elmondta, hogy Magyarországra tartott a közel 45 ezer bankjeggyel a kocsijában.
Hasonló összegű készpénz tűnt el nyomtalanul 2014 szeptemberében. Egy kínai ruhaüzlet vezetőit hat felfegyverkezett férfi támadta meg a rákoskeresztúri lakótelepen,
és a náluk – részben euróban és dollárban – lévő 580 millió forint értékű készpénzt is magukévá tették.
A rablók egy fehér kisbusszal menekültek a Pesti úton, az áldozatok egyik ismerőse pedig hiába követte őket, rálőttek az autójára, az ijedtségtől pedig egy fának csapódott. A bandát vezető Plank Zoltán már másnap elhagyta az országot, őt végül 2022-ben, egy dél-lengyelországi kisvárosban fogták el. Az ítéletre majdnem tíz évet kellett várni, de a pénzt azóta sem találják.
Ha valaki minden hónapban félretenné a legfrissebb adatok szerinti nettó mediánfizetést, a kínai ruhakereskedőknél lévő pénzt majdnem 112 év alatt gyűjtené össze. A Seszták Miklóshoz köthető készpénzt viszont csak 1241 év alatt lehetne összegyűjteni ezzel a módszerrel. Az egykori Hagyó Miklós-ügy mértékegysége, a nokiás doboz alapján a rákoskeresztúri fegyveres rablás zsákmánya 39 dobozban férne el. A Seszták-féle készpénzhez azonban 431 nokiás dobozra lenne szükség.
Diszperzites vödörben ásták el a bulinegyedben költött milliókat
Milliárdos nagyságrendű készpénzt magyar hatóságok korábban nem ástak ki a föld alól, kisebb összegekre azonban már volt példa.
Egy biatorbágyi kábítószer-kereskedő, K. Zsolt több lefóliázott csomagban 70 millió forintot és közel 355 ezer eurót (akkori árfolyamon 117 millió forintot) ásott el a kertje végében. A rendőrség 2019 májusában fogta el a férfit, aki azt mondta, a kertjét a kutyája ásta fel. Több ilyen – kutya által felásott – részt is megvizsgáltak a rendőrök, de eleinte mindegyik üresnek bizonyult. Fél évvel később azonban a garázs mellett, a tuják tövében megtalálták a pénzt.
Fotó: Nemzeti Nyomozó Iroda
2025 februárjában egy diszperzites vödröt, és benne 30 millió forint készpénzt ástak ki egy kertből a nyomozók. Ez volt az az ügy, amikor a budapesti bulinegyedben található, jellemzően külföldiek fogyasztását túlszámlázó bárok vezetőire csaptak le a fővárosban és Dunaharasztiban.
A rendőrség fotójából beazonosítható az egykori Dob utcai Cameo sztriptízbár, a videóból pedig a Rákóczi úti Bronx Bar, ami azóta szintén bezárt. Az összefüggést erősíti, hogy az Opten cégadatbázisában
a Cameo Club Kft.-nél éppen három nappal azelőtt regisztráltak büntetőjogi intézkedést, hogy a rendőrség kitette a közleményt és benne a videót az elásott készpénzzel.
Az adatbázis szerint mindkét egykori bár tulajdonosa Nabil Switzer Breakwell. Szintén az övé a budai Váralagút mellett lévő közel-keleti étterem, illetve a mögötte álló Alagút Café & Grill Kft. is.

