A Zsidónegyed kiválását kezdeményezte a VII. kerületből Frölich Róbert országos főrabbi, és Szabó György, a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (Mazsök) elnöke. A két erzsébetvárosi lakó a szomszédos V., VI., vagy VIII. kerülethez csatolná a bulinegyed néven is ismert városrészt. Az Mfor azonban megtudta: egyik önkormányzatot sem keresték meg ezzel kapcsolatban.
Hullarészeg turisták az üveghegyen túl
Frölich és Szabó szerint a helyzet méltatlan és tarthatatlan, az Erzsébetvárosi Önkormányzat pedig nem a lakók érdekeit tartja szem előtt. A kerület belső részét koszosnak tartják, és úgy látják, sok hajléktalan is él a környéken, a lakók pedig nem érzik biztonságban magukat. Ellenzik az autóforgalom korlátozását is. „Az önkormányzat hosszú ideje közlekedési kísérleteket folytat a városrész lakóin, ellehetetlenítve ezzel a parkolást és közlekedési káoszt okozva Belső-Erzsébetvárosban” – írta közösségi oldalán Frölich.
Szabó az Mfornak arról beszélt, hogy a legutóbbi forgalomszabályozó intézkedések voltak az utolsó cseppek a pohárban, ezek pattintották ki az ellenállást. A lakók túlnyomó többségét azonban a köztisztasági, közbiztonsági helyzet mellett a zajártalom is bántja. „Fontos fordulópont volt, amikor megjelentek az utcákon az üveg- és PET-palackgyűjtők, és Belső-Erzsébetváros gyakorlatilag egy szemétheggyé vált” – tette hozzá.
Fotó: Depositphotos
A szórakozóhelyeket érintő szabályozásokat, és azok betartatását is bírálták. „Nem elűzni szeretnénk a vendéglátóhelyeket. Azt szeretnénk, hogy lakosságbarát módon működjenek, és igényes, minőségi szolgáltatást nyújtsanak. A lakosság véleményét tükrözi az éjféli záróra, de vannak szélsőségesebb nézetek is, amelyek korábbi zárórát igényelnek. Ezt azzal indokolják, hogy az éjféli zárást követően erősen zajongó, többségében hullarészeg turisták vonulnak Belső-Erzsébetváros utcáin” – mondta Szabó.
A rendpárti Belváros nem kér a bulizásból
Frölich és Szabó azt is ígérték, hogy megkeresik az V., a VII. és a VIII. kerületi polgármestereket a Zsidónegyed csatlakozásával kapcsolatban. A Józsefvárosi Önkormányzat sajtófőnöke, Békési Zsuzsa lapunknak elmondta: sem ők, sem Pikó András polgármester nem kapott az ügyhöz köthető megkeresést.
Terézváros Önkormányzata lapunknak hétfőn azt mondta, ők sem kaptak hivatalos megkeresést. A kerület polgármestere, Soproni Tamás pedig megtisztelőnek tartja a csatlakozás lehetőségét, és örül, ha megtörténik, de egyetlen kerülettel szemben sincsenek területi követelései. Ha a bulinegyed Terézvároshoz csatlakozna, azzal egyúttal vállalná a kerület egyedülálló Airbnb-szabályozását is, ami további érdekellentétekhez vezethet.
Az V. kerületi önkormányzat is azt válaszolta az Mfor kérdésére, hogy semmilyen megkeresést nem kaptak Belső-Erzsébetváros csatlakozásával kapcsolatban. Hozzátették: hosszú ideje azon dolgoznak, hogy a kerület frekventáltsága, turisztikai vonzereje mellett megőrizzék az élhetőségét, otthonosságát is. Együttműködnek a rendőrséggel, sőt, évente 155 millió forinttal támogatják a munkájukat, például a közterületi jelenlét növelését. Szigorították a vendéglátó-teraszok éjszakai nyitvatartását, a szórakozóhelyek éjfél utáni nyitvatartásának feltételeit, és az erotikus műsort nyújtó vendéglátó-üzleteket is bezáratták az este 10 és reggel 6 óra közötti időszakra. A közterületen is látható, zavaró fényforrások (például a LED-fényreklámok) használatát betiltották. „Intézkedéseink eredményességét, sikerességét mutatja, hogy más budapesti városrészek lakói is értékelik, követendő példának tekintik azokat” – írta az Mfornak Belváros-Lipótváros önkormányzata.
Fotó: Depositphotos
A kiválást és a csatlakozási folyamatot az is bonyolíthatja, hogy a VII. kerületi önkormányzat központi épülete is az érintett területen, az Erzsébet körút 6. szám alatt található.
A bulinegyedben is Niedermüller a népszerűbb
Az országos főrabbi és a Mazsök elnöke népszavazást kezdeményezne az erzsébetvárosi polgármester, Niedermüller Péter leváltásáért is. Niedermüller az egész kezdeményezést hangulatkeltésnek tekinti. „Belső-Erzsébetváros leválásához az kellene, hogy az átadó és az átvevő önkormányzat megegyezzen egymással a vagyoni és jogi kérdésekről. A polgármester leváltása ügyében pedig nem lehet népszavazást tartani, ez enyhén szólva irracionális” – mondta a polgármester az ATV-nek.
Szabó György az Mfornak arról beszélt: a zsidó ünnepi időszak miatt egyelőre nem kezdték el az aláírásgyűjtést, de jövő hét elején el fogják indítani. Október elejére pedig egy alternatív lakógyűlést hívnak össze Belső-Erzsébetvárosban.
Niedermüller leváltásának nem csak jogi, hanem támogatottsági akadályai is lehetnek. A hivatalban lévő polgármester tavaly 6454 szavazatot kapott, kormánypárti kihívója, Benedek Zsolt pedig 5457 szavazattal zárt. A Belső-Erzsébetvárost érintő választókerületekben mindenhol Niedermüller volt a népszerűbb, Benedeket csak egy-egy szavazókörben támogatták kicsivel többen. A Klauzál és a Kéthly Anna teret is magába foglaló szavazókörben – ahol rengeteg vendéglátóhely működik – Niedermüller 186-115-re nyert. Igaz, a szavazókörök többségében csak a választásra jogosultak 37-46 százaléka vett részt, a tartózkodók aláírásaiban tehát még bízhatnak a kezdeményezők.
„Nem gondolom, hogy a polgármester úr túl népszerű lenne. A VII. kerület alapvetőan baloldali irányultságú, de amikor azokról a problémákról beszélünk, amik a lakosság túlnyomó többségét érintik, az fordulópontot jelenthet” – mondta lapunknak Szabó.
Budapest is kisebb lehet
Niedermüller múlt héten arról beszélt, hogy a környék problémáit nem az irányítószám megváltoztatásával lehet megoldani. Frölich a Facebookon reagált a polgármester szavaira, és több példát felsorolt, amelyben egy városrész önálló településsé alakult. Belső-Erzsébetváros helyzete más, hiszen nem önálló kerületté, hanem egy másik kerület részévé válna.
Budapesten azonban máshol is az irányítószám megváltoztatásában látják a megoldást: a III. kerülethez tartozó Csúcshegy a fővárostól válna külön. A csúcshegyi lakók március 15-étől egy kérdőívet írhatnak alá, a közel ezer fős lakosság felének támogatása esetén pedig népszavazást kezdeményezhetnek az ügyről. A népszavazás után a Fővárosi Közgyűlés és a Parlament dönthet arról, hogy a környék lehet-e külön település. Csúcshegy egészen más problémákkal küzd, mint a Zsidónegyed: a közutak fele kátyúkkal teli földút, a tömegközlekedés nem elérhető, a környéket egyetlen nyomóskút látja el ivóvízzel, tűzcsapok sincsenek, és a csatornázás sem megoldott. A III. kerület vezetése a Telexnek arról beszélt: az ivóvízellátás kiépítése a Fővárosi Önkörmányzat feladata lenne.
Kommentek: vizelet és hányás az utcákon
Egy belső-erzsébetvárosi lakó az Mfornak elmondta: arra gyanakszik, hogy a korábbi Mika Tivadar Mulató helyén épülő hotel tulajdonosai állhatnak a kerületváltási kezdeményezés hátterében. A Kazinczy utcában épülő hotelről szóló tárgyalásokat felfüggesztette a VII. kerületi önkormányzat. Azért léptek hátra, mert az építő cég anyavállalata, a Globe Trade Center gyanúba keveredett az MNB-alapítványokat övező botrányban. Az önkormányzat addig nem hajlandó folytatni a tárgyalásokat, amíg a cég jogi helyzete nem tisztázódik.
Frölich közösségi oldalán azonban több lakó is a főrabbi panaszaival értett egyett. Arról számoltak be, hogy – az ingyen és kötelezően biztosított kocsmai vécék ellenére – a bulizók az utcára vizelnek, hánynak; földhöz vagdossák az üvegeket, és hangoskodva közlekednek. A riksák is hangszóróval járják az utcákat. Az autós közlekedés megosztóbb téma: van, aki szerint a taxikat és a dízel teherautókat (például a rendőrségi kisbuszokat) is ki kellene szorítani a környék parkolóhelyeiről. Többen panaszkodtak drogkereskedelemre, prostitúcióra is a környékről.
Belső-Erzsébetvárosban közel húsz éve alakult ki a bulinegyed. A ma is tapasztalható lendületet azonban a nemzetközi turizmus fellendülése mellett a Hajógyári-szigeten működő szórakozóhelyek 2013-2014-es bezárásának köszönheti. Ez után vált a környék a kocsmák, bárok fellegvárává, és a lakók egy része által azonosított problémák is az ezt követő időszakban súlyosbodtak.
