Magyarországon az idei európai parlamenti választásokon a szavazókorúak 59,5 százaléka ment el szavazni, a 18–24 éveseknek azonban csak a 34 százaléka voksolt. Ezzel szemben a 25–39 és a 40–54 éveseknek 55-56 százaléka szavazott, a legaktívabbak pedig az 55 éven felüliek voltak, esetükben 69 százalék járul az urnákhoz — ismerteti az eredményeket a HVG.
Az életkori bontás hasonló mindhárom országnál. Mindenhol a legidősebbek voltak a legaktívabbak és a fiatalok a legkevésbé, de Olaszország esetében a különbség mindössze néhány százalék: a 18–24 évesek 45 százaléka, az 55 felettieknek 50 százaléka szavazott.
Fotó: Depositphotos
A magyar fiatalok nem kampányoltak
Míg a megkérdezett lengyel fiatalok több mint fele, 58 százalék mondta, hogy részt vett a választási kampányokban, az olaszoknak pedig 30 százaléka nyilatkozott így, Magyarországon az arányuk mindössze 12 százalék volt.
Lengyelországban a fiatalságnak egészen friss, 2023-as élménye van az ellenzék sikeres összefogásáról, és a Jog és Igazságosság (PiS) párt nyolc év utáni leváltásáról, addig Magyarországon 14 éve a Fidesz kormányoz, az ellenzék pedig vereséget vereség után szenvedett el az összes választáson — emeli ki a HVG.
Magyarországon a fiatalok az alábbi problémákat látták a legégetőbbnek:
- A demokrácia és a jogállamiság helyzete
- Az egészségügy alacsony színvonala
- Megélhetési költségek (lakhatás, élelmiszer)
- Nagymértékű korrupció
- A magyar gazdaság rossz helyzete
Bár a legfontosabbnak tartott problémák a sorrendtől eltekintve nagyrészt ugyanazok a fiatalok szerint Lengyelországban és Olaszországban is, a korrupció csak nálunk jelent meg a toplistában. Helyette a kisebbségek jogai és a nemi egyenlőség jelent meg a másik két vizsgált országban, ugyanakkor az olasz fiatalok a természetes környezetre gyakorolt emberi hatást, a lengyelek pedig az ország biztonságát is kiemelték — hangsúlyozza a HVG.
