Ahhoz képest, hogy elvileg kiütéses győzelemre számíthat a Fidesz január 12-én a Dombóvár központú parlamenti választókerületben, a kormánypárt mindent bedobott a november közepe óta tartó kampányban. A belpolitikai helyzet ugyanis kiszámíthatatlan. Például karácsony előtt egy független jelölt nyerte az önkormányzati választást a júniusban még teljesen fideszes Sátoraljaújhelyen.
A Tolna megyei Dombóvár-Bonyhád választókerületnél papíron kevés fideszesebb vidék van az országban: Potápi Árpád régóta megbízhatóan hozta is a Fidesznek. A nemzetpolitikáért felelős államtitkár azonban tavaly októberben váratlanul elhunyt, ezért kellett időközi választást kiírni.
Az ezt megelőző legutóbbi, 2022-es voksoláson tekintélyt parancsolóan, 62 százalékot szerezve nyert a fideszes politikus. Ezért nem véletlen, hogy Csibi Krisztina, a Fidesz-KDNP jelöltje most leginkább azzal kampányolt, hogy ő hittel és becsülettel folytatná az elhunyt Potápi Árpád által megkezdett munkát. Egy ideig felmerült, hogy a lánya, Potápi Kata követheti a parlamenti képviselői poszton Potápi Árpádot, de végül Csibi Krisztina lett a befutó, aki évtizedekig volt Potápi munkatársa, és szintén nemzetpolitikával foglalkozott a Magyarság Háza igazgatójaként.
Árpád a kollégám és a barátom volt. Akkor leszek elégedett, ha január 12-én este behunyom a szemem, és azt fogom érezni, hogy odafent azt gondolja: Krisztina, ezt is megcsináltuk
– olvasható Csibi Krisztina január 10-i Facebook-bejegyzésében.
A január 12-i választás egy becsületbeli ügy. Akik minket támogatnak, ők a Potápi Árpád János által képviselt fejlődésre szavaznak. Ha a baloldal győz, akkor véget ér a térségünk gyarapodása
– ez pedig a január 8-i bejegyzése.
Már ennyiből is látszik, hogy alapvetően Pótápi népszerűségére építették a fideszes kampányt, de ezt még megfejelték azzal, hogy január 6-án megkezdte működését a Potápi Árpád János Alapítvány a Magyar Nemzetért, amelyben Csibi Krisztina kurátor lett. Az alapítvány célja Potápi Árpád János örökségének ápolása, a politikai és közéleti munkássága által képviselt értékek őrzése és továbbadása.
Fotó: Csibi Krisztina/Facebook
Hogy melyek azok az elképesztő eredmények Pótápi részéről, amit feltétlenül folytatni kellene, az nem teljesen világos. Egyrészt a dombóvári térség demográfiai mutatói változatlantul igen kedvezőtlenek, a lakosságszám továbbra is fogy. Kevesebb gyerek születik, több a halálozás, valamint folyamatos az elvándorlás, mert kevés a munkahely. Az elmúlt években közel 1000 munkahely szűnt meg Dombóváron. Összességében a 65 év felettiek részarányának növekedése, a 15 év alatti lakosság arányának, valamint a munkaképes korú férfiak létszámarányának csökkenése előrevetíti az eltartó és eltartott lakosság arányának komoly romlását. Sokan sajnálták, hogy 2023 nyarán Lázár János építési és közlekedési miniszter bezárta a Dombóvár-Komló vasútvonalat is, amely szintén jelzi a problémákat.
A fideszes kampány másik ága természetesen a riogatás volt. Ez ebből a két bejegyzésből látszik a legjobban:
- Ha a baloldal győz január 12-én, akkor mindent elveszíthetünk, amit közösen felépítettünk.
- Fejlődést akarunk, nem baloldali káoszt!
Ugyanakkor pozitívum, hogy nem kampányoltak azzal, ha a baloldal győz, akkor Tolna megye belesodródik a háborúba. Csak rombolás és káosz lenne.
A baloldali győzelemre persze kevés az esély. Bár azzal, hogy a Tisza Párt már régen bejelentette, nem indítanak jelöltet, mert 2026-ra készülnek, nőttek a baloldali sanszok. Magyar Péter, a Tisza elnöke azt javasolta a választásra jogosult Tolna megyeieknek, hogy
ne vegyenek részt a január 12-i időközi választáson, ezzel is megüzenve, hogy nem asszisztálnak a hatalmi elit 20 éve tartó színjátékához.
Mivel a Tisza leginkább arra buzdított, hogy az emberek ne menjenek el szavazni, Magyar Péter térségbeli népszerűségére leginkább a részvételi arányokból lehet majd következtetéseket levonni. Legutóbb a mintegy 58 ezer választóból 38 ezer ment el szavazni, ebből 24 ezer szavazott Pótápira, 10 ezer a DK-s jelöltre. Persze egy időközin mindig alacsonyabb a részvétel, főleg januárban, de egy kiugróan magas érdektelenség a politikai széljárás változását jelezheti.
Az ellenzéki szavazatok garantáltan szétoszlanak majd, hiszen a DK, az MSZP, a Mi Hazánk, a Második Reformkor és egy független jelölt is számít a Fidesz-ellenes voksokra. Teljesen lecserélődtek az indulók 2022-höz képest. A DK legutóbb Szabó Lórándot, Dombóvár volt polgármesterét indította 27 százalékos eredménnyel (igaz, akkor hatpárti összefogás állt mögötte). De a politikus mostanában inkább Tisza Sziget alapításával próbálkozott, ezért nem csoda, hogy helyette most Takács Lászlóval próbálkozik Gyurcsány Ferenc pártja. Ő is önkormányzati tapasztalatokkal rendelkezik, jelenleg Bonyhád önkormányzati képviselője. Leginkább azzal kampányolt, hogy ő az egyetlen helyben élő ellenzéki jelölt, a Tiszával ellentétben ő valóban megküzd a Fidesszel, de osztott „inflációmentes” almát a helyieknek Dobrev Klárával, és megígérte a bonyhádi piactér felújítását.
Országosan pedig Dúró Dóra, a Mi Hazánk jelöltje a legismertebb induló, aki jelenleg is parlamenti képviselő. Ő is a legesélyesebb ellenzéki jelöltnek hirdeti magát. A vidéket jól ismeri, hiszen Dombóváron járta az iskoláit. Leginkább a szélsőjobboldali párt országosan ismert programjával kampányolt: szidta a bankokat, a globalistákat és a digitális átállást, nagyobb közbiztonságot és útfelújításokat ígért, mert Tolna megyében is járhatatlanok az utak. Jó szereplése szinte biztos, hiszen az önkormányzati választáson a körzethez tartozó 58 településéből 56-ban a Mi Hazánk lett a második a Fidesz mögött. Az MSZP Harangozó Gábort indította, és a jól ismert szocialista kampányforgatókönyvet használva főleg a megélhetési nehézségekkel kampányolt.
