Az elmúlt 15 év családbarát politikája a szülőképes korú nők alacsony száma ellenére kedvező irányba terelte a gyermekvállalási kedvet Magyarországon, a születések száma az ukrajnai háború kitöréséig javuló pályán volt. A háború azonban egész Európában bizonytalanságot okozott, ami hazánkban is mérsékelte a gyermekvállalási kedvet – olvasható a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) elemzésében, amelynek részleteit pénteken közölték az MTI-vel.
Az elemzés szerint Magyarországon 2025-ben az előzetes adatok szerint 72 ezer gyermek született, 7,1 százalékkal kevesebb, mint 2024-ben, miközben ezer szülőképes (15-49 éves) nőre vetítve a csökkenés ennél kisebb mértékű, 5,2 százalékos volt.
A háborúhoz földrajzilag közelebb levő V4-es és balti országokban a nemzeti statisztikai hivatalok a magyarnál nagyobb mértékű, 9 százalék körüli csökkenést mértek. A születések számának mérséklődése Magyarországon feleakkora mértékű volt, mint más kelet-európai, a háborúhoz földrajzilag közel eső országokban, például Romániában, ahol 20 százalékos vagy Lettországban, ahol 19 százalékos volt a visszaesés mértéke a háború kitörése óta.
Kiemelték, hogy a háború eszkalációjának lehetősége és a háború közelsége nagyban befolyásolja a gyermekvállalási kedvet, de Magyarország esetében egy másik fontos hatást is figyelembe kell venni: a gyermekvállalási korú nők számának jelentős csökkenését.
„Hazánk történetében még soha nem volt olyan alacsony a szülőképes korú nők létszáma, mint napjainkban, ez erősen befolyásolja a születések számát, hiszen sokkal kevesebb nőnek kellene sokkal több gyermeket szülnie ahhoz, hogy több kisbaba jöjjön a világra” – tették hozzá.
Rámutattak arra, hogy 2025-ben a térség más országaihoz képest a hazai születésszámok még a csökkenés ellenére is kedvezőbbek voltak, ráadásul nálunk ebben nincs szerepe a bevándorló hátterű nők gyermekvállalásának.
(MTI)
