Huszonegy év után lesz valóban szabad szenteste napja

Hosszú évek, évtizedek után várhatóan már az idei évben munkaszüneti nappá válik december 24-e, azaz szenteste napja. A parlament elé ugyanis végre nem ellenzéki képviselők, hanem a – saját szempontjukból – megnyugtató többségben levő kormánypárt képviselői terjesztettek be ilyen törvényjavaslatot.

Érvek és ellenérvek

A korábbi kormánypártok, tehát a Fidesz és a KDNP az elképzelést több alkalommal is lesöpörték az asztalról. Érveik egy része az volt, hogy ők a korábbiakhoz képest két újabb munkaszüneti napot is beiktattak (valóban, az első Orbán-kormány 2000-ben rendelkezett november 1-je, mindenszentek, majd 2017-ben nagypéntek munkaszüneti nappá nyilvánításáról), míg máskor azt vetették fel, hogy a munkanap-átrendezések miatt december 24-én sosem kell dolgozni.

Utóbbi annyiban igaz, hogy ha szenteste napja munkanapra esik, akkor ezt valamely korábbi szombaton kell ledolgozni. Ám az érvelés abban sántít, hogy ez a Munka Törvénykönyve szempontjából pihenőnapnak, nem pedig munkaszüneti napnak minősül.

Teljesen egyértelmű, vannak olyan munkakörök, amelyeket nem lehet leállítani vasárnap és ünnepnap sem. A mentőnek ki kell vonulnia, a tűzeseteket el kell oltani (a szentesti gyertyagyújtás amúgy is veszélyforrás, melyre a katasztrófavédelem rendszeresen felhívja a figyelmet), a közrendet fenn kell tartani, a közműveket üzemeltetni kell.

Ha december 24-e munkaszüneti nap lesz, akkor az erre a napra eső munkavégzés a törvény előírása szerint 100 százalékos bérpótlékkal, azaz dupla fizetéssel fog járni.

A pihenőnap vs. munkaszüneti nap dilemmában van még egy csavar. Mivel december 24-e már iskolai szünet, így a diákoknak a munkanap-áthelyezés miatt „ledolgozós” szombattá minősített napon sem kell iskolába menniük, a szülőknek viszont be kell menniük dolgozni. Ennek ára eddig vagy egy bébiszitter felkutatása, vagy valamelyik szülő részéről egy nap szabadság feláldozása volt. Szenteste napjának munkaszüneti nappá tétele ezt a problémát is meg fogja oldani.

Az intézkedés amúgy sem példa nélküli. A hivatalos uniós nyilvántartás szerint a 27 tagállamból hivatalos munkaszüneti nap Bulgáriában, Cipruson, Csehországban, Észtországban, Finnországban, Lettországban, Litvániában, Lengyelországban (tavaly óta) és Szlovákiában is. Sőt, van több uniós tagállam, ahol ha nem is munkaszüneti nap, de a helyi speciális munkaügyi szabályok miatt gyakorlatilag akként kezelik.

Tizenöt nem után egy igen?

Az elképzelés nem új keletű. A parlament információs rendszere szerint először 2005 őszén nyújtott be ilyen törvénymódosítási javaslatot a Fidesz két akkori képviselője, Bernáth Ildikó és Sümeghy Csaba. Az előterjesztői indokolásban ezt írták:

„Szenteste a családok számára nagyon fontos ünnep. Ezért az ünnepi készülődés miatt december 24. már eddig sem volt igazán komoly munkanap. Ilyenkor számos munkáltató korábban elengedi dolgozóit, sok munkavállaló pedig szabadságot vesz ki erre a napra. Mindez indokolttá teszi, hogy ezt a napot munkaszüneti nappá nyilvánítsuk, ami a fenti okok miatt nem jelentene a nemzetgazdaság számára különösebb bevételkiesést, ugyanakkor minden család számára egységesen nagy könnyebbséget jelentene.”

Az indítványt a Foglalkoztatási és Munkaügyi Bizottság nem vette tárgysorozatba, a Fidesz frakciója viszont azt kérte, a tárgysorozatba vételről szavazzon az Országgyűlés. A plénum 2005. november 28-án szoros szavazással, 121 igen, 134 nem szavazat ellenében, 23 tartózkodás mellett úgy döntött, nem veszi tárgysorozatba az előterjesztést.

Érdekesség, hogy ezen a szavazáson a 168 fős Fidesz-frakcióból 71-en nem szavaztak, köztük olyan „nagyágyúnak” számító képviselők sem, mint Áder János, Deutsch Tamás, Harrach Péter, Kósa Lajos, Kövér László, Lázár János, Orbán Viktor, Rogán Antal, Semjén Zsolt, Szijjártó Péter vagy épp Varga Mihály. Hiányzásuk már csak azért is lehetett fájó, mert a kormányzó pártokon belül az MSZP soraiból kilenc képviselő, míg az SZDSZ soraiból Mécs Imre a tárgysorozatba vétel mellett voksolt.

A szabad szenteste gondolata hosszú szünet után 2013 karácsonya előtt került ismét a „tisztelt Ház” elé, ekkor már a Jobbik három képviselője nyújtott be ilyen törvénymódosító indítványt. Az indoklásuk szerint a javaslat „egy több évtizedes társadalmi igényt fogalmaz meg”. Érvelésük hasonló volt a fideszes képviselők nyolc évvel korábbi beadványában megfogalmazotthoz. Mint írták, december 24-e

„a családok életében az együttlét, a meghitt pillanatok, a szeretet és a békesség jegyében telik, amelyet rendkívüli módon korlátoznak a munkahelyi kötelezettségek, miközben tényleges és érdemi munka már alig-alig folyik. Az oktatási rendszerben szintén fölösleges bonyodalmakat okoz, hogy vagy december 24-én vagy egy azt megelőző szombati napon fölösleges kötelezettségként bemenjenek az oktatási intézményekbe a tanulók, miközben tanítás már ott sem zajlik. Költségvetési szempontból sem releváns, hogy december 24-én ténylegesen eleget kelljen tenni annak a kötelezettségnek, hogy a munkavállalók a munkahelyükön tartózkodjanak, hiszen már mindenki az otthoni teendőkkel foglalatoskodik”

– zárult az indítványhoz fűzött szöveg.

Ez az előterjesztés immár a Fidesz és a KDNP képviselőin bukott el, ugyanis a bizottság 4 igen és 4 nem szavazattal, valamint 10 tartózkodással nem vette tárgysorozatba az indítványt.

A következő ilyen témájú törvényjavaslatra újabb öt évet kellett várni, 2018 novemberének végén az MSZP három képviselője terjesztett elő kezdeményezést szenteste napjának munkaszüneti nappá nyilvánítása céljából. Az előterjesztéshez később a Párbeszéd négy képviselője is csatlakozott.

„A karácsonyi ünneplés december 24-én a szentestével veszi kezdetét, de az ünnepre való felkészülés, a családi együttlét az egész napot jellemzi. December 24-e munkaszüneti nappá válásával a magyar munkások milliói tudnának méltóképpen készülni karácsonyra, s egyben a családok több időt tudnak együtt tölteni. Több idő jut a közös pihenésre, erősödik a családi összetartozás, erősödik az egyik legnagyobb ünnep méltó megünneplése és tisztelete”

– olvasható a megszokott érvelés az indoklásban.

A szocialista képviselők felidézték, „évek óta töretlen az a munkavállalói és munkáltatói gyakorlat, hogy december 24-én, akit lehet, azt szabadságolnak, illetve aki csak tud, arra a napra szabadságot vesz ki. Ezzel a munka világában tapasztalt jelenséggel kapcsolatban megállapítható, hogy már most is igen csekély azon munkavállalóknak a létszáma, akik végigdolgozzák a december 24-i munkanapot, így annak munkaszüneti nappá nyilvánítása a gazdaságra sincs negatív hatással”.

Fontos megjegyzés volt részükről (melyre cikkünkben korábban felhívtuk a figyelmet), hogy „azon munkavállalók, akiknek ezen a napon ténylegesen dolgozniuk kell, nagyobb odafigyelést követel meg a munkavégzés, mivel gondolatban, érzésben inkább családjukkal lennének, mint munkahelyükön. A törvényjavaslat elfogadásával a munkáltatók nem csak erkölcsileg, de anyagilag is hozzájárulhatnak a munkavállalók további megbecsüléséhez. Amennyiben elkerülhetetlen a december 24-én történő munkavégzés, úgy a munkavállalóknak a munkaszüneti napon történő munkavégzés után járó megemelt munkabér járna pótlék formájában”.

Ezt a beadványt a Vállalkozásfejlesztési Bizottság tárgyalta, a jegyzőkönyv tanúsága szerint a fideszes Szatmáry Kristóf „fönntartva a javaslattevők jó szándékát is” Karácsony Gergely kampánya (a 2019-es főpolgármester-jelölti kampány) első lépéseként értékelte, ezért pártja nem támogatta. A bizottság végül négy igen, négy nem szavazattal és két tartózkodással úgy döntött, nem veszi tárgysorozatba az indítványt.

Ezt követően megint a Jobbik karolta fel az ügyet: a párt azt 2020 decemberében Csányi Tamás képviselőjük, majd 2022 augusztusában és decemberében, 2023 júniusában, szeptemberében és novemberében, 2024 januárjában és novemberében, 2025 februárjában, szeptemberében és októberében, valamint 2026 januárjában Balassa Péter képviselőjük révén terjesztette az Országgyűlés elé.

Ezekben a beadványokban újabb érvek bukkannak fel.

A 2022 őszi jobbikos beadványok például arra hivatkoznak, az energiaválság miatt a kereskedelmi egységek rezsiköltsége olyan magas lehet, amelynél felmerül a kérdés, hogy megéri-e nyitva tartani december 24-én.

A konzervatív párt azt is felidézi, az utóbbi években több kiskereskedelmi áruházlánc is úgy döntött, társadalmi felelősségvállalásuk keretében lehetőséget adnak dolgozóiknak arra, hogy családjukkal tölthessék ezt a napot. Tavaly például a Rossmann, a JYSK, a Lidl, a Libri, a Deichmann és a McDonald’s is így döntött, de a többi hiper- és szupermarketlánc is csak délig volt nyitva.

Ugyancsak érvként merült fel, hogy például az Egyenlő.hu keresztény-szociális szakszervezet, a Fidesz-közeli Civil Összefogás Fórum, illetve kereskedelmi dolgozók is felvetettek ilyen kezdeményezést. Ennek alátámasztására a széleskörű társadalmi támogatottságot jelölik meg, illetve felelevenítik, hogy míg Magyarországon hivatalosan tizenegy munkaszüneti nap van, a környező országokban ennél több.

„Baloldali”, „liberális” érvek a KDNP-től, fejmosás a szakszervezettől

Végül a frissen ellenzékbe szorult KDNP képviselői idén augusztus 14-én nyújtották be törvénymódosító javaslatukat „Karácsony vigíliájának munkaszüneti nappá nyilvánítása érdekében a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény módosításáról” címmel. Az indítványhoz fűzött indokolás nem sokban különbözik azoktól, amiket a korábbi, általuk „baloldali” és „liberális” jelzőkkel illetett ellenzéki képviselők is felsoroltak, és amelyeket épp az akkori kormánypártok, köztük a kereszténydemokraták is lesöpörtek.

Így megemlítik benne, hogy szenteste napja „a gyakorlatban már az ünnepi készülődésről szól”, hogy jelentős a társadalmi támogatottsága, hogy nem jelent jelentős kiesést az ország gazdasági teljesítményében, illetve hogy jelenleg csak szabadság terhére lehet ezt a napot pihenőnappá tenni. A KDNP-s javaslatot a kijelölt Gazdasági és Energetikai Bizottság egyelőre nem tárgyalta meg.

A KDNP-s Latorcai Csaba az ilyen tartalmú tiszás beadványra úgy reagált, hogy az kereszténydemokrata győzelem, mely a Munkástanácsoktól érkezett, továbbá „a kormány enged a nyomásnak”, a családok együtt tölthetik ezt az estét. Az ellenzéki honatya nagyvonalúan kitért az elől, hogy magyarázatot adjon arra, a korábbi, összesen tizenöt javaslatot miért nem támogatták.

„Semmilyen javaslatig nem jutottak el a kereszténydemokraták a december 24-i munkaszüneti nappal kapcsolatban a 16 évnyi Orbán-kormányzás alatt, ehhez képest most politikai hasznot húznának a munkavállalókból, a magyar családokból” – jelentette ki az Economxnak az Egyenlő.hu modern kereskedelmi szakszervezet elnöke.

Bubenkó Csaba, aki egyben a Munkástanácsok alelnöke is, leszögezte: az ellenzékbe szorult pártok semmit nem tettek az ügy érdekében, holott a kétharmados többségű, családbarát politikát hirdető Fidesz–KDNP-kormánynak – közülük is a kereszténydemokrácia nevében fellépő képviselőknek – hosszú évek álltak volna rendelkezésére, hogy megfeleljenek a társadalom többségi akaratának.

Felidézte: a szakszervezeti konföderációnál saját jogi szakembereik dolgozták ki a munkajogi szabályok módosításáról szóló javaslatukat, ami automatikusan kiterjed a kereskedelmi előírásokra is, ezt pedig július végén juttatták el Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszterhez.

„Az háborít fel, hogy a KDNP saját sikerként állítja be a minden magyarnak szóló lépést, és járulékos eszközként használják fel a dolgozó embereket, hogy újabb politikai támadásokat intézzenek, holott nem volt közük az érdemi munkához”

– jelentette ki Bubenkó Csaba.

Egyúttal emlékeztetett: mivel ez nem pártpolitikai kérdés, a szabad szentestéért hosszú évekig folytatott, következetes kiállásuk során minden politikai erőtől kérték az ügy támogatását, ám ez a kormánypártoknál rendre elakadt. „Például a fideszes Szatmáry Kristóf vezette parlamenti gazdaságfejlesztési bizottságban a cégek érdekeire, a háborúra hivatkoztak, miért ne maradjanak otthon a családanyák és -apák” – mondta a szakszervezeti vezető.

Ha nem megy a parlamentben, majd megy kívülről?

A parlamentben a mindenkori kormánypárti többség által elgáncsolt beadványok után a civil szféra is megpróbálkozott december 24-ét munkaszüneti nappá tenni. Ennek érdekében országos népszavazás kiírását kezdeményezték a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB). A testület összesen négy alkalommal hitelesítette az ezirányú indítványokat, ebből egyet azonban a Kúria az egyértelműség hiánya miatt megsemmisített.

A jogszabályok szerint ha a rendelkezésre álló 120 nap alatt 100 ezer érvényes aláírás összegyűlik, akkor az Országgyűlés köteles napirendre tűzni a kérdést, míg ha az érvényes aláírások száma eléri a 200 ezret, akkor országos népszavazást kell kiírni a kérdésben.

Először 2017-ben Bíró Zoltán magánszemély kezdeményezése kapott zöld lámpát az NVB-től. A Kúria az ezt megtámadó felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasította, így elindult a szignók gyűjtése. Az akcióban részt vállalt a Magyar Szakszervezeti Szövetség, a Vasas Szakszervezetek, az MSZP és a Párbeszéd is. Tájékoztatásuk szerint az íveken „mintegy 66,5 ezer aláírás gyűlt össze”, és később az NVB ellenőrzése is megállapította, hiogy azok száma 100 ezer alatt maradt.

2024-ben a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) nyújtott be népszavazási kezdeményezést „Egyetért Ön azzal, hogy a 2025-ös naptári évtől kezdődően december hónap 24. napja munkaszüneti nap legyen?” kérdéssel. Az NVB ugyan jóváhagyta a beadványt, de a Kúria később ezt a döntést megváltoztatta, így akkor nem indult meg az aláírásgyűjtés.

2025-ben a Jobbik kezdeményezte december 24. munkaszüneti nappá tételét, amire az NVB rábólintott. Ezt később a Kúrián, majd annak ezt elutasító döntését az Alkotmánybíróságon is megtámadták, de végül utóbbi helyen is úgy döntöttek, lehet gyűjteni az aláírásokat a népszavazás kiírására. Pikáns módon ennek határideje december 24-re esett, az ellenzéki párt állítása szerint a december 23-án leadott íveken „100 ezer körül lehetett” a szignók száma. Az NVB ellenőrzése azonban megállapította, az érvényes aláírások száma nem érte el a 100 ezret.

Érdekesség, de Magyar Péter ugyanezen a napon jelentette be, kormányra kerülésük esetén már 2026-tól munkaszüneti nap lesz december 24-e.

Végül idén, öt nappal a választások után ismét a KASZ beadványát hagyta jóvá az NVB, ezt a határozatot pedig nem támadták meg. A KASZ gyűjtése május közepétől szeptember közepéig tartott, állításuk szerint az aláírások száma 23 ezer, azok ellenőrzése pedig jelenleg is tart.

Ha azonban a parlament tiszás többsége elfogadja három képviselőjük törvénymódosító indítványát, akkor a népszavazási kezdeményezések okafogyottá válnak. Ez azt is jelentené, hogy a munkanap-áthelyezés is semmis: a december 12-i „ledolgozós” szombaton otthon maradhatunk.